Evangélium Lukács szerint 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Történt pedig, hogy Jézus szombaton az egyik vezető farizeus házába ment étkezni, és azok figyelték őt.	1 Un jour de sabbat Jésus se rendit chez un personnage important des Pharisiens pour y prendre le repas; tous étaient là et l’observaient.
2 Ott egy vízkóros ember került elébe.	2 Or il y avait là devant lui un homme atteint d’hydropisie.
3 Ekkor Jézus megkérdezte a törvénytudóktól és a farizeusoktól: »Szabad-e szombaton gyógyítani vagy nem?«	3 Jésus pose alors la question aux maîtres de la Loi et aux Pharisiens: "Oui ou non, est-il permis de guérir un jour de sabbat?”
4 Azok csak hallgattak. Erre megérintette a beteget, meggyógyította, és elbocsátotta.	4 Ils gardent le silence. Jésus prend donc soin de l’infirme, le guérit et le renvoie.
5 Aztán így szólt hozzájuk: »Ha közületek valakinek a fia vagy az ökre kútba esik, nem húzza-e ki rögtön, akár szombaton is?«	5 Puis il leur dit: "Si votre fils ou votre bœuf tombe dans un puits un jour de sabbat, lequel d’entre vous ne l’en retirera pas aussitôt?”
6 Erre nem tudtak mit felelni.	6 Et à cela ils n’avaient rien à répondre.
7 A meghívottaknak pedig példabeszédet mondott, mert megfigyelte, hogy hogyan válogatják az első helyeket. Ezt mondta nekik:	7 Jésus avait vu comment les invités cherchaient les premières places. Il dit à leur adresse:
8 »Amikor lakodalomba hívnak, ne ülj az első helyre. Nehogy előforduljon, hogy ha nálad előkelőbbet is meghívtak volna,	8 "Lorsque quelqu’un t’invite à des noces, ne te précipite pas à la première place, car il a peut-être invité quelqu’un de plus important que toi.
9 odajöjjön az, aki téged és őt is meghívta, és azt mondja neked: ‘Add át a helyedet!’ És akkor szégyenszemre az utolsó helyet kell elfoglalnod.	9 Imagine que celui qui vous a invités tous les deux vienne te dire: ‘Cède-lui la place’. Tu devrais alors te glisser tout honteux à la dernière place.
10 Ha tehát meghívnak, menj, telepedj le az utolsó helyre. Akkor odajön majd az, aki meghívott, és ezt mondja neked: ‘Barátom! Menj följebb!’ Így tiszteletet ébresztesz az egész vendégsereg előtt.	10 “Si l’on t’invite, va te mettre à la dernière place; lorsque celui qui t’a invité fera son tour, il te dira: ‘Mon ami, avance plus haut!’ Et ce sera un honneur pour toi devant tous les invités.
11 Mert aki magát fölmagasztalja, megalázzák, és aki magát megalázza, fölmagasztalják.«	11 “Car celui qui s’élève sera abaissé, et celui qui s’abaisse sera élevé.”
12 Annak pedig, aki őt meghívta, ezt mondta: »Amikor ebédet vagy vacsorát adsz, ne a barátaidat és testvéreidet hívd meg, se a rokonaidat és gazdag szomszédaidat, akik majd téged is meghívnak és viszonozzák neked.	12 Jésus dit encore à celui qui l’avait invité: "Lorsque tu prépares un déjeuner ou un dîner, n’invite pas tes amis, ni tes frères, ni tes proches, ni de riches voisins; ils t’inviteraient à leur tour et tu aurais là ta récompense.
13 Amikor vendégséget rendezel, hívd meg a szegényeket, bénákat, sántákat, vakokat.	13 “Mais quand tu organises un festin, invite les pauvres, les estropiés, les boiteux et les aveugles.
14 Így boldog leszel, mert ők nem tudják azt viszonozni neked. De amikor az igazak feltámadnak, megkapod jutalmadat.«	14 Heureux seras-tu s’ils n’ont pas les moyens de te le rendre, car on te le rendra lors de la résurrection des justes.”
15 Az egyik vendég ennek hallatára így szólt hozzá: »Boldog, aki asztalhoz ülhet az Isten országában!«	15 En entendant parler Jésus, un des convives lui dit: "Heureux celui qui prendra part au banquet dans le Royaume de Dieu!”
16 Ő pedig ezt válaszolta: »Egy ember nagy vendégséget rendezett és sokakat meghívott.	16 Jésus lui répondit: "Un homme avait préparé un grand dîner, avec beaucoup d’invités.
17 A vacsora órájában elküldte szolgáját, hogy szóljon a meghívottaknak: ‘Jöjjetek, mert már minden el van készítve!’	17 Quand vint l’heure du dîner, il envoya son serviteur pour dire aux invités: ‘Venez, tout est prêt!’
