Evangélium Lukács szerint 18

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 Arról is mondott nekik egy példabeszédet, hogy szüntelen kell imádkozni és nem szabad belefáradni.	1 Now he also told them a parable, that we should continually pray and not cease,
2 Így szólt: »Az egyik városban volt egy bíró, aki Istentől nem félt és embertől nem tartott.	2 saying: “There was a certain judge in a certain city, who did not fear God and did not respect man.
3 Volt abban a városban egy özvegyasszony is, aki elment hozzá és kérte: ‘Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben!’	3 But there was a certain widow in that city, and she went to him, saying, ‘Vindicate me from my adversary.’
4 Az egy ideig nem volt rá hajlandó. Azután mégis így szólt magában: ‘Bár Istentől nem félek, és embertől nem tartok,	4 And he refused to do so for a long time. But afterwards, he said within himself: ‘Even though I do not fear God, nor respect man,
5 mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, nehogy végül is idejöjjön és arcul üssön.’«	5 yet because this widow is pestering me, I will vindicate her, lest by returning, she may, in the end, wear me out.’ ”
6 Azután így szólt az Úr: »Hallottátok, mit mond az igazságtalan bíró?	6 Then the Lord said: “Listen to what the unjust judge said.
7 Hát Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal hozzá kiáltanak? Vajon megvárakoztatja őket?	7 So then, will not God grant the vindication of his elect, who cry out to him day and night? Or will he continue to endure them?
8 Mondom nektek: hamarosan igazságot szolgáltat nekik. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?«	8 I tell you that he will quickly bring vindication to them. Yet truly, when the Son of man returns, do you think that he will find faith on earth?”
9 Néhány elbizakodottnak pedig, akik azt gondolták, hogy ők igazak, és másokat megvetettek, ezt a példabeszédet mondta:	9 Now about certain persons who consider themselves to be just, while disdaining others, he told also this parable:
10 »Két ember fölment a templomba imádkozni, az egyik farizeus volt, a másik vámos.	10 “Two men ascended to the temple, in order to pray. One was a Pharisee, and the other was a tax collector.
11 A farizeus megállt, és így imádkozott magában: ‘Istenem! Hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember, rabló, igaztalan és házasságtörő, mint ez a vámos is.	11 Standing, the Pharisee prayed within himself in this way: ‘O God, I give thanks to you that I am not like the rest of men: robbers, unjust, adulterers, even as this tax collector chooses to be.
12 Kétszer böjtölök hetente, tizedet adok mindenemből.’	12 I fast twice between Sabbaths. I give tithes from all that I possess.’
13 A vámos pedig távol állt meg, nem merte a szemét sem az égre emelni. Mellét verve így szólt: ‘Istenem! Légy irgalmas nekem, bűnösnek!’	13 And the tax collector, standing at a distance, was not willing to even lift up his eyes to heaven. But he struck his chest, saying: ‘O God, be merciful to me, a sinner.’
14 Mondom nektek: ez megigazultan ment haza, amaz pedig nem. Mert mindazt, aki magát felmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, felmagasztalják.«	14 I say to you, this one descended to his house justified, but not the other. For everyone who exalts himself will be humbled; and whoever humbles himself will be exalted.”
15 Odavitték hozzá a kisgyermekeket is, hogy érintse meg őket. Mikor a tanítványok meglátták ezt, szemrehányást tettek nekik.	15 And they were bringing little children to him, so that he might touch them. And when the disciples saw this, they rebuked them.
16 Jézus azonban magához hívta őket, és így szólt: »Hagyjátok, hadd jöjjenek hozzám a gyermekek, s ne akadályozzátok őket, mert ilyeneké az Isten országa.	16 But Jesus, calling them together, said: “Allow the children to come to me, and do not be an obstacle to them. For of such is the kingdom of God.
17 Bizony, mondom nektek: aki nem úgy fogadja az Isten országát, mint a gyermek, nem jut be oda.«	17 Amen, I say to you, whoever will not accept the kingdom of God like a child, will not enter into it.”
18 Egy előkelő ember megkérdezte tőle: »Jó Mester! Mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?«	18 And a certain leader questioned him, saying: “Good teacher, what should I do to possess eternal life?”
19 Jézus ezt mondta neki: »Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egyedül az Isten.	19 Then Jesus said to him: “Why do you call me good? No one is good except God alone.
20 Ismered a parancsokat: Ne törj házasságot, ne ölj, ne lopj, hamisan ne tanúskodj, tiszteld apádat és anyádat« .	20 You know the commandments: You shall not kill. You shall not commit adultery. You shall not steal. You shall not give false testimony. Honor your father and mother.”
