Második levél a korintusiaknak 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	STUTTGARTENSIA-DELITZSCH
1 Mivel tehát ilyen szolgálatunk van, miután irgalmasságot nyertünk, nem csüggedünk el,	1 עַל־כֵּן בִּהְיוֹת לָנוּ הַשֵּׁרוּת הַזֶּה כַּאֲשֶׁר חֻנַּנּוּ לֹא נֵחָת
2 hanem lemondunk a gyalázatos alattomosságról, nem járunk álnokságban, és nem hamisítjuk meg Isten igéjét, hanem az igazság hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének Isten előtt.	2 כִּי אִם־מָאַסְנוּ בְּסִתְרֵי הַבּשֶׁת שֶׁלֹּא לְהִתְהַלֵּךְ בְּעָרְמָה וְלֹא לְזַיֵּף אֶת־דְּבַר הָאֱלֹהִים אֶלָּא בְּהַרְאוֹת הָאֱמֶת נַזְכִּיר אֹתָנוּ לְטוֹב נֶגֶד דַּעַת כָּל־בְּנֵי אָדָם לִפְנֵי הָאֱלֹהִים
3 Ha a mi evangéliumunk mégis el van takarva, azok előtt van eltakarva, akik elvesznek,	3 וְגַם כִּי־נֶעֱלָמָה בְּשׂוֹרָתֵנוּ נֶעֱלָמָה הִיא מִן־הָאֹבְדִים
4 akikben ennek a világnak az istene elvakította a hitetlen értelmet, hogy az Isten képmásának, Krisztusnak dicsőségéről szóló evangélium fénye ne ragyogjon fel számukra.	4 אֲשֶׁר אֱלֹהֵי הָעוֹלָם הַזֶּה עִוֵּר בָּהֶם אֶת־דֵּעוֹת הַסּוֹרְרִים לִבְלְתִּי זְרֹחַ לָהֶם נֹגַהּ בְּשׂוֹרַת כְּבוֹד הַמָּשִׁיחַ אֲשֶׁר הוּא צֶלֶם הָאֱלֹהִים
5 Mi ugyanis nem önmagunkat hirdetjük, hanem Jézus Krisztust, az Urat; önmagunkat pedig mint a ti szolgátokat Jézusért.	5 כִּי לֹא אֹתָנוּ מַכְרִיזִים אֲנַחְנוּ כִּי אִם־אֶת־הַמָּשִׁיחַ יֵשׁוּעַ לֵאמֹר הוּא הָאָדוֹן וַאֲנַחְנוּ עַבְדֵיכֶם לְמַעַן יֵשׁוּעַ
6 Mert Isten, aki azt mondta: »A sötétségből világosság ragyogjon fel«, maga támasztott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon Isten dicsőségének ismerete Jézus Krisztus arcán.	6 כִּי הָאֱלֹהִים אֲשֶׁר אָמַר וַיֹּפַע אוֹר מֵחשֶׁךְ הוּא הוֹפִיעַ בְּלִבֵּנוּ לְהָפִיץ אוֹר דַּעַת כְּבוֹד הָאֱלֹהִים אֲשֶׁר בִּפְנֵי הַמָּשִׁיחַ
7 Ez a kincsünk pedig cserépedényben van, hogy a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk és ne önmagunknak.	7 אֲבָל יֶשׁ־לָנוּ הָאוֹצָר הַזֶּה בִּכְלֵי חֶרֶשׂ לְמַעַן אֲשֶׁר־תִּהְיֶה הַגְּבוּרָה הַיְתֵרָה לֵאלֹהִים וְלֹא מֵאִתָּנוּ
8 Mindenfelől szorongatnak minket, de agyon nem nyomnak; bizonytalanságban vagyunk, de nem esünk kétségbe;	8 נִלְחָצִים אֲנַחְנוּ בַּכֹּל וְלֹא נִדְכָּאִים דֹּאֲגִים וְלֹא נוֹאָשִׁים
