Jeremiás könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Az ige, amely elhangzott Jeremiáshoz az Úrtól, Cidkijának, Júda királyának tizedik esztendejében; ez az esztendő Nebukadnezárnak tizennyolcadik esztendeje volt.	1 Parole qui fut adressée à Jérémie de la part de Yahvé, dans la dixième année de Sédécias, roi deJuda, c'est-à-dire la dix-huitième année de Nabuchodonosor.
2 Akkor Babilon királyának hadserege ostromolta Jeruzsálemet, Jeremiás próféta pedig be volt zárva az őrség udvarába, mely Júda királyának házában volt.	2 L'armée du roi de Babylone assiégeait alors Jérusalem, et le prophète Jérémie se trouvait enfermédans la cour de garde, au palais du roi de Juda,
3 Cidkija, Júda királya ugyanis bezáratta őt, mondván: »Miért prófétálsz e szavakkal: ‘Így szól az Úr: Íme, én ezt a várost Babilon királyának kezébe adom, hogy elfoglalja.	3 où Sédécias, roi de Juda, l'avait fait enfermer en lui disant: "Pourquoi prophétises-tu en ces termes:Ainsi parle Yahvé. Voici, je vais livrer cette ville aux mains du roi de Babylone pour qu'il la prenne;
4 Cidkija, Júda királya sem menekül meg a káldeaiak kezéből, hanem egész biztosan Babilon királyának kezébe kerül, személyesen beszél vele, és szemtől szemben fogja látni.	4 Sédécias, roi de Juda, n'échappera pas au pouvoir des Chaldéens, mais sûrement il sera livré auxmains du roi de Babylone et pourra l'entretenir face à face et le regarder les yeux dans les yeux;
5 Az pedig Babilonba viszi Cidkiját, aki ott lesz, míg meg nem látogatom – mondja az Úr. – Ha harcoltok a káldeaiak ellen, nem boldogultok!’«	5 à Babylone il emmènera Sédécias qui y restera (jusqu'à ce que je le visite, oracle de Yahvé. Sivous combattez les Chaldéens, vous ne réussirez pas").
6 Akkor Jeremiás ezt mondta: »Így hangzott hozzám az Úr igéje:	6 Or Jérémie dit: La parole de Yahvé m'a été adressée en ces termes:
7 Íme, Hananeél, Sellumnak, nagybátyádnak fia jön majd hozzád, és ezt mondja: ‘Vedd meg magadnak szántóföldemet, mely Anatótban van, mert tied a megváltás joga, hogy megvedd!’	7 Voici, Hanaméel, fils de ton oncle Shallum, va venir te trouver pour te dire: "Achète mon champd'Anatot car tu as droit de rachat pour l'acquérir."
8 El is jött hozzám Hananeél, nagybátyám fia, az Úr igéje szerint az őrség udvarába, és ezt mondta nekem: ‘Vedd meg hát szántóföldemet, mely Anatótban, Benjamin földjén van, mert tied a birtoklás joga, és téged illet a megváltás; vedd meg magadnak!’ Felismertem, hogy az Úr szava az.	8 Mon cousin Hanaméel vint me trouver selon la parole de Yahvé, dans la cour de garde, et il me dit:"Achète donc mon champ d'Anatot, au pays de Benjamin, car tu as droit d'héritage et droit de rachat, achète-le."Je reconnus alors que c'était un ordre de Yahvé.
9 Megvettem tehát Hananeéltől, nagybátyám fiától a szántóföldet, mely Anatótban van, és kimértem neki az ezüstöt: tizenhét ezüstsékelt.	9 J'achetai donc ce champ à mon cousin Hanaméel d'Anatot et lui pesai l'argent: dix-sept siclesd'argent.
10 Megírtam a szerződést, lepecsételtem, és tanúkat állítottam, majd kimértem mérlegen az ezüstöt.	10 Je rédigeai l'acte et le scellai, je pris des témoins et je pesai l'argent avec une balance.
