Jeremiás könyve 25

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Az ige, mely elhangzott Jeremiáshoz Júda egész népéről Joakimnak, Jozija fiának, Júda királyának negyedik esztendejében, amely Nebukadnezárnak, Babilon királyának első esztendeje volt.	1 Verbum, quod factum est ad Ieremiam de omni populo Iudae in anno quartoIoachim filii Iosiae regis Iudae — ipse est annus primus Nabuchodonosor regisBabylonis —
2 Ezt mondta Jeremiás próféta Júda egész népének és Jeruzsálem minden lakójának:	2 quod locutus est Ieremias propheta ad omnem populum Iudae et aduniversos habitatores Ierusalem dicens:
3 »Jozijának, Ámon fiának, Júda királyának tizenharmadik esztendejétől mind a mai napig, vagyis huszonhárom esztendőn át hangzott az Úr igéje hozzám; és szóltam hozzátok, idejekorán szóltam, de nem hallgattátok meg.	3 “ A tertio decimo anno Iosiae filii Amon regis Iudae usque ad diem hanc,iste tertius et vicesimus est annus, factum est verbum Domini ad me, et locutussum ad vos de nocte consurgens et loquens, et non audistis.
4 Az Úr elküldte hozzátok összes szolgáját, a prófétákat, idejekorán küldte, de nem hallgattátok meg, és nem hajtottátok oda fületeket, hogy meghalljátok,	4 Et misit Dominusad vos omnes servos suos prophetas, consurgens diluculo mittensque; et nonaudistis neque inclinastis aures vestras, ut audiretis,
5 amikor így szólt: ‘Térjetek meg, mindegyiktek a maga gonosz útjáról és tetteitek gonoszságából! Akkor azon a földön lakhattok, amelyet az Úr nektek és atyáitoknak adott öröktől fogva mindörökké.	5 cum diceret: “Revertiminiunusquisque a via sua mala et a pessimis cogitationibus vestris, et habitabitisin terra, quam dedit Dominus vobis et patribus vestris, a saeculo et usque insaeculum;
6 Ne járjatok más istenek után, hogy nekik szolgáljatok és előttük boruljatok le! Ne bosszantsatok engem kezetek alkotásával, hogy ne tegyek rosszat veletek!	6 et nolite ire post deos alienos, ut serviatis eis adoretisque eos,neque me ad iracundiam provocetis in operibus manuum vestrarum, et non affligamvos.
7 De nem hallgattatok rám – mondja az Úr –, azért, hogy bosszantsatok engem kezetek alkotásával, a saját vesztetekre.’	7 Et non audistis me, dicit Dominus, ut me ad iracundiam provocaretis inoperibus manuum vestrarum, in malum vestrum”.
8 Ezért így szól a Seregek Ura: Mivel nem hallgattátok meg igéimet,	8 Propterea haec dicit Dominus exercituum: Pro eo quod non audistis verba mea,
9 íme, én elküldök észak minden nemzetségéért – mondja az Úr –, és Nebukadnezárért, Babilon királyáért, az én szolgámért, veszem és elhozom őket erre a földre, a lakóira és mindezekre a nemzetekre körös-körül. Kiirtásra szánom, borzadállyá, gúny tárgyává és örök romokká teszem őket.	9 ecce ego mittam et assumam universas cognationes aquilonis, ait Dominus, etNabuchodonosor regem Babylonis, servum meum, et adducam eos super terram istamet super habitatores eius et super omnes nationes, quae in circuitu illius sunt;et interficiam eos et ponam eos in stuporem et in sibilum et in ruinassempiternas.
10 Eltüntetem közülük az öröm hangját és a vidámság hangját, a vőlegény hangját és a menyasszony hangját, a malom hangját és a mécses világosságát.	10 Perdamque ex eis vocem gaudii et vocem laetitiae, vocem sponsiet vocem sponsae, vocem molae et lumen lucernae,
11 Ez az egész ország rommá és borzadállyá lesz; és ezek a nemzetek Babilon királyát fogják szolgálni hetven esztendeig.	11 et erit universa terra haecin solitudinem et in stuporem, et servient omnes gentes istae regi Babylonisseptuaginta annis.
12 De ez történik majd: amikor letelik a hetven esztendő, meglátogatom Babilon királyát és azt a nemzetet – mondja az Úr –, bűnük miatt, meg a káldeaiak országát; és örök pusztasággá teszem azt.	12 Cumque impleti fuerint septuaginta anni, visitabo superregem Babylonis et super gentem illam, dicit Dominus, iniquitatem eorum et superterram Chaldaeorum; et ponam illam in solitudines sempiternas.
13 Elhozom arra az országra minden igémet, melyet szóltam róla; mindazt, ami meg van írva ebben a könyvben: amit Jeremiás prófétált az összes nemzetről.	13 Et adducamsuper terram illam omnia verba mea, quae locutus sum contra eam, omne, quodscriptum est in libro isto, quaecumque prophetavit Ieremias adversum omnesgentes.
14 Mert szolgaságra vetik őket is, sok nemzet és nagy királyok. Így fizetek meg nekik cselekedetük és kezük műve szerint.«	14 Quia servient eis etiam illi, gentes multae et reges magni, et reddameis secundum opera eorum et secundum facta manuum suarum ”.
15 Mert így szólt hozzám az Úr, Izrael Istene: »Vedd kezemből a harag borának ezt a kelyhét, és itasd meg belőle mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldelek!	15 Quia sic dicit Dominus, Deus Israel, ad me: “ Sume calicem vini furorishuius de manu mea et propinabis de illo cunctis gentibus, ad quas ego mittam te;
16 Igyanak, tántorogjanak és veszítsék eszüket a kard miatt, amelyet én küldök közéjük!«	16 et bibent et turbabuntur et insanient a facie gladii, quem ego mittam intereos ”.
17 Elvettem a kelyhet az Úr kezéből, és megitattam mindazokat a nemzeteket, amelyekhez küldött az Úr:	17 Et accepi calicem de manu Domini et propinavi cunctis gentibus, ad quas misitme Dominus,
18 Jeruzsálemet és Júda városait, királyait és fejedelmeit, hogy rommá, borzadállyá, gúny tárgyává és átokká tegyem őket, ahogy az ma is van;	18 Ierusalem et civitatibus Iudae et regibus eius et principibuseius, ut darem eos in solitudinem et in stuporem, in sibilum et inmaledictionem, sicut est dies ista;
19 a fáraót, Egyiptom királyát, az ő szolgáit, fejedelmeit és egész népét;	19 pharaoni regi Aegypti et servis eