Evangélium Lukács szerint 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Miután ezeket a beszédeket a nép hallatára mind befejezte, bement Kafarnaumba.	1 And when he had completed all his words in the hearing of the people, he entered Capernaum.
2 Egy százados egyik szolgája pedig, aki annak nagyon kedves volt, halálos betegen feküdt.	2 Now the servant of a certain centurion was dying, due to an illness. And he was very dear to him.
3 Mivel hallott Jézusról, elküldte hozzá a zsidók véneit, és kérte őt, hogy jöjjön el és gyógyítsa meg a szolgáját.	3 And when he had heard about Jesus, he sent elders of the Jews to him, petitioning him, so that he would come and heal his servant.
4 Azok pedig, amikor odaértek Jézushoz, nagyon könyörögtek: »Méltó arra, hogy megtedd ezt neki,	4 And when they had come to Jesus, they petitioned him anxiously, saying to him: “He is worthy that you should provide this to him.
5 mert szereti nemzetünket, és a zsinagógát is ő építtette nekünk.«	5 For he loves our nation, and he has built a synagogue for us.”
6 Jézus tehát velük ment. Amikor már nem messze volt a háztól, a százados elküldte hozzá barátait, ezekkel a szavakkal: »Uram! Ne fáradj, mert nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj.	6 Then Jesus went with them. And when he was now not far from the house, the centurion sent friends to him, saying: “Lord, do not trouble yourself. For I am not worthy that you should enter under my roof.
7 Éppen ezért nem is tartottam magamat méltónak, hogy hozzád menjek; hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul a szolgám.	7 Because of this, I also did not consider myself worthy to come to you. But say the word, and my servant shall be healed.
8 Mert én is hatalom alatt álló ember vagyok, s katonák vannak alattam; és ha azt mondom az egyiknek: ‘Menj’, elmegy; vagy a másiknak: ‘Gyere’, odajön; és a szolgámnak: ‘Tedd ezt’, megteszi.«	8 For I also am a man placed under authority, having soldiers under me. And I say to one, ‘Go,’ and he goes; and to another, ‘Come,’ and he comes; and to my servant, ‘Do this,’ and he does it.”
9 Ennek hallatára Jézus elcsodálkozott. Megfordult, és így szólt az őt követő sokasághoz: »Mondom nektek: még Izraelben sem találtam ekkora hitet!«	9 And upon hearing this, Jesus was amazed. And turning to the multitude following him, he said, “Amen I say to you, not even in Israel have I found such great faith.”
10 A küldöttek pedig, amikor hazatértek, egészségben találták a szolgát.	10 And those who had been sent, upon returning to the house, found that the servant, who had been sick, was now healthy.
11 Történt pedig, hogy ezután egy Naim nevű városba ment, és vele mentek tanítványai és nagy népsokaság.	11 And it happened afterwards that he went to a city, which is called Nain. And his disciples, and an abundant crowd, went with him.
12 Mikor a város kapujához közeledett, íme, egy halottat vittek ki, egy özvegyasszony egyetlen fiát, és a város sok lakosa kísérte.	12 Then, when he had drawn near to the gate of the city, behold, a deceased person was being carried out, the only son of his mother, and she was a widow. And a large crowd from the city was with her.
13 Amikor meglátta őt az Úr, megesett rajta a szíve, és ezt mondta neki: »Ne sírj!«	13 And when the Lord had seen her, being moved by mercy over her, he said to her, “Do not weep.”
14 Majd odament, és megérintette a hordágyat. Erre azok, akik vitték, megálltak. Ezt mondta: »Ifjú! Mondom neked: kelj föl!«	14 And he drew near and touched the coffin. Then those who carried it stood still. And he said, “Young man, I say to you, arise.”
15 A halott pedig felült és beszélni kezdett. Ekkor átadta őt anyjának .	15 And the dead youth sat up and began to speak. And he gave him to his mother.
16 Mindnyájukat elfogta a félelem, és így dicsőítették Istent: »Nagy próféta támadt közöttünk!« És: »Isten meglátogatta az ő népét!«.	16 Then fear fell over all of them. And they magnified God, saying: “For a great prophet has risen up among us,” and, “For God has visited his people.”