11 Azután fogtam az adásvételi szerződést, a lepecsételtet – a rendelkezéssel és a megállapodásokkal – meg a nyitottat,	11 Puis je pris l'acte d'acquisition, son exemplaire scellé (avec les stipulations et les clauses) et sonexemplaire ouvert,
12 és átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, aki Maaszja fia volt, nagybátyám fia, Hananeél szeme előtt és a tanúk szeme előtt, akik aláírták az adásvételi szerződést; mindazoknak a júdaiaknak szeme előtt, akik az őrség udvarában ültek.	12 et je remis l'acte d'acquisition à Baruch, fils de Nériyya, fils de Mahséya, en présence de moncousin Hanaméel et des témoins signataires de l'acte d'acquisition, et en présence de tous les Judéens qui setrouvaient dans la cour de garde.
13 Ezt parancsoltam Báruknak, a szemük előtt:	13 Devant eux, je donnai cet ordre à Baruch:
14 Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Vedd ezeket az iratokat, ezt az adásvételi szerződést, a lepecsételtet is, meg ezt a nyitott szerződést is, és tedd őket cserépedénybe, hogy sok ideig megmaradjanak!	14 "Ainsi parle Yahvé Sabaot, le Dieu d'Israël. Prends ces documents, cet acte d'acquisition,l'exemplaire scellé comme la copie ouverte, et mets-les dans un vase de terre de façon qu'ils se conserventlongtemps.
15 Mert így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Fognak még vásárolni házakat, szántóföldeket és szőlőket ebben az országban.	15 Car ainsi parle Yahvé Sabaot, le Dieu d'Israël: On achètera encore des maisons, des champs etdes vignes en ce pays."
16 Miután átadtam az adásvételi szerződést Báruknak, Néri fiának, így imádkoztam az Úrhoz:	16 Après avoir confié l'acte d'acquisition à Baruch, fils de Nériyya, j'adressai cette prière à Yahvé:
17 Ó, Uram, Isten! Íme, te alkottad az eget és a földet nagy hatalmaddal és kinyújtott karoddal; neked semmi sem lehetetlen.	17 "Ah! Seigneur Yahvé, voici que tu as fait le ciel et la terre par ta grande puissance et ton brasétendu. A toi rien n'est impossible!
18 Te kegyelmet gyakorolsz ezrekkel, de megfizetsz az atyák bűnéért őutánuk fiaik ölébe; nagy és erős Isten, akinek Seregek Ura a neve!	18 Tu fais grâce à des milliers, mais punis la faute des pères, à pleine mesure, sur leurs fils aprèseux. O Dieu grand et fort dont le nom est Yahvé Sabaot,
19 Nagy vagy a tervezésben, és hatalmas a cselekvésben. Szemed nyitva tartod az emberek fiainak minden útja fölött, hogy megfizess mindenkinek útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint.	19 grand dans tes desseins, puissant dans tes hauts faits, toi dont les yeux sont ouverts sur toutes lesvoies des humains pour rendre à chacun selon sa conduite et d'après le fruit de ses actes!
20 Te jeleket és csodákat tettél Egyiptom földjén mind a mai napig, és Izraelben is, az emberek között. Nevet szereztél magadnak, amint az ma is megvan.	20 Toi qui produisis signes et prodiges au pays d'Egypte, et jusqu'aujourd'hui en Israël et parmi leshommes. Tu t'es fait un nom, comme on le voit aujourd'hui.
21 Kihoztad népedet, Izraelt Egyiptom földjéről, jelekkel és csodákkal, erős kézzel és kinyújtott karral, nagy félelem közepette.	21 Tu fis sortir ton peuple Israël du pays d'Egypte par signes et prodiges, à main forte et à brasétendu, et par une grande terreur.
22 Nekik adtad ezt a földet, melyről megesküdtél atyáiknak, hogy nekik adod: a tejjel-mézzel folyó földet.	22 Puis tu leur donnas ce pays que tu avais promis par serment à leurs pères, pays qui ruisselle delait et de miel.
23 Be is mentek, és birtokba vették, de nem hallgattak szavadra, és nem jártak törvényed szerint; mindazt, amit parancsoltál nekik, hogy megtegyék, nem tették meg. Ezért hoztad rájuk mindezt a bajt.	23 Ils vinrent dont et en prirent possession, mais ils n'écoutèrent pas ta voix et ne marchèrent passelon ta Loi: ils ne pratiquèrent rien de ce que tu leur avais ordonné, alors tu fis venir sur eux tout ce malheur.
24 Íme, az ostromsáncok elérték a várost, hogy elfoglalják, és a város az ellene harcoló káldeaiak kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész folytán. Amit mondtál, megtörtént: íme, magad is látod.	24 Voici que les terrassements pour l'assaut atteignent la ville; par l'épée, la famine et la peste, elleest livrée aux mains des Chaldéens qui l'attaquent. Ce que tu as dit arrive, et tu le vois.
25 Te mégis azt mondtad nekem, Uram Isten: Vedd meg magadnak a szántóföldet ezüstért, és állíts tanúkat! Pedig a város a káldeaiak kezébe adatott!«	25 Et c'est toi, Seigneur Yahvé qui me dis: Achète ce champ à prix d'argent et prends des témoins,alors que la ville est livrée aux mains des Chaldéens!"
26 Ekkor így hangzott az Úr igéje Jeremiáshoz:	26 Or la parole de Yahvé me fut adressée en ces termes:
27 »Íme, én vagyok az Úr, minden testnek Istene. Vajon lehetetlen-e nekem bármi is?	27 Voici, je suis Yahvé, le Dieu de toute chair; y a-t-il pour moi quelque chose d'impossible?
28 Ezért így szól az Úr: Íme, én ezt a várost a káldeaiak kezébe adom, és Nebukadnezárnak, Babilon királyának kezébe, hogy elfoglalja.	28 C'est pourquoi, ainsi parle Yahvé: Je vais livrer cette ville aux mains des Chaldéens et aux mainsde Nabuchodonosor, roi de Babylone, qui la prendra;
29 Bejönnek a káldeaiak, akik harcolnak e város ellen, felgyújtják és felégetik tűzzel ezt a várost; a házakat, melyeknek tetején Baálnak tömjéneztek, és más isteneknek öntöttek italáldozatot, hogy bosszantsanak engem.	29 les Chaldéens qui attaquent cette ville entreront et y mettront le feu; ils brûleront les maisons surle toit desquelles on a allumé l'encens pour Baal et répandu des libations en l'honneur de dieux étrangers pourm'irriter.
30 Mert Izrael fiai és Júda fiai mindig csak azt tették, ami rossz a szememben, ifjúságuktól fogva; bizony, Izrael fiai csak bosszantanak engem kezük alkotásával – mondja az Úr. –	30 Car les enfants d'Israël et ceux de Juda n'ont fait, depuis leur jeunesse, que ce qui est mal à mesyeux (les enfants d'Israël, en effet, n'ont fait que m'irriter par l'oeuvre de leurs mains - oracle de Yahvé).
31 Mert haragot és bosszúságot okozott nekem ez a város, attól a naptól fogva, amelyen felépítették, mind a mai napig, ezért eltávolítom színem elől;	31 Oui, cette ville a été pour moi un sujet de colère et de fureur, depuis le jour où on l'a bâtiejusqu'aujourd'hui; j'en viendrai à l'ôter de devant ma face,
32 Izrael fiainak és Júda fiainak minden gonoszsága miatt, amit bosszantásomra tettek ők, a királyaik, fejedelmeik, papjaik és prófétáik, Júda férfiai és Jeruzsálem lakói.	32 à cause de tout le mal que les enfants d'Israël et les enfants de Juda ont commis pour m'irriter,eux, leurs rois, leurs princes, leurs prêtres, leurs prophètes, les hommes de Juda et les habitants de Jérusalem.
33 Hátukat fordították felém, és nem arcukat, pedig tanítottam őket, idejekorán tanítottam, de nem hallgatták meg, és nem fogadták meg az intelmet.	33 Ils ont tourné vers moi le dos, non la face, et quand je les instruisais avec constance et sans melasser, aucun ne m'écoutait pour accueillir la leçon.
