Sámuel első könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Történt aztán az egyik napon, hogy Jonatán, Saul fia azt mondta fegyverhordozó legényének: »Gyere, menjünk át a filiszteusok előőrséhez, amely odaát van.« Apjának azonban ezt nem mondta meg.	1 One day, Jonathan son of Saul said to his armour-bearer, 'Come on, let us go across to the Philistineoutpost over on the other side.' But he did not inform his father.
2 Saul ekkor Gibea szélén, a Magronnál levő gránátalmafa alatt tartózkodott, s vele volt mintegy hatszáz emberből álló népe is,	2 Saul was on the outskirts of Geba, sitting under the pomegranate tree that stands near the threshing-floor; the force with him numbered about six hundred men.
3 valamint az efódot viselő Ahiás, annak az Ahitóbnak a fia, aki Ikabódnak a fivére, a Hélitől, az Úr silói papjától származó Fineesznek pedig a fia volt. De a nép sem tudta, hova ment Jonatán.	3 Ahijah son of Ahitub, brother of Ichabod, son of Phinehas, son of Eli, the priest of Yahweh at Shiloh,was carrying the ephod. The force did not know that Jonathan had left.
4 A szorosok között pedig, amelyeken Jonatán át akart menni a filiszteusok előőrséhez, egy-egy meredek szikla volt mind a két oldalon, s mint valami fog, egy-egy kőszirt meredezett innen is, onnan is: az egyiknek Bószesz volt a neve, a másiknak Szene:	4 In the pass that Jonathan was trying to cross to reach the Philistine outpost, there is a rocky spur onone side and a rocky spur on the other; one is cal ed Bozez, the other Seneh.
5 az egyik szirt északon meredezett, Makmással szemben, a másik délen, Gibeával szemben.	5 The first spur stands to the north facing Michmash, the other to the south facing Geba.
6 Jonatán tehát ezt mondta fegyverhordozó legényének: »Gyere, menjünk át e körülmetéletlenek előőrséhez, hátha tesz értünk az Úr valamit, hiszen az Úrnak nem okoz nehézséget, hogy sok vagy kevés ember által szabadít-e meg.«	6 Jonathan said to his armour-bearer, 'Come on, let us go across to these uncircumcised people'soutpost; perhaps Yahweh wil do something for us, for Yahweh is free to grant deliverance through a few men,just as much as through many.'
7 Azt mondta erre neki fegyverhordozója: »Tegyél egészen úgy, ahogy kedved tartja; menj, ahová szándékozol, s én veled leszek, ahol csak akarod.«	7 His armour-bearer replied, 'Do exactly as you think. I am with you; our hearts are as one.'
8 Azt mondta erre Jonatán: »Íme, átmegyünk azokhoz az emberekhez, megmutatjuk magunkat nekik,	8 Jonathan then said, 'Look, we will go across to these people and let ourselves be seen.
9 s ha ők így szólnak hozzánk: ‘Maradjatok ott, amíg odamegyünk hozzátok,’ akkor álljunk meg helyünkön, s ne menjünk fel hozzájuk.	9 If they say, "Do not move until we come to you," we shal stay where we are and not go up to them.
10 Ha azonban azt mondják: ‘Gyertek fel hozzánk,’ akkor menjünk fel, mert kezünkbe adta őket az Úr. Ez legyen a jel számunkra.«	10 But if they say, "Come up to us," we shal go up, for that wil be the sign for us that Yahweh has given them into our power.'
11 Meg is mutatták magukat mindketten a filiszteusok előőrsének. Ekkor a filiszteusok azt mondták: »Íme, a héberek kijönnek a lyukakból, ahova rejtőztek.«	11 When the two of them let themselves be seen by the Philistine outpost, the Philistines said, 'Look,the Hebrews are coming out of the holes where they have been hiding.'
12 Majd szóltak az előőrs emberei Jonatánhoz és fegyverhordozójához és azt mondták: »Gyertek fel hozzánk, mutatunk nektek valamit.« Azt mondta erre Jonatán a fegyverhordozójának: »Menjünk fel, gyere utánam: mert az Úr Izrael kezébe adta őket.«	12 The men of the outpost then hailed Jonathan and his armour-bearer. 'Come up to us,' they said, 'wehave something to tel you.' Jonathan then said to his armour-bearer, 'Fol ow me up; Yahweh has given theminto the power of Israel.'
13 Fel is ment Jonatán, négykézláb mászva, s utána a fegyverhordozója, s így ki Jonatán előtt hullott el, kit meg fegyverhordozója ölt meg, aki őt követte.	13 Jonathan clambered up on hands and feet, with his armour-bearer behind him; the Philistines fel atJonathan's onslaught, and his armour-bearer, coming behind, finished them off.