17 Az eset híre elterjedt egész Júdeában, és mindenütt a környéken.	17 And this word about him went out to all of Judea and to the entire surrounding region.
18 Mindezeket hírül vitték Jánosnak a tanítványai.	18 And the disciples of John reported to him concerning all these things.
19 János erre magához hívott tanítványai közül kettőt, és elküldte őket Jézushoz, hogy kérdezzék meg: »Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?«	19 And John called two of his disciples, and he sent them to Jesus, saying, “Are you he who is to come, or should we wait for another?”
20 Amikor ezek a férfiak odaérkeztek hozzá, így szóltak: »Keresztelő János küldött minket hozzád, hogy kérdezzünk meg: ‘Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk?’«	20 But when the men had come to him, they said: “John the Baptist has sent us to you, saying: ‘Are you he who is to come, or should we wait for another?’ ”
21 Éppen abban az órában sok embert megszabadított betegségétől, szenvedésétől és a gonosz lelkektől, és sok vaknak visszaadta a szeme világát.	21 Now in that same hour, he cured many of their diseases and wounds and evil spirits; and to many of the blind, he gave sight.
22 Ezt felelte nekik: »Menjetek, vigyétek hírül Jánosnak, amit láttatok és hallottatok: a vakok látnak, a sánták járnak, a leprások megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak föltámadnak, a szegényeknek hirdetik az evangéliumot .	22 And responding, he said to them: “Go and report to John what you have heard and seen: that the blind see, the lame walk, the lepers are cleansed, the deaf hear, the dead rise again, the poor are evangelized.
23 Boldog, aki nem botránkozik meg bennem.«	23 And blessed is anyone who has not taken offense at me.”
24 Miután János követei elmentek, elkezdett Jánosról beszélni a tömegnek: »Miért mentetek ki a pusztába, mit akartatok látni? Széltől lengetett nádat?	24 And when the messengers of John had withdrawn, he began to speak about John to the crowds. “What did you go out to the desert to see? A reed shaken by the wind?
25 Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Finom ruhákba öltözött embert? Íme, akik drága ruhában és kényelemben élnek, a királyi palotákban vannak.	25 Then what did you go out to see? A man clothed in soft garments? Behold, those who are in costly apparel and finery are in the houses of kings.
26 Vagy mit akartatok látni, amikor kimentetek? Prófétát? Igen, mondom nektek: prófétánál is nagyobbat.	26 Then what did you go out to see? A prophet? Certainly, I tell you, and more than a prophet.
27 Ő az, akiről írva van: ‘Íme, elküldöm angyalomat színed előtt, aki elkészíti előtted utadat’ .	27 This is he of whom it is written: “Behold, I send my Angel before your face, who shall prepare your way before you.”
28 Mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nincs nagyobb Keresztelő Jánosnál; de aki a legkisebb Isten országában, az is nagyobb nála.	28 For I say to you, among those born of women, no one is greater than the prophet John the Baptist. But he who is least in the kingdom of God is greater than he.”
29 Az egész sokaság, amely őt hallotta, s a vámosok is, igaznak vallották Istent azzal, hogy megkeresztelkedtek János keresztségével.	29 And upon hearing this, all the people and the tax collectors justified God, by being baptized with the baptism of John.
30 De a farizeusok és a törvénytudók meghiúsították Isten szándékát önmagukban, és nem vették fel az ő keresztségét.	30 But the Pharisees and the experts in the law despised the counsel of God concerning themselves, by not being baptized by him.
31 Ugyan kihez is hasonlítsam ezt a nemzedéket? Kihez hasonlók ők?	31 Then the Lord said: “Therefore, to what shall I compare the men of this generation? And to what are they similar?
32 Hasonlók a piacon üldögélő gyermekekhez, akik így kiáltoznak egymásnak: ‘Furulyáztunk nektek, de nem táncoltatok, siratót énekeltünk, de nem sírtatok!’	32 They are like children sitting in the marketplace, talking with one another, and saying: ‘We sang to you, and you did not dance. We lamented, and you did not weep.’
33 Mert eljött Keresztelő János, kenyeret nem eszik és bort nem iszik, és azt mondjátok: ‘Ördöge van!’	33 For John the Baptist came, neither eating bread nor drinking wine, and you say, ‘He has a demon.’
