Második levél a korintusiaknak 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Mivel tehát ilyen ígéreteink vannak, szeretteim, tisztítsuk meg magunkat a test és a lélek minden szennyétől, és tegyük teljessé megszentelődésünket Isten félelmében.	1 Since we have these promises, beloved, let us cleanse ourselves from every defilement of flesh and spirit, making holiness perfect in the fear of God.
2 Fogadjatok be minket szívetekbe! Senkit nem bántottunk meg, senkit nem döntöttünk romlásba, senkit nem csaltunk meg.	2 Make room for us; we have not wronged anyone, or ruined anyone, or taken advantage of anyone.
3 Nem kárhoztatásotokra mondom ezt; hiszen az előbb mondtam, hogy életre-halálra a szívünkben vagytok.	3 I do not say this in condemnation, for I have already said that you are in our hearts, that we may die together and live together.
4 Nagy a bizalmam bennetek, nagyon dicsekszem veletek; telve vagyok vigasztalással, nagyon bőséges az én örömöm minden szorongatásunk mellett.	4 I have great confidence in you, I have great pride in you; I am filled with encouragement, I am overflowing with joy all the more because of all our affliction.
5 Mert amikor Makedóniába érkeztünk, semmi nyugalma sem volt testünknek, hanem mindenféle szorongatást szenvedtünk: kívül harcok, belül félelem.	5 For even when we came into Macedonia, our flesh had no rest, but we were afflicted in every way--external conflicts, internal fears.
6 De Isten, aki megvigasztalja a megalázottakat, megvigasztalt minket Títusz megérkezésével;	6 But God, who encourages the downcast, encouraged us by the arrival of Titus,
7 sőt nemcsak az ő megérkezésével, hanem azzal a vigasztalással is, amellyel megvigasztalódott köztetek, mert elbeszélte nekünk vágyódásotokat, sírásotokat, buzgólkodásotokat érettem, úgyhogy még jobban megörültem.	7 and not only by his arrival but also by the encouragement with which he was encouraged in regard to you, as he told us of your yearning, your lament, your zeal for me, so that I rejoiced even more.
8 Mert ha meg is szomorítottalak titeket levelemmel, nem bánom; de ha meg is bántam volna – mivel látom, hogy az a levél, bár ideig-óráig, megszomorított titeket –,	8 For even if I saddened you by my letter, I do not regret it; and if I did regret it ((for) I see that that letter saddened you, if only for a while),
9 most örülök, nem azért, mert megszomorodtatok, hanem azért, mert megtérésre szolgált a szomorúságotok. Isten szerint szomorodtatok meg, úgyhogy semmiben se szenvedtetek kárt miattunk.	9 I rejoice now, not because you were saddened, but because you were saddened into repentance; for you were saddened in a godly way, so that you did not suffer loss in anything because of us.
10 Mert az Isten szerint való szomorúság állhatatos megtérést szerez az üdvösségre; a világ szomorúsága azonban halált szerez.	10 For godly sorrow produces a salutary repentance without regret, but worldly sorrow produces death.
11 S íme, éppen ez a ti Isten szerint való szomorúságotok milyen nagy buzgóságot ébresztett bennetek, sőt mentegetőzést, méltatlankodást, félelmet, vágyódást, buzgólkodást és a vétkes megbüntetését! Mindenben megmutattátok, hogy ti ártatlanok vagytok a dologban.	11 For behold what earnestness this godly sorrow has produced for you, as well as readiness for a defense, and indignation, and fear, and yearning, and zeal, and punishment. In every way you have shown yourselves to be innocent in the matter.
12 Tehát, ha írtam is nektek, nem a sértő miatt tettem, és nem is a sértett miatt, hanem hogy nyilvánvalóvá tegyem nektek Isten színe előtt buzgóságtokat, amelyet irányunkban tanúsítotok.	12 So then even though I wrote to you, it was not on account of the one who did the wrong, or on account of the one who suffered the wrong, but in order that your concern for us might be made plain to you in the sight of God.
13 Ezért vigasztalódtunk meg. De vigasztalódásunkban még jobban megörültünk Títusz öröme miatt, hogy lelkét mindnyájan felüdítettétek,	13 For this reason we are encouraged. And besides our encouragement, we rejoice even more because of the joy of Titus, since his spirit has been refreshed by all of you.
14 és ha valamivel dicsekedtem neki veletek kapcsolatban, nem vallottam szégyent, hanem ahogyan nektek mindent az igazság szerint mondtunk, úgy a mi Títusz előtt való dicsekvésünk is igaznak bizonyult.	14 For if I have boasted to him about you, I was not put to shame. No, just as everything we said to you was true, so our boasting before Titus proved to be the truth.
15 És ő még jobb szívvel van irántatok, amikor megemlékezik mindnyájatok engedelmességéről, ahogyan félelemmel és rettegéssel fogadtátok őt.	15 And his heart goes out to you all the more, as he remembers the obedience of all of you, when you received him with fear and trembling.
16 Örülök, hogy mindenben bizalommal lehetek hozzátok.	16 I rejoice, because I have confidence in you in every respect.