Második Törvénykönyv 33

¹ Ez az az áldás, mellyel Mózes, Isten embere, halála előtt megáldotta Izrael fiait.

² Azt mondta: »Eljött az Úr a Sínairól, elénk támadt a Szeírről, megjelent a Párán hegyről, s megérkezett Meribat-Kádesbe, dél felől, Asdótba.

³ A népeket szerette, kezében van minden szentje, s akik lábához közelednek, tanításában részesülnek.

⁴ Törvényt adott nekünk Mózes által, örökségül Jákob sokaságának,

⁵ királya lett az Igaznak, amikor egybegyűltek a nép fejei, egybe Izraelnek törzsei.«

⁶ »Éljen Rúben, s ki ne haljon kisszámúvá ne apadjon.«

⁷ Júda áldása a következő volt: »Hallgasd meg, Uram, Júda szavát, juttasd el őt népéhez. Kezei küzdenek majd érte, ellenségei ellen megsegíti!«

⁸ Lévire vonatkozólag ezt mondta: »Az Urimot és Tumimot szent emberednek adtad, akit próbára tettél a kísértésnél, perbe fogtál a Pörölés vizénél.

⁹ Aki azt mondta atyjának és anyjának: ‘Nem tudok rólatok.’ A testvéreinek: ‘Nem vagyok tekintettel rátok,’ sőt gyermekeiről sem tudott. Ők megtartották igéidet, megőrizték szövetségedet,

¹⁰ rendeleteidet, ó Jákob, törvényedet, ó Izrael! Füstölőszert tesznek haragod elé s egészen elégő áldozatot oltárodra.

¹¹ Uram, áldd meg erejét, vedd kedvesen keze cselekvését, sújtsd derékon ellenségeit, hogy fel ne kelhessenek, akik gyűlölik.«

¹² Benjaminra vonatkozólag ezt mondta: »Ő az Úr kedveltje, biztonságban lakik majd mellette. A Magasságbeli védelmezi egész nap, s az ő vállai között nyugszik.«

¹³ Józsefre vonatkozólag ezt mondta: »Áldja meg az Úr a földjét az ég gyümölcsével, a harmattal, az alant elterülő vízáradattal,

¹⁴ nap és hold termelte gyümölcsökkel,

¹⁵ az ősi hegyek csúcsának kincseivel, az örök halmok gyümölcseivel,

¹⁶ s a föld termésével, bőségével. Annak az áldása, aki megjelent a csipkebokorban, szálljon József fejére, testvérei közt megkoronázott feje tetejére.

¹⁷ Mint elsőszülött bikáé, olyan a szépsége, mint az orrszarvú szarvai, olyanok szarvai, széthányja velük a nemzeteket, mind a föld széléig, ilyenek Efraim sokaságai, ilyenek Manassze ezrei.«

¹⁸ Zebulonra vonatkozólag ezt mondta: »Örvendj, Zebulon, kijáratodnak, és Isszakár a sátraidnak.

¹⁹ Ők népeket hívnak meg a hegyre, ahol igaz áldozatokat mutatnak be. Mint a tejet, nyelik a tengerek árját s a föveny rejtett kincseit.«

²⁰ Gádra vonatkozólag ezt mondta: »Áldott Gád, mert földje terjedelmes, mint az oroszlán, leheveredett, kart és koponyát megszerzett.

²¹ Fejedelmi helyet szemelt ki magának, mert az ő részén került sírba Izraelnek tanítója. de azért ő kitartott a nép vezérei mellett, és teljesítette az Úr igazságos parancsát s a rá vonatkozó ítéletet, elkísérve Izraelt.«

²² Dánra vonatkozólag ezt mondta: »Dán fiatal oroszlán, ami kirohan Básánból szaporán.«

²³ Naftalira vonatkozólag ezt mondta: »Naftali bőségben fog dúslakodni, telve az Úr áldásaival, nyugatot s délt fogja bírni.«

²⁴ Áserre vonatkozólag ezt mondta: »Áldott Áser a fiúk között, kedves legyen a testvérei előtt. Mártsa a lábát olajba,

²⁵ vasból és ércből legyen a saruja. Aggkorod is olyan legyen, mint amilyen ifjúkorod!«

²⁶ »Nincs más olyan Isten, mint az Igaznak Istene, az égre száll fel a te segítőd, fenségétől szétfutnak a felhők,

²⁷ lakóhelye fent van, örökkévaló karja alant. Színed elől elűzi az ellent és azt mondja neki: ‘Pusztulj innen!’

²⁸ Biztonságban lakik majd Izrael, egymagában Jákob szemefénye, gabonának s bornak földjén, ahol harmattól párás az ég.

²⁹ Boldog vagy, Izrael, ki hasonló hozzád? Nép, amelyet oltalmaz az Úr, a te segítő pajzsod és diadalmas kardod. Hízelegni fognak neked ellenségeid s te a nyakukra hágsz.«