34 Eljött az Emberfia, eszik és iszik, és azt mondjátok: ‘Íme, a falánk és borissza ember, a vámosok és bűnösök barátja!’	34 The Son of man came, eating and drinking, and you say, ‘Behold, a voracious man and a drinker of wine, a friend of tax collectors and of sinners.’
35 De a bölcsességet igazolja annak minden fia.«	35 But wisdom is justified by all her children.”
36 Egy farizeus meghívta, hogy egyen nála. Bement a farizeus házába és asztalhoz telepedett.	36 Then certain Pharisees petitioned him, so that they might eat with him. And he went into the house of the Pharisee, and he reclined at table.
37 És íme, egy bűnös asszony a városból, amint megtudta, hogy a farizeus házában étkezik, kenetet hozott egy alabástrom edényben.	37 And behold, a woman who was in the city, a sinner, found out that he was reclining at table in the house of the Pharisee, so she brought an alabaster container of ointment.
38 Megállt hátul a lábainál, sírva fakadt, elkezdte könnyeivel öntözni a lábait, és megtörölte hajával, csókolgatta a lábait, és megkente a kenettel.	38 And standing behind him, beside his feet, she began to wash his feet with tears, and she wiped them with the hair of her head, and she kissed his feet, and she anointed them with ointment.
39 Amikor a farizeus, aki meghívta, látta ezt, így szólt magában: »Ha ez próféta volna, bizonyára tudná, kicsoda és miféle asszony ez, aki őt érinti, vagyis hogy bűnös.«	39 Then the Pharisee, who had invited him, upon seeing this, spoke within himself, saying, “This man, if he were a prophet, would certainly know who and what kind of woman is this, who is touching him: that she is a sinner.”
40 Jézus ezt válaszolta neki: »Simon! Mondanék neked valamit.« Az így szólt: »Mester, szólj!«	40 And in response, Jesus said to him, “Simon, I have something to say to you.” So he said, “Speak, Teacher.”
41 »Két adósa volt egy hitelezőnek. Az egyik ötszáz dénárral tartozott, a másik ötvennel.	41 “A certain creditor had two debtors: one owed five hundred denarii, and the other fifty.
42 Nem lévén nekik miből megfizetni, elengedte mind a kettőnek. Melyik fogja őt közülük jobban szeretni?«	42 And since they did not have the ability to repay him, he forgave them both. So then, which of them loves him more?”
43 Simon ezt felelte: »Úgy vélem, az, akinek többet engedett el.« Ő pedig ezt mondta neki: »Helyesen ítéltél.«	43 In response, Simon said, “I suppose that it is he to whom he forgave the most.” And he said to him, “You have judged correctly.”
44 Majd az asszony felé fordulva ezt mondta Simonnak: »Látod ezt az asszonyt? Bejöttem a házadba, és nem adtál vizet lábaimra; ez meg könnyeivel öntözte lábaimat, és a hajával törölte meg.	44 And turning to the woman, he said to Simon: “Do you see this woman? I entered into your house. You gave me no water for my feet. But she has washed my feet with tears, and has wiped them with her hair.
45 Csókot nem adtál nekem; ez meg, amióta bejött, nem szűnt meg csókolgatni lábaimat.	45 You gave no kiss to me. But she, from the time that she entered, has not ceased to kiss my feet.
46 Olajjal nem kented meg fejemet; ez meg kenettel kente meg a lábaimat.	46 You did not anoint my head with oil. But she has anointed my feet with ointment.
47 Azért mondom neked: Sok bűne bocsánatot nyert, mert nagyon szeretett. Akinek keveset bocsátanak meg, kevéssé szeret.«	47 Because of this, I tell you: many sins are forgiven her, because she has loved much. But he who is forgiven less, loves less.”
48 Aztán így szólt az asszonyhoz: »Bocsánatot nyertek bűneid.«	48 Then he said to her, “Your sins are forgiven you.”
49 Erre az asztaltársak ezt kezdték mondogatni magukban: »Kicsoda ez, hogy még a bűnöket is megbocsátja?«	49 And those who sat at table with him began to say within themselves, “Who is this, who even forgives sins?”
50 Ő pedig így szólt az asszonyhoz: »A hited megmentett téged; menj békével.«	50 Then he said to the woman: “Your faith has brought you salvation. Go in peace.”