9 üldözést szenvedünk, de elhagyatottak nem vagyunk; földre terítenek, de el nem veszünk;	9 נִרְדָּפִים וְלֹא נְטוּשִׁים מֻשְׁלָכִים וְלֹא אֹבְדִים
10 állandóan hordozzuk testünkben Jézus halálát, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen testünkben.	10 וְנֹשְׂאִים בְּכָל־עֵת מִיתַת הָאָדוֹן יֵשׁוּעַ בִּגְוִיָּתֵנוּ לְמַעַן יִגָּלוּ גַּם־חַיֵּי יֵשׁוּעַ בִּגְוִיָּתֵנוּ
11 Mert minket, élőket, szüntelenül halálra adnak Jézusért, hogy Jézus élete is nyilvánvaló legyen halandó testünkön.	11 כִּי אֲנַחְנוּ הַחַיִּים נִמְסָרִים תָּמִיד לַמָּוֶת בַּעֲבוּר יֵשׁוּעַ לְמַעַן יִגָּלוּ גַּם־חַיֵּי יֵשׁוּעַ בִּבְשָׂרֵנוּ בְּשַׂר הַתְּמוּתָה
12 Bennünk tehát a halál munkálkodik, bennetek pedig az élet.	12 לָכֵן בָּנוּ יֶאֱמַץ הַמָּוֶת וּבָכֶם הַחַיִּים
13 Mivel azonban a hitnek ugyanaz a lelke van bennünk, mint amiről írva van: »Hittem, azért szóltam« , mi is hiszünk, és ezért beszélünk.	13 וּבִהְיוֹת לָנוּ הָרוּחַ הַהוּא שֶׁל־הָאֱמוּנָה כַּדָּבָר הַכָּתוּב הֶאֱמַנְתִּי כִּי־אֲדַבֵּר גַּם־אֲנַחְנוּ נַאֲמִין וְעַל־כֵּן נְדַבֵּר
14 Hiszen tudjuk, hogy aki az Úr Jézust feltámasztotta, minket is fel fog támasztani Jézussal, és veletek együtt elébe állít.	14 בַּאֲשֶׁר יָדַעְנוּ כִּי הַמֵּעִיר אֶת־הָאָדוֹן יֵשׁוּעַ יָעִיר גַּם־אֹתָנוּ עַל יַד־יֵשׁוּעַ וְיַעֲמִידֵנוּ עִמָּכֶם
15 Mert minden értetek van, hogy a kegyelem bőséges kiáradása miatt egyre többen adjanak hálát Isten dicsőségére.	15 כִּי כָל־זֹאת לְמַעַנְכֶם לְמַעַן אֲשֶׁר־יִרְבֶּה הַחֶסֶד עַל־יְדֵי רַבִּים וְתִפְרֹץ הַתּוֹדָה לִכְבוֹד הָאֱלֹהִים
16 Éppen ezért nem csüggedünk el, sőt, még ha a mi külső emberünk romlásnak indul is, a belső emberünk mégis napról napra megújul.	16 וּבַעֲבוּר זֹאת לֹא נֵחָת וְאַף אִם־יִכְלֶה בָנוּ הָאָדָם הַחִיצוֹן הִנֵּה הָאָדָם הַפְּנִימִי יִתְחַדֵּשׁ יוֹם יוֹם
17 Ez a mi mostani, könnyű szenvedésünk ugyanis a dicsőségnek igen nagy, örök mértékét szerzi meg nekünk.	17 כִּי לַחֲצֵנוּ אֲשֶׁר הוּא קַל וְאַךְ לָרָגַע יָבִיא לָנוּ כְּבוֹד עוֹלָמִים גָּדוֹל וָרָב עַד־לִמְאֹד
18 Ha nem a látható dolgokra figyelünk, hanem a láthatatlanokra. Mert a látható: ideigvaló, a láthatatlan pedig örökkévaló.	18 אֲשֶׁר לֹא נַבִּיט אֶל־הַדְּבָרִים הַנִּרְאִים כִּי אִם־אֶל־אֲשֶׁר אֵינָם נִרְאִים כִּי הַנִּרְאִים לְשָׁעָה הֵמָּה וַאֲשֶׁר אֵינָם נִרְאִים הֵם לְעוֹלָם