Számok könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SMITH VAN DYKE
1 Így szólt ekkor az Úr Mózeshez:	1 وكلم الرب موسى قائلا
2 »Parancsold meg Eleazárnak, Áron pap fiának, hogy szedje össze a füstölőket, amelyek a tűzvész helyén hevernek, tüzüket szórja szerteszét, mert szentekké lettek	2 كلم بني اسرائيل وخذ منهم عصا عصا لكل بيت اب من جميع رؤسائهم حسب بيوت آبائهم اثنتي عشرة عصا. واسم كل واحد تكتبه على عصاه
3 a bűnösök halála által, aztán pedig lapítsa lemezekké azokat és szegezze az oltárra, mivel füstölőszert mutattak be azokban az Úrnak és szentekké lettek – hogy intő jelként tekintsenek rájuk Izrael fiai.«	3 واسم هرون تكتبه على عصا لاوي. لان لراس بيت آبائهم عصا واحدة.
4 Fogta tehát Eleazár pap a rézfüstölőket, amelyekben azok, akiket a tűzvész megemésztett, áldoztak, lemezekké kalapálta, és rászegezte azokat az oltárra,	4 وضعها في خيمة الاجتماع امام الشهادة حيث اجتمع بكم.
5 hogy a jövőben figyelmeztessék Izrael fiait, hogy idegen ember, aki nem Áron magvából való, ne álljon elő füstölőszert bemutatni az Úrnak, és úgy ne járjon, mint Kóré és egész közössége járt, amint az Úr megmondta Mózesnek.	5 فالرجل الذي اختاره تفرخ عصاه فاسكن عني تذمرات بني اسرائيل التي يتذمرونها عليكما
6 Másnap aztán fellázadt Izrael fiainak egész közössége Mózes és Áron ellen, mondván: »Ti öltétek meg az Úr népét.«	6 فكلم موسى بني اسرائيل فاعطاه جميع رؤسائهم عصا عصا لكل رئيس حسب بيوت آبائهم اثنتي عشرة عصا. وعصا هرون بين عصيّهم.
7 Amikor aztán lázadás támadt, s a zűrzavar növekedett,	7 فوضع موسى العصيّ امام الرب في خيمة الشهادة.
8 Mózes és Áron a szövetség sátrához menekültek. Miután bementek, befedte ezt a felhő, megjelent az Úr dicsősége	8 وفي الغد دخل موسى الى خيمة الشهادة واذا عصا هرون لبيت لاوي قد افرخت. اخرجت فروخا وازهرت زهرا وانضجت لوزا.
9 és azt mondta az Úr Mózesnek:	9 فاخرج موسى جميع العصي من امام الرب الى جميع بني اسرائيل فنظروا واخذ كل واحد عصاه.
10 »Váljatok ki ebből a közösségből, hadd pusztítsam el most őket is.« Erre ők földre borultak	10 وقال الرب لموسى ردّ عصا هرون الى امام الشهادة لاجل الحفظ علامة لبني التمرّد فتكف تذمراتهم عني لكي لا يموتوا.
11 és Mózes azt mondta Áronnak: »Fogd a füstölőt, tégy bele tüzet az oltárról, rakj rá füstölőszert, s menj gyorsan a nép közé és esedezzél értük, mert kiáradt immár a harag az Úrtól és dúl a csapás.«	11 ففعل موسى كما امره الرب كذلك فعل
12 Megtette ezt Áron, s elfutott a közösség közé, amelyet már pusztított a tűzvész és bemutatta a füstölőszert	12 فكلم بنو اسرائيل موسى قائلين اننا فنينا وهلكنا. قد هلكنا جميعا.
13 és odaállt a holtak és az élők közé és esedezett a népért és megszűnt a csapás.	13 كل من اقترب الى مسكن الرب يموت. أما فنينا تماما
14 Tizennégyezer-hétszázan voltak a megöltek, azokon kívül, akik Kóré lázadásában vesztek el.
15 Amikor aztán megszűnt a pusztulás, Áron visszatért Mózeshez, a szövetség sátrának ajtajához.
16 Így szólt erre az Úr Mózeshez:
17 »Szólj Izrael fiainak és végy tőlük, minden nagycsaládból törzseik minden fejedelmétől egy-egy vesszőt, vagyis tizenkét vesszőt, s írd rá kinek-kinek a nevét a maga vesszejére.
18 Áron neve Lévi törzséén legyen, egy külön vessző pedig foglaljon egybe minden nagycsaládot.
19 Aztán tedd őket a szövetség sátrába, a bizonyság elé, ahol szólni szoktam hozzád.
20 Akit ezek közül kiválasztok, annak a vesszeje ki fog hajtani; így fogom lecsendesíteni magam körül Izrael fiainak panaszkodásait, amelyekkel zúgolódnak ellenetek.«
21 Szólt erre Mózes Izrael fiainak, s törzsről-törzsre minden fejedelem adott neki egy-egy vesszőt, úgyhogy tizenkét vessző volt, Áron vesszején kívül.
22 Ezeket Mózes odatette a bizonyság sátrában az Úr elé,
23 s amikor másnap visszatért, azt találta, hogy a Lévi házából való Áron vesszeje kihajtott, a duzzadó bimbókból virágok fakadtak, s azok kitárták szirmaikat és mandulává alakultak.
24 Erre Mózes kivitte valamennyi vesszőt az Úr színe elől Izrael valamennyi fiához, s megnézte és visszavette mindenki a vesszejét.
25 Aztán azt mondta az Úr Mózesnek: »Vidd vissza Áron vesszejét a bizonyság hajlékába, hogy ott megőrizzék, jelül Izrael lázongó fiainak, hogy megszűnjenek előttem panaszkodásaik és halállal ne lakoljanak.«
26 Mózes úgy is tett, ahogy az Úr parancsolta.
27 Azt mondták ekkor Izrael fiai Mózesnek: »Íme, elpusztulunk, mindnyájan elveszünk,
28 mindenki, aki az Úr hajlékához közelít, meghal; el kell-e vesznünk valamennyiünknek egy szálig?«