21 Az így felelt: »Ezeket ifjú korom óta mind megtartottam.«	21 And he said, “I have kept all these things from my youth.”
22 Ennek hallatára Jézus így szólt hozzá: »Egy valami hiányzik még neked: add el mindenedet, amid van, oszd szét a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem!«	22 And when Jesus heard this, he said to him: “One thing is still lacking for you. Sell all the things that you have, and give to the poor. And then you will have treasure in heaven. And come, follow me.”
23 Ennek hallatára az nagyon elszomorodott, mert igen gazdag volt.	23 When he heard this, he became very sorrowful. For he was very rich.
24 Amikor Jézus látta, hogy elszomorodott, így szólt: »Milyen nehezen jutnak Isten országába azok, akik gazdagok!	24 Then Jesus, seeing him brought to sorrow, said: “How difficult it is for those who have money to enter into the kingdom of God!
25 Mert könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak bejutni Isten országába.«	25 For it is easier for a camel to pass through the eye of a needle, than for a wealthy man to enter into the kingdom of God.”
26 Akik hallották, megkérdezték: »Hát akkor ki üdvözülhet?«	26 And those who were listening to this said, “Then who is able to be saved?”
27 Ezt felelte nekik: »Ami az embereknek lehetetlen, az Istennek lehetséges« .	27 He said to them, “Things that are impossible with men are possible with God.”
28 Ekkor Péter megszólalt: »Íme, mi mindenünket elhagytuk, és követtünk téged.«	28 And Peter said, “Behold, we have left everything, and we have followed you.”
29 Ő azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: Senki sem hagyja el házát vagy feleségét, vagy testvéreit vagy szüleit, vagy gyermekeit az Isten országáért	29 And he said to them: “Amen, I say to you, there is no one who has left behind home, or parents, or brothers, or a wife, or children, for the sake of the kingdom of God,
30 anélkül, hogy ne kapna ezen a világon sokkal többet, az eljövendő világban pedig az örök életet.«	30 who will not receive much more in this time, and in the age to come eternal life.”
31 Ezután Jézus maga mellé vette a tizenkettőt, és azt mondta nekik: »Íme, most fölmegyünk Jeruzsálembe, és beteljesedik mindaz, amit a próféták az Emberfiáról megírtak.	31 Then Jesus took the twelve aside, and he said to them: “Behold, we are ascending to Jerusalem, and everything shall be completed which was written by the prophets about the Son of man.
32 A pogányok kezébe adják, kigúnyolják, meggyalázzák és leköpdösik;	32 For he will be handed over to the Gentiles, and he will be mocked and scourged and spit upon.
33 aztán megostorozzák, megölik, de harmadnapra feltámad.«	33 And after they have scourged him, they will kill him. And on the third day, he will rise again.”
34 Ők azonban semmit sem értettek ebből. Rejtve maradt előttük ez a beszéd, és nem értették a mondottakat.	34 But they understood none of these things. For this word was concealed from them, and they did not understand the things that were said.
35 Történt pedig, hogy amikor Jerikóhoz közeledett, egy vak ült az út szélén és kéregetett.	35 Now it happened that, as he was approaching Jericho, a certain blind man was sitting beside the way, begging.
36 Amikor hallotta az elvonuló tömeget, megkérdezte, hogy mi az.	36 And when he heard the multitude passing by, he asked what this was.
37 Megmondták neki, hogy a Názáreti Jézus megy arra.	37 And they told him that Jesus of Nazareth was passing by.
38 Erre felkiáltott: »Jézus, Dávid fia! Könyörülj rajtam!«	38 And he cried out, saying, “Jesus, Son of David, take pity on me!”
39 Akik elöl mentek, ráparancsoltak, hogy hallgasson. De ő annál jobban kiáltozott: »Dávid fia! Könyörülj rajtam!«	39 And those who were passing by rebuked him, so that he would be silent. Yet truly, he cried out all the more, “Son of David, take pity on me!”
40 Erre Jézus megállt, és megparancsolta, hogy vezessék őt hozzá. Amikor odaért, megkérdezte tőle:	40 Then Jesus, standing still, ordered him to be brought to him. And when he had drawn near, he questioned him,
41 »Mit akarsz, mit cselekedjem veled?« Az így szólt: »Uram! Hogy lássak!«	41 saying, “What do you want, that I might do for you?” So he said, “Lord, that I may see.”
42 Jézus azt mondta neki: »Láss! A hited megmentett téged.«	42 And Jesus said to him: “Look around. Your faith has saved you.”
43 Azonnal látott is, és követte őt, Istent magasztalva. Erre az egész tömeg, amely ezt látta, dicsőítette Istent.	43 And immediately he saw. And he followed him, magnifying God. And all the people, when they saw this, gave praise to God.