34 Elhelyezték undokságaikat abban a házban, mely az én nevemet viseli, hogy tisztátalanná tegyék azt.	34 Ils ont installé leurs Horreurs dans le Temple qui porte mon nom pour le souiller.
35 Felépítették Baál magaslatait a Ben-Hinnom völgyében, hogy tűzön küldjék át fiaikat és leányaikat Moloknak, amit nem parancsoltam nekik, és eszembe sem jutott, hogy megtegyék ezt az utálatosságot, és így bűnbe vigyék Júdát.«	35 Ils ont construit les hauts lieux de Baal dans la vallée de Ben-Hinnom pour faire passer par le feuleurs fils et leurs filles en l'honneur de Molek - ce que je n'avais point ordonné, ce à quoi je n'avais jamais songé:commettre une telle abomination pour faire pécher Juda!
36 Most mégis így szól az Úr, Izrael Istene ehhez a városhoz, melyről ti azt mondjátok, hogy Babilon királyának kezébe adatott, a kard, az éhínség és a dögvész által:	36 C'est pourquoi, maintenant, ainsi parle Yahvé, le Dieu d'Israël, à propos de cette ville dont tuviens de dire: "Par l'épée, la famine et la peste, elle est livrée au roi de Babylone."
37 »Íme, én összegyűjtöm őket minden országból, ahová elűztem őket haragomban és indulatomban, nagy bosszúsággal; visszahozom őket erre a helyre, és letelepítem biztonságban.	37 Moi, je vais les rassembler de tous les pays où je les ai chassés dans ma colère, ma fureur et magrande indignation; en ce lieu je les ramènerai et les ferai demeurer en sécurité.
38 Az én népem lesznek, én pedig az ő Istenük leszek.	38 Alors ils seront mon peuple et moi, je serai leur Dieu.
39 Egy szívet és egy utat adok nekik, hogy féljenek engem minden időben, és jó dolguk legyen nekik és fiaiknak is utánuk.	39 Je leur donnerai un seul coeur et une seule manière d'agir, de façon qu'ils me craignent toujours,pour leur bien et celui de leurs enfants après eux.
40 Örök szövetséget kötök velük: nem fordulok el tőlük, hogy jót tegyek velük. Szívükbe adom félelmemet, hogy ne távozzanak el tőlem.	40 Je conclurai avec eux une alliance éternelle: je ne cesserai pas de les suivre pour leur faire dubien et je mettrai ma crainte en leur coeur pour qu'ils ne s'écartent plus de moi.
41 Örvendezni fogok miattuk, hogy jót teszek velük; és elültetem őket ebbe a földbe hűséggel, egész szívemmel és egész lelkemmel.	41 Je trouverai ma joie à leur faire du bien et je les planterai solidement en ce pays, de tout moncoeur et de toute mon âme.
42 Mert így szól az Úr: Ahogy elhoztam erre a népre mindezt a nagy bajt, úgy hozom el rájuk mindazt a jót, amit kimondok róluk.	42 Car ainsi parle Yahvé. De même que j'ai amené sur ce peuple tout cet immense malheur, demême je leur amènerai tout le bien que je leur promets.
43 Fognak még szántóföldet vásárolni ebben az országban, melyről ti azt mondjátok, hogy pusztaság az, ember és állat nélkül, amely a káldeaiak kezébe adatott.	43 On achètera des champs en ce pays dont tu dis: "C'est une solitude, sans hommes ni bêtes, il estlivré aux mains des Chaldéens."
44 Ezüstért vásárolnak majd szántóföldeket, megírják a szerződést, lepecsételik, és tanúkat állítanak Benjamin földjén és Jeruzsálem környékén, Júda városaiban és a hegyvidék városaiban, az alföld városaiban és a délvidék városaiban, mert jóra fordítom sorsukat« – mondja az Úr.	44 On achètera des champs à prix d'argent, on rédigera un acte, on le scellera et on prendra destémoins au pays de Benjamin, aux alentours de Jérusalem, dans les villes de Juda, dans celles de la Montagne, duBas-Pays et du Négeb. Car je ramènerai leurs captifs, oracle de Yahvé.