14 Ezt az első vereséget, amelyben Jonatán és fegyverhordozója mintegy húsz embert ölt meg, egy fél holdnyi földön szenvedték el, akkora területen, amennyit egy iga ökör egy nap alatt szokott megszántani.	14 This first kil ing made by Jonathan and his armour-bearer accounted for about twenty men . . .
15 Erre óriási riadalom támadt a mezőn levő táborban, sőt a zsákmányolni kivonuló őrs egésze is megrémült. Zavar támadt a környéken, és szinte az Istentől származó csodálatos rémület következett be.	15 There was panic in the camp, in the field and throughout the army; outpost and raiding company toowere panic-stricken; the earth quaked: it was a panic from Yahweh.
16 Ekkor odatekintettek Saul őrszemei, akik a Benjamin-Gibeában voltak, és íme, részben elhullott, részben szanaszét futkosó tömeget láttak.	16 Saul's look-out men in Geba of Benjamin could see the camp scattering in all directions.
17 Azt mondta erre Saul a vele levő népnek: »Vizsgáljátok meg, nézzétek meg, hogy ki távozott közülünk!« Amikor megvizsgálták, kiderült, hogy Jonatán, s fegyverhordozója nincs ott.	17 Saul then said to the force that was with him, 'Cal the roll and see who has left us.' So they cal edthe rol , and Jonathan and his armour-bearer were missing.
18 Azt mondta erre Saul Ahiásnak: »Hozd elő az Isten ládáját.« (Ott volt ugyanis akkor az Isten ládája Izrael fiainál.)	18 Saul then said to Ahijah, 'Bring the ephod,' since he was the man who carried the ephod in Israel.
19 Amíg azonban Saul a pappal beszélt, nagy lárma keletkezett a filiszteusok táborában, amely mindinkább növekedett és hangosabb lett. Azt mondta tehát Saul a papnak: »Hagyd abba!«	19 But while Saul was speaking to the priest, the turmoil in the Philistine camp grew worse and worse;and Saul said to the priest, 'Withdraw your hand.'
20 Azzal Saul és az egész vele levő nép felkiáltott és elment a harctérre, s látta, hogy íme, azok egymás ellen fordították kardjukat, s nagyon nagy öldöklés folyik közöttük.	20 Saul and the whole force with him then formed up and advanced to where the fighting was going on:and there they al were, drawing their swords on one another in wild confusion.
21 Hozzá azok a héberek, akik eddig a filiszteusokkal tartottak, s azokkal a táborba felvonultak, megfordultak, és a Saullal és Jonatánnal levő izraelitákhoz szegődtek.	21 Those Hebrews who had earlier taken service with the Philistines and had accompanied them intocamp, now defected to the Israelites who were with Saul and Jonathan.
22 Amikor aztán azok az izraeliták, akik Efraim hegységében elrejtőztek, meghallották, hogy a filiszteusok megfutamodtak, ők is valamennyien övéikhez csatlakoztak a harcban. Így Saullal mintegy tízezer ember volt,	22 Similarly, all those Israelites who had been hiding in the highlands of Ephraim, hearing that thePhilistines were on the run, chased after them and joined in the fight.
23 s az Úr megsegítette Izraelt azon a napon. A harc egészen Bétávenig terjedt.	23 That day Yahweh gave Israel the victory. The fighting reached the other side of Beth-Horon.
24 Amikor aztán Izrael emberei csoportosulni kezdtek azon a napon, Saul megeskette a népet e szavakkal: »Átkozott legyen az az ember, aki estig eledelt vesz magához, amíg bosszút nem állok ellenségeimen.« Nem is vett magához az egész nép semmiféle eledelt.	24 As the men of Israel were hard pressed that day, Saul pronounced this imprecation over the people,'A curse on anyone who eats food before evening, before I have taken revenge on my enemies!' So none of thepeople so much as tasted food.
25 Sőt eljutott a föld egész népe egy erdőséghez, amelyben méz volt a föld színén	25 Now there was a honeycomb out in the open.
26 és bement a nép az erdőségbe, s látta, hogy folyik a méz, de senki sem emelte kezét szájához, mert félt a nép az eskü miatt.	26 The people came to the honeycomb, the honey was dripping out, but no one put a hand to his mouth,the people being in awe of the oath.
27 Jonatán azonban nem hallotta, amikor apja megeskette a népet. Kinyújtotta tehát a kezében levő bot végét, belemártotta a lépesmézbe, a szájához emelte kezét, és felragyogott szeme.	27 Jonathan, however, not having heard his father bind the people with the oath, reached with the endof the stick which he was carrying, thrust it into the honeycomb and put it to his mouth; whereupon his eyes grewbrighter.
