Sámuel első könyve 24

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Dávid aztán felment onnan, s Engedi legbiztonságosabb helyein telepedett meg.	1 David then went up from there and stayed in the refuges behind Engedi.
2 Ám amikor Saul visszatért a filiszteusok üldözéséből, hírül vitték neki: »Íme, Dávid Engedi pusztájában van.«	2 And when Saul returned from the pursuit of the Philistines, he was told that David was in the desert near Engedi.
3 Erre Saul kiválasztott háromezer embert egész Izraelből, maga mellé vette őket, s elment, hogy felkutassa Dávidot és embereit akár még azokon a meredek sziklákon is, amelyeken csak a vadkecskék járnak.	3 So Saul took three thousand picked men from all Israel and went in search of David and his men in the direction of the wild goat crags.
4 Így jutott el az út mentén fekvő juhaklokhoz. Saul bement az ott levő barlangba, hogy elvégezze szükségét. Dávid és emberei éppen e barlang belső részében lappangtak.	4 When he came to the sheepfolds along the way, he found a cave, which he entered to ease nature. David and his men were occupying the inmost recesses of the cave.
5 Mondták is Dávid szolgái uruknak: »Itt a nap, amelyről az Úr azt mondta neked: ‘Kezedbe adom ellenségedet, hogy úgy tehess vele, amint szemednek tetszik.’« Dávid erre felkelt, s titokban levágta Saul köntösének csücskét.	5 David's servants said to him, "This is the day of which the LORD said to you, 'I will deliver your enemy into your grasp; do with him as you see fit.'" So David moved up and stealthily cut off an end of Saul's mantle.
6 Utána azonban furdalta Dávidot lelkiismerete, hogy levágta Saul köntösének csücskét.	6 Afterward, however, David regretted that he had cut off an end of Saul's mantle.
7 Azt mondta azért embereinek: »Legyen az Úr kegyelmes irántam, hogy meg ne tegyem azt a dolgot az én urammal, az Úr felkentjével, hogy felemeljem kezemet ellene, hiszen ő az Úr felkentje!«	7 He said to his men, "The LORD forbid that I should do such a thing to my master, the LORD'S anointed, as to lay a hand on him, for he is the Lord's anointed."
8 Így Dávid megfékezte szavaival embereit és nem engedte meg nekik, hogy Saulra rontsanak. Saul aztán felkelt a barlangból, s folytatta megkezdett útját.	8 With these words David restrained his men and would not permit them to attack Saul. Saul then left the cave and went on his way.
9 Utána Dávid is felkerekedett, s kiment a barlangból és utána kiáltott Saulnak: »Uram, király!« Amikor Saul hátratekintett, Dávid földig hajtotta arcát és leborult	9 David also stepped out of the cave, calling to Saul, "My lord the king!" When Saul looked back, David bowed to the ground in homage
10 és azt mondta Saulnak: »Miért hallgatsz azoknak az embereknek a szavára, akik azt mondják, hogy Dávid rosszat forral ellened?	10 and asked Saul: "Why do you listen to those who say, 'David is trying to harm you'?
11 Íme, ma saját szemed láthatja, hogy az Úr a kezembe adott a barlangban, s hogy eszembe jutott, hogy megöllek, ám szemem megkímélt téged, mert azt mondtam: Nem nyújtom ki kezemet uram ellen, hiszen az Úr felkentje ő.	11 You see for yourself today that the LORD just now delivered you into my grasp in the cave. I had some thought of killing you, but I took pity on you instead. I decided, 'I will not raise a hand against my lord, for he is the LORD'S anointed and a father to me.'
12 Nézz csak ide, apám, lásd, köntösöd csücske itt van a kezemben! Mivel tehát, amikor levágtam köntösöd csücskét, nem akartam kinyújtani kezemet ellened, ismerd el és lásd be, hogy nincs kezemben gonoszság és hamisság és nem vétettem ellened: s te mégis az életemre leselkedsz, hogy elvedd.	12 Look here at this end of your mantle which I hold. Since I cut off an end of your mantle and did not kill you, see and be convinced that I plan no harm and no rebellion. I have done you no wrong, though you are hunting me down to take my life.
13 Az Úr ítéljen köztem és közted, s az Úr álljon bosszút rajtad értem, de az én kezem ne emelkedjen fel ellened.	13 The LORD will judge between me and you, and the LORD will exact justice from you in my case. I shall not touch you.
14 A régi közmondás is úgy tartja: ‘Gonoszoktól származik gonoszság’, az én kezem tehát ne emelkedjen fel ellened.	14 The old proverb says, 'From the wicked comes forth wickedness.' So I will take no action against you.
15 Kit kergetsz, Izrael királya, kit kergetsz? Holt ebet, bolhát kergetsz!	15 Against whom are you on campaign, O king of Israel? Whom are you pursuing? A dead dog, or a single flea!
16 Legyen az Úr a bíránk, s ítéljen közöttem és közötted, lássa és ítélje meg ügyemet és szabadítson meg engem kezedből.«	16 The LORD will be the judge; he will decide between me and you. May he see this, and take my part, and grant me justice beyond your reach!"
17 Amikor Dávid befejezte e Saulhoz intézett szavakat, azt mondta Saul: »Nemde a te hangod ez, fiam Dávid?« Azzal Saul hangos sírásra fakadt	17 When David finished saying these things to Saul, Saul answered, "Is that your voice, my son David?" And he wept aloud.
18 és azt mondta Dávidnak: »Te igazabb vagy, mint én, mert te jót tettél velem, én pedig rosszal fizettem neked.	18 Saul then said to David: "You are in the right rather than I; you have treated me generously, while I have done you harm.
19 Te ma bebizonyítottad, hogy jót cselekedtél velem: az Úr a kezedbe adott, s te nem öltél meg engem!	19 Great is the generosity you showed me today, when the LORD delivered me into your grasp and you did not kill me.
20 Pedig, ki bocsátja el ellenségét, ha ráakad, békében útjára? Fizessen is meg neked az Úr hasonló jóval azért, amit ma velem tettél.	20 For if a man meets his enemy, does he send him away unharmed? May the LORD reward you generously for what you have done this day.
21 Most pedig, mivel tudom, hogy biztosan uralkodni fogsz, s a te kezedben lesz Izrael királysága,	21 And now, since I know that you shall surely be king and that sovereignty over Israel shall come into your possession,
22 esküdj meg nekem az Úrra, hogy nem törlöd el utódaimat, s nem törlöd ki nevemet apám házából.«	22 swear to me by the LORD that you will not destroy my descendants and that you will not blot out my name and family."
23 Erre Dávid megesküdött Saulnak és Saul elment házába, Dávid pedig és emberei felvonultak a biztosabb helyekre.	23 David gave Saul his oath and Saul returned home, while David and his men went up to the refuge.