Második Törvénykönyv 24

¹ Ha valaki feleséget vesz, s azt a magáévá teszi, de az valami rút dolog miatt nem talál kedvet a szeme előtt, akkor írjon válólevelet, adja a kezébe, s bocsássa el házából.

² Ha azonban az elmegy és más férfihoz megy feleségül,

³ s az is meggyűlöli, s válólevelet ad neki, s elbocsátja házából, vagy pedig, ha az meghal:

⁴ akkor előbbi férje nem veheti vissza feleségül, mert tisztátalanná lett, s utálatossá vált az Úr előtt. Ne tedd bűnössé földedet, amelyet neked az Úr, a te Istened birtokul adni fog.

⁵ Ha valaki feleséget vesz, akkor abban az időben ne menjen hadba, s ne vessenek ki rá semmiféle közterhet, hanem éljen szabadon a házában, hogy örvendezhessék egy esztendeig a feleségével.

⁶ Ne vedd el zálogul az alsó vagy a felső malomkövet, mert azzal életét adja neked zálogba az illető.

⁷ Ha valakit azon kapnak, hogy elcsal valakit a testvérei, Izrael fiai közül, s eladja, s felveszi árát: meg kell ölni; távolítsd el a gonoszságot magad körül.

⁸ Vigyázz szorgosan magadra, hogy a lepra csapása rád ne jöjjön. Éppen azért tedd meg és gondosan teljesítsd mindazt, amire a levita-nemzetségből való papok tanítanak téged, ahogy én parancsoltam nekik,

⁹ s gondoljatok csak arra, mit tett az Úr, a ti Istenetek Mirjámmal az úton, amikor kijöttetek Egyiptomból.

¹⁰ Ha visszaköveteled felebarátodtól, amivel tartozik neked, be ne menj házába, hogy zálogot végy tőle,

¹¹ hanem kinn állj meg, s ő hozza ki neked, amije van.

¹² Ha az illető szegény ember, akkor ne maradjon nálad éjszakára a zálogja,

¹³ hanem add vissza azt neki rögtön napszállta előtt, hogy ruházatában hálhasson és áldjon téged, s ez érdemedül szolgáljon az Úr, a te Istened előtt.

¹⁴ Ne tartsd vissza a szűkölködő és szegény napszámos bérét, se a testvéredét, se a jövevényét, aki veled lakik földeden, s kapuidon belül van,

¹⁵ hanem még aznap, napszállta előtt fizesd ki neki munkadíját – hiszen szegény, s abból tartja fenn életét –, hogy ne kiáltson az Úrhoz miattad, s Ő bűnül ne tulajdonítsa ezt neked.

¹⁶ Nem szabad kivégezni apát gyermekei miatt, gyermeket apja miatt: mindenki csak a maga bűnéért lakolhat halállal.

¹⁷ Ne ferdítsd el a jövevény és az árva igazát, s ne vedd zálogba az özvegy ruháját.

¹⁸ Emlékezzél meg arról, hogy rabszolga voltál Egyiptomban, s az Úr, a te Istened szabadított meg onnan: azért parancsolom neked, hogy ezt cselekedd.

¹⁹ Ha vetésedet aratod földeden, s ott felejtesz egy kévét, ne térj vissza, hogy elhozd, hanem hagyd, hogy a jövevény, az árva s az özvegy vigye el, hogy megáldjon téged az Úr, a te Istened kezed minden munkájában.

²⁰ Ha olajfád termését szeded, ne térj vissza összeszedni, ami a fán ottmaradt, hanem hagyd a jövevénynek, az árvának s az özvegynek.

²¹ Ha szőlőd szüreteled, ne szedd össze az ottmaradt fürtöket, hanem hagyd, hogy azok a jövevény, az árva s az özvegy szükségleteire szolgáljanak.

²² Emlékezzél meg arról, hogy te is rabszolga voltál Egyiptomban: azért parancsolom neked, hogy ezt cselekedjed.