28 Rászólt ekkor valaki a nép közül, és azt mondta: »Esküvel kötelezte apád a népet, mondván: ‘Átkozott legyen az az ember, aki ma eledelt vesz magához!’ A nép pedig nagyon kimerült.«	28 One of the people then spoke up. 'Your father', he said, 'has bound the people with this oath: "Acurse on anyone who eats anything today." '
29 Jonatán azt felelte: »Apám ezzel csak megzavarta az országot; magatok láttátok, hogy felragyogott a szemem, mivel ízleltem egy keveset a mézből!	29 'My father has brought trouble on the country,' Jonathan replied. 'See how much brighter my eyes arefor having eaten this mouthful of honey.
30 Ha a nép evett volna ellenségeinek zsákmányából, amelyet talált, nemde sokkal nagyobb lett volna a filiszteusok veresége?«	30 By the same token, if the people had been allowed to eat some of the booty which they had capturedfrom the enemy today, would not the defeat of the Philistines have been all the greater?'
31 Mivel aznap a filiszteusokat Makmástól Ajjalonig verték, nagyon kimerült a nép.	31 That day the Philistines were beaten from Michmash all the way to Aijalon, until the people wereutterly exhausted.
32 Nekiesett tehát a zsákmánynak, juhot, marhát, borjút vett, levágta a földön, s a vérrel együtt ette meg a húst a nép.	32 The people flung themselves on the booty and, taking sheep, bul ocks and calves, slaughtered themthere on the ground and ate them with the blood.
33 Hírül vitték és megmondták azonban Saulnak, hogy vétkezik a nép az Úr ellen, mert vérrel együtt eszi a húst. Erre ő így szólt: »Hitszegésbe estetek! Tüstént hengerítsetek hozzám egy nagy követ.«	33 Saul was informed, 'The people are sinning against Yahweh by eating with the blood!' He said, 'Youhave not kept faith! Roll me a large stone here!'
34 Aztán azt mondta Saul: »Széledjetek el a nép közé, s mondjátok meg nekik, hogy mindenki hozza ide hozzám a marháját s a kosát, s itt vágjátok le ezen a kövön, s úgy egyetek, hogy ne vétkezzetek az Úr ellen azáltal, hogy vérrel együtt eszitek a húst.« Oda is vitte aznap éjjel az egész nép közül mindenki a kezébe került marhát, s ott vágta le,	34 Saul then said, 'Scatter among the people and say, "Everyone is to bring his bul ock or his sheep tome here." You wil slaughter them here and eat, and not sin against Yahweh by eating with the blood.' Eachindividual brought what he happened to have that night, and they al slaughtered in the same place.
35 Saul pedig oltárt épített az Úrnak. Ekkor épített először oltárt az Úrnak.	35 Saul built an altar to Yahweh; it was the first altar he had built to Yahweh.
36 Majd azt mondta Saul: »Üssünk ez éjjel a filiszteusokra, s pusztítsuk őket, amíg felvirrad a reggel, s ne hagyjunk meg közülük senkit sem.« Azt mondta erre a nép: »Tegyél egészen úgy, ahogy szemed jónak látja.« A pap azonban így szólt: »Járuljunk előbb ide Istenhez.«	36 Saul said, 'Let us go down under cover of dark and plunder the Philistines until dawn; we shal notleave one of them alive.' 'Do whatever you think right,' they replied. But the priest said, 'Let us approach Godhere.'
37 Meg is kérdezte Saul az Urat: »Űzőbe vegyem-e a filiszteusokat? Izrael kezébe adod-e őket?« Ám Ő nem felelt neki azon a napon.	37 Saul consulted God, 'Shall I go down and pursue the Philistines? Will you hand them over to Israel?'But he gave him no reply that day.
38 Azt mondta erre Saul: »Állítsátok ide a nép valamennyi főemberét, s tudjátok meg és lássátok, kitől eredt ez a mai bűnös állapot!	38 Saul then said, 'Come forward, al you leaders of the people; consider carefully where today's sinmay lie;
39 Az Úrnak, Izrael szabadítójának életére mondom, hogy még ha fiam, Jonatán idézte is elő, megmásíthatatlanul meg kell halnia.« Senki sem válaszolt neki erre a népből.	39 for as Yahweh lives who gives victory to Israel, even if the sin lies with Jonathan my son, he shal beput to death.' But not one out of al the people answered.