18 De azok közül sorra mindegyik kezdte magát kimenteni. Az első azt mondta neki: ‘Földet vettem, el kell mennem megnézni; kérlek, ments ki engem!’	18 Mais tous, comme un seul homme, commencèrent à s’excuser. Le premier lui fait dire: ‘J’ai acheté un champ, il faut absolument que j’aille le voir. Tu voudras bien m’excuser.’
19 A másik meg azt mondta: ‘Öt pár ökröt vettem, megyek kipróbálni őket; kérlek, ments ki engem!’	19 Un autre dit: ‘J’ai acheté cinq paires de bœufs et je pars les essayer. Tu voudras bien m’excuser.’
20 Egy másik azt mondta: ‘Most nősültem, azért nem mehetek!’	20 Un autre encore dit: ‘Je viens de me marier, c’est pourquoi je ne viens pas.’
21 Amikor a szolga visszatért, jelentette mindezt urának. Erre a házigazda megharagudott, és ezt mondta szolgájának: ‘Menj ki gyorsan a város tereire és utcáira, és hozd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat és sántákat!’	21 “Le serviteur revint et fit le rapport à son maître. Alors le maître de maison se mit en colère et dit à son serviteur: ‘Va tout de suite sur les places, parcours les rues de la ville; tu amèneras ici les pauvres, les estropiés, les aveugles et les boiteux.’
22 A szolga jelentette: ‘Uram! Megtörtént, amit parancsoltál, de még mindig van hely.’	22 “Le serviteur revint lui dire: ‘Seigneur, on a fait ce que tu as commandé, mais il y a encore de la place.’
23 Akkor az Úr ezt mondta a szolgájának: ‘Menj ki az utakra és a sövényekhez! Kényszerítsd bejönni az embereket, hogy megteljék a házam.’	23 Le maître dit au serviteur: ‘Va voir aux sorties de la ville, du côté des baraquements, et oblige les gens à entrer pour que ma maison soit pleine.
24 Mondom azonban nektek, hogy azok közül, akik hivatalosak voltak, senki sem ízleli meg a lakomámat.«	24 Mais ces messieurs que j’avais invités, je vous dis que pas un d’eux ne goûtera de mon festin.’ ”
25 Nagy népsokaság ment vele, ő pedig hozzájuk fordult, és ezt mondta:	25 Comme une foule nombreuse faisait route avec Jésus, il se tourna vers eux pour leur dire:
26 »Ha valaki hozzám jön, és nem gyűlöli apját és anyját, feleségét és gyermekeit, fivéreit és nővéreit, sőt még saját életét is, nem lehet az én tanítványom.	26 "Si quelqu’un vient à moi sans se détacher de son père, de sa mère, de sa femme, ses enfants, ses frères, ses sœurs, et même de sa propre personne, il ne peut pas être mon disciple.
27 És aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom.	27 Celui qui ne marche pas à ma suite en portant sa croix ne peut pas être mon disciple.
28 Mert ki az közületek, aki tornyot akar építeni, és nem ül le előbb, hogy kiszámítsa a költségeket, vajon van-e miből befejezni?	28 “Si l’un d’entre vous pense à se bâtir une tour, ne va-t-il pas d’abord s’asseoir pour calculer la dépense et voir s’il ira jusqu’au bout?
29 Nehogy miután az alapot lerakta és nem tudta befejezni, mindenki, aki látja, csúfolni kezdje őt:	29 Car s’il pose les fondations et n’est pas capable de terminer, tous ceux qui le verront se moqueront de lui:
30 ‘Ez az ember elkezdett építeni, de nem tudta befejezni.’	30 ‘Il a commencé à bâtir et il n’a pas été capable de terminer!’
31 Vagy melyik király az, aki amikor háborúba indul egy másik király ellen, nem ül le előbb, hogy megfontolja, vajon képes-e tízezerrel szembeszállni azzal, aki húszezerrel jön ellene?	31 “Si un roi part en guerre contre un autre roi, ne va-t-il pas d’abord s’asseoir et voir s’il peut avec 10 000 hommes affronter l’autre qui en amène 20 000 contre lui.
32 Mert ha nem, követséget küld hozzá és békét kér, amikor még messze van.	32 Sinon, quand l’autre est encore loin, il envoie une ambassade pour parler de paix.
33 Így tehát aki közületek nem mond le mindenről, amije van, nem lehet az én tanítványom.	33 “C’est pareil pour vous: si on ne renonce pas à tous ses biens, on ne peut être mon disciple.”
34 Jó a só; de ha a só ízét veszti, mivel sózzák meg?	34 “Le sel est bon; mais si le sel perd son mordant, comment va-t-on le lui redonner?
35 Sem a földre, sem a szemétdombra nem való, hanem hogy kidobják. Akinek van füle a hallásra, hallja meg!«	35 Il n’est plus bon, ni pour la terre, ni pour le fumier, il faut le jeter dehors! Qui a des oreilles pour entendre, qu’il entende!”