Ózeás jövendölése 6

¹ Nyomorúságukban csakhamar hozzám sietnek: ‘Jöjjetek, térjünk vissza az Úrhoz,

² Mert ő sebzett meg, de ő gyógyít is meg minket, megvert, de gondjába is vesz minket.

³ Két nap múlva ismét életre kelt minket; harmadnapon feltámaszt, és élünk majd színe előtt. Ismerjük meg, törekedjünk megismerni az Urat! Biztosan eljön az Úr, mint a hajnal, eljön hozzánk, mint az őszi eső, és mint a tavaszi eső a földre.’

⁴ Mit tegyek veled, Efraim? Mit tegyek veled, Júda? Jámborságtok olyan, mint a reggeli felhő, és mint a reggel tovatűnő harmat.

⁵ Ezért vertem őket a próféták által, megöltem őket szám igéjével. Ítéletem elérkezik, mint a világosság.

⁶ Mert én irgalmasságot akarok és nem áldozatot, és Isten ismeretét inkább, mint égő áldozatokat.

⁷ Ők azonban megszegték a szövetséget Adamnál, ott lettek hűtlenek hozzám.

⁸ Gileád gonosztevőknek vérrel telegázolt városa,

⁹ s a papok társasága olyan, mint ama rablók csapata, akik megölik az úton a Szíchemből jövőket; nyilvánvaló gonoszságot cselekszenek.

¹⁰ Izrael házában rettentő dolgot láttam: ott paráználkodik Efraim, ott mocskolja be magát Izrael.

¹¹ De te is légy készen, Júda, az aratásra, ha majd jóra fordítom népem sorsát!