40 Majd azt mondta egész Izraelnek: »Álljatok ti külön az egyik oldalra, én meg fiammal, Jonatánnal a másik oldalra állok.« A nép erre azt felelte Saulnak: »Tedd azt, amit jónak lát szemed.«	40 He then said to al Israel, 'Stand on one side, and I and Jonathan my son wil stand on the other.' Andthe people replied to Saul, 'Do as you think right.'
41 Azt mondta ekkor Saul az Úrnak, Izrael Istenének: »Uram, Izrael Istene, adj jelt – mi az, hogy ma nem feleltél szolgádnak? Ha bennem vagy fiamban, Jonatánban van e vétek, nyilvánítsd jeledet, ha pedig népedben van e vétek, nyilvánítsd szentségedet.« Erre Jonatán és Saul bűnösnek nyilvánult, a nép pedig ártatlannak bizonyult.	41 Saul then said, 'Yahweh, God of Israel, why did you not answer your servant today? Yahweh, God ofIsrael, if the fault lies with me or with my son Jonathan, give urim: if the fault lies with your people Israel, givethummim.' Jonathan and Saul were indicated and the people went free.
42 Azt mondta erre Saul: »Vessetek sorsot közöttem és fiam, Jonatán között.« Ekkor Jonatán nyilvánult bűnösnek.	42 Saul said, 'Cast the lot between me and my son Jonathan,' and Jonathan was indicated.
43 Azt mondta azért Saul Jonatánnak: »Beszéld el nekem, mit műveltél?« Jonatán el is beszélte neki: »Megízleltem a kezemben levő bot végével egy kis mézet: íme, kész vagyok a halálra.«	43 'I only tasted a mouthful of honey off the end of the stick which I was carrying. But I am ready to die.'
44 Erre Saul így szólt: »Úgy segéljen engem az Úr most és mindenkor, hogy halállal lakolsz Jonatán!«	44 Saul said, 'May God bring unnameable il s on me, and worse ones too, if you do not die, Jonathan!'
45 A nép azonban azt mondta Saulnak: »Tehát meghaljon Jonatán, aki ezt a nagy győzelmet szerezte Izraelnek? Ennek nem szabad megtörténnie! Az Úr életére mondjuk, hogy haja szálának sem szabad lehullani a fejéről a földre, hiszen ő Isten segítségével szerezte meg a győzelmet a mai napon.« Éppen azért megváltotta a nép Jonatánt, hogy ne kelljen meghalnia.	45 But the people said to Saul, 'Must Jonathan die after winning this great victory for Israel? We wilnever al ow that! As Yahweh lives, not one hair of his head shal fal to the ground, for his deeds today havebeen done with the help of God.' And so the people ransomed Jonathan and he was not put to death.
46 Saul erre visszavonult és nem üldözte tovább a filiszteusokat, a filiszteusok pedig visszatértek lakóhelyükre.	46 Saul decided not to pursue the Philistines, and the Philistines retired to their own territory.
47 Miután így Saul megszilárdította királyságát Izraelen, hadba szállt körös-körül annak valamennyi ellenségével: a moabitákkal, Ammon fiaival, az edomitákkal, Szóba királyaival s a filiszteusokkal, és mindenütt, ahova fordult, győzedelmeskedett.	47 Saul consolidated his rule over Israel and made war on al his enemies on al fronts: on Moab, theAmmonites, Edom, the king of Zobah and the Philistines; whichever way he turned, he was victorious.
48 Majd sereget gyűjtött és megverte az amalekitákat, s megmentette Izraelt fosztogatóinak kezétől.	48 He did great deeds of valour; he defeated the Amalekites and delivered Israel from those who usedto pil age him.
49 Saul fiai Jonatán, Jessúj és Melkisua voltak; két lányának neve: az elsőszülöttnek a neve Merób, a fiatalabbiknak a neve Míkol.	49 Saul's sons were: Jonathan, Ishvi and Malchishua. The names of his two daughters were: the elder,Merab, and the younger, Michal.
50 Saul feleségének a neve: Ahinoám; ez Ahimaász lánya volt. Hadvezérének a neve: Ábner; ez Nérnek, Saul apai nagybátyjának volt a fia.	50 The name of Saul's wife was Ahinoam daughter of Ahimaaz. The name of his army commander wasAbner son of Ner, Saul's uncle.
51 Kís, Saul apja ugyanis és Nér, Ábner apja Abiel fiai voltak.	51 Kish father of Saul, and Ner father of Abner were the sons of Abiel.
52 A filiszteusok ellen Saul valamennyi napja alatt keményen folyt a harc, s azért, ha Saul egy-egy erős, hadravaló férfit látott, azt maga mellé vette.	52 There was fierce warfare with the Philistines throughout Saul's life. Any strong or valiant man whocaught Saul's eye, he recruited into his service.