János jelenései 21

¹ Ekkor új eget és új földet láttam , mert az első ég és az első föld elmúlt, és a tenger sem volt többé.

² Láttam a szent várost, az új Jeruzsálemet Istentől leszállni az égből, mint a férjének felékesített menyasszonyt .

³ Hallottam, hogy egy harsány hang a trón felől azt mondta: »Íme, Isten hajléka az emberek között! Velük fog lakni, s ők az ő népe lesznek. Maga a velük levő Isten lesz az ő Istenük .

⁴ Isten letöröl majd a szemükről minden könnyet , és nem lesz többé sem halál, sem gyász, sem jajgatás , és fájdalom sem lesz többé, mert az elsők elmúltak.«

⁵ A trónon ülő így szólt: »Íme, megújítok mindent!« És azt mondta nekem: »Írd: Ezek az igék hitelesek és igazak.«

⁶ Aztán azt mondta nekem: »Beteljesedett! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. A szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából .

⁷ Mindez azé lesz, aki győzni fog. Én Istene leszek, ő pedig az én fiam lesz .

⁸ De a gyáváknak és a hitetleneknek, a megfertőzötteknek, gyilkosoknak, paráznáknak, varázslóknak, bálványimádóknak és minden hazugnak osztályrésze a tűzzel és kénkővel égő tóban lesz . Ez a második halál.«

⁹ Akkor odajött hozzám a hét angyal közül az egyik, akiknél az utolsó hét csapással teli csésze volt , és így szólt hozzám: »Gyere, megmutatom neked az asszonyt, a Bárány jegyesét!«

¹⁰ Lélekben elvitt egy nagy és magas hegyre , és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet , amely a mennyből szállt alá Istentől.

¹¹ Isten dicsőségétől ragyogott, és világossága hasonló volt a drágakőhöz, a kristálytiszta jáspishoz.

¹² Nagy és magas fala volt, tizenkét kapuval, és a kapuk fölött tizenkét angyal. A kapukra nevek voltak írva, amelyek Izrael fiainak tizenkét törzsének nevei .

¹³ Keletről három kapu, és északról három kapu, és délről három kapu, és nyugatról három kapu .

¹⁴ A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve.

¹⁵ Aki velem beszélt, arany mérőnádat tartott a kezében , hogy megmérje a várost, s annak kapuit és falát.

¹⁶ A város négyszögű területen épült , és hossza annyi volt, mint a szélessége. Megmérte a várost az aranynáddal: tizenkétezer stádium. A hossza, a szélessége és a magassága egyforma volt.

¹⁷ Megmérte a falait is: száznegyvennégy könyök, az ember, vagyis az angyal mértéke szerint.

¹⁸ A falának anyaga jáspiskő volt; maga a város pedig színarany, tiszta üveghez hasonló.

¹⁹ A város falának alapkövei minden drágakővel ékesek. Az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd,

²⁰ az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt.

²¹ A tizenkét kapu tizenkét drágagyöngy, és egy-egy kapu egy-egy drágagyöngyből áll. A város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.

²² Templomot nem láttam benne, mert az Úr, a mindenható Isten a temploma, és a Bárány.

²³ A városnak nincs szüksége sem a napra, sem a holdra, hogy világítsanak benne, mert Isten dicsősége világítja meg azt , és lámpása a Bárány.

²⁴ A nemzetek az ő világosságában járnak, s dicsőségüket hozzá viszik a föld királyai.

²⁵ Kapuit nem zárják be egész nap, mert éjszaka nem lesz ott.

²⁶ Odaviszik a nemzetek dicsőségét és gazdagságát .

²⁷ Nem lépnek be oda tisztátalanok, sem azok, akik undokságot és hazugságot követnek el, csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe.