Második Törvénykönyv 29

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Erre Mózes összehívta egész Izraelt és azt mondta nekik: »Ti láttátok mindazt, amit az Úr előttetek Egyiptom földjén a fáraóval, annak minden szolgájával és egész földjével művelt,	1 These are the words of the covenant which the Lord commanded Moses to make with the children of Israel in the land of Moab: beside that covenant which he made with them in Horeb.
2 azokat a nagy csapásokat, amelyeket saját szemetekkel láttatok, azokat a nagy jeleket és csodákat,	2 And Moses called all Israel, and said to them: You have seen all the things that the Lord did before you in the land of Egypt to Pharao, and to all his servants, and to his whole land.
3 de az Úr mind a mai napig nem adott nektek értelmes szívet, látó szemet és halló fület.	3 The great temptations, which thy eyes have seen, those mighty signs and wonders,
4 Negyven esztendeig vezetett titeket a pusztában. Ruháitok nem koptak el, lábatok saruját nem tette tönkre az idő,	4 And the Lord hath not given you al heart to understand, and eyes to see, and ears that may hear, unto this present day.
5 kenyeret nem ettetek, bort és részegítő italt nem ittatok, hogy megtudjátok, hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek.	5 He hath brought you forty years through the desert: your garments are not worn out, neither are the shoes of your feet consumed with age.
6 Amikor pedig eljutottatok erre a helyre és Szihon, Hesebon királya meg Óg, Básán királya kivonult ellenünk, hogy megütközzék velünk, megvertük őket,	6 You have not eaten bread, nor have you drunk wine or strong drink: that you might know that I am the Lord your God.
7 s elvettük földjüket, s odaadtuk Rúbennek és Gádnak meg Manassze fél törzsének birtokul.	7 And you came to this place: sand Sehon king of Hesebon, and Og king of Basan, came out against us to fight. And we slew them.
8 Tartsátok meg és teljesítsétek tehát e szövetség igéit, hogy boldoguljatok mindenben, amit csak tesztek.	8 And took their land, and delivered it for a possession to h Ruben and Gad, and the half tribe of Manasses.
9 Itt álltok ti ma mindnyájan az Úr, a ti Istenetek előtt, fejedelmeitek, törzseitek, véneitek, elöljáróitok, Izraelnek egész férfi népe,	9 Keep therefore the words of this covenant, and fulfil them: that you may understand all that you do.
10 gyermekeitek, feleségeitek, a táborban veled lakó jövevények, azokat sem kivéve, akik a fát vágják, s a vizet hordják,	10 You all stand this day before the Lord your God, your princes, and tribes, and ancients, and doctors, all the people of Israel,
11 hogy belépj az Úrnak, a te Istenednek szövetségébe és esküvel megerősített szerződésébe, amelyet ma az Úr, a te Istened megköt veled,	11 , 11Your children and your wives, and the stranger that abideth with thee in the camp, besides the hewers of wood, and them that bring water:
12 hogy népévé emeljen téged, s ő legyen a te Istened, mint ahogy megígérte neked, s amint megesküdött atyáidnak: Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.	12 That thou mayst pass in the covenant of the Lord thy God, and in the oath which this day the Lord thy God maketh with thee.
13 De nemcsak veletek kötöm meg ezt a szövetséget és létesítem ezt az esküvel megerősített szerződést,	13 That he may raise thee up a people to himself, and he may be thy God as he hath spoken to thee, and as he swore to thy fathers Abraham, Isaac, and Jacob.
14 hanem minden jelen- és távollevővel egyaránt.	14 Neither with you only do I make this covenant, and confirm these oaths,
15 Nos, ti tudjátok, miképp laktunk Egyiptom földjén, s mint jöttünk át a nemzetek között, s amikor átjöttünk közöttük,	15 But with all that are present and that are absent.
16 láttátok azokat az utálatosságokat és undokságokat, vagyis bálványaikat, a fát, a követ, az ezüstöt s az aranyat, amelyet imádtak.	16 For you know how we dwelt in the land of Egypt, and how we have passed through the midst of nations, and passing through them,
17 Ne akadjon tehát közöttetek olyan férfi vagy asszony, család vagy törzs, amelynek szíve ma elfordul az Úrtól, a mi Istenünktől, s amely elmegy, s ama nemzetek isteneinek szolgál! Ne akadjon közöttetek epét és keserűséget termő gyökér,	17 You have seen their abominations and filth, that is to say, their idols, wood and stone, silver and gold, which they worshipped.
18 aki, amikor hallja ennek az esküvel erősített szerződésnek az igéit, megnyugtatja magát szívében, mondván: ‘Békességem lesz, ha szívem gonoszsága szerint járok is’, mert akkor elpusztul az áztatott föld a kiaszottal együtt.	18 Lest perhaps there should be among you a man or a woman, a family or a tribe, whose heart is turned away this day from the Lord our God, to go and serve the gods of those nations: and there should be among you a root bringing forth gall and bitterness.
19 Bizony, az ilyennek nem bocsát meg az Úr, sőt mindjárt felgerjed haragja és bosszúja az ilyen ember ellen, s arra rászáll minden átok, amely meg van írva ebben a könyvben, s az Úr eltörli nevét az ég alól,	19 And when he shall hear the words of this oath, he should bless himself in his heart saying: I shall have peace, and will walk on in the naughtiness of my heart: and the drunken may consume the thirsty,
20 s végleg kipusztítja őt Izrael minden törzséből azok szerint az átkok szerint, amelyeket ennek a törvénynek és szövetségnek könyve magában foglal.	20 And the Lord should not forgive him: but his wrath and jealousy against that man should be exceedingly enkindled at that time, and all the curses that are written in this volume should light upon him: and the Lord should blot out his name from under heaven,
21 Akkor majd kérdezni fogja a következő nemzedék, gyermekeitek is, akik majd születnek, az idegenek is, akik messziről jönnek, amikor látják ennek a földnek a csapásait és betegségeit, amelyekkel az Úr sújtotta –	21 And utterly destroy him out of all the tribes of Israel, according to the curses that are contained in the book of this law and covenant:
22 kiégeti kénkővel és forró sóval, úgyhogy többé bevetni nem lehet és semmi zöldet sem terem, hasonlóan a felforgatott Szodomához, Gomorrához, Adámához és Ceboimhoz, amelyeket az Úr haragjában és bosszújában felforgatott –,	22 And the following generation shall say, and the children that shall be born hereafter, and the strangers that shall come from afar, seeing the plagues of that land and the evils wherewith the Lord hath afflicted it,
23 kérdezni fogja valamennyi nemzet: ‘Miért tette ezt az Úr ezzel a földdel? Miért bosszújának ez a mérhetetlen haragja?’	23 Burning it with brimstone, and the heat of salt, so that it cannot be sown any more, nor any green thing grow therein, after the example of the destruction of Sodom and Gomorrha, Adama and Seboim, which the Lord destroyed in his wrath and indignation:
24 Azt fogják felelni erre: ‘Mivel elhagyták az Úr szövetségét, amelyet atyáikkal kötött, amikor kihozta őket Egyiptomból	24 And all the nations shall say: Why hath the Lord done thus to this land? what meaneth this exceeding great heat of his wrath?
25 és más isteneket szolgáltak és imádtak, olyanokat, akiket azelőtt nem ismertek, s akikhez az Úr nem utasította őket,	25 And they shall answer: Because they forsook the covenant of the Lord, which he made with their fathers, when he brought them out of the land of Egypt:
26 azért felgerjedt az Úr haragja ez ellen a föld ellen, s rá hozott minden átkot, amely meg van írva ebben a könyvben,	26 And they have served strange gods, and adored them, whom they knew not, and for whom they had not been assigned:
27 s haragjában, bosszújában, s felette nagy felháborodásában kitépte őket földjükről és idegen földre vetette őket, mint a mai nap mutatja.’	27 Therefore the wrath of the Lord was kindled against this land, to bring upon it all the curses that are written in this volume :
28 Ami rejtve van, az az Úrnak, a mi Istenünknek a dolga; ami nyilvánvaló, az a miénk s a mi fiainkéi mindörökké, hogy teljesítsük ennek a törvénynek minden igéjét.	28 And he hath cast them out of their land, in anger and in wrath, and in very great indignation, and hath thrown them into a strange land, as it is seen this day.
	29 Secret things to the Lord our God: things that are manifest, to us and to our children for ever, that we may do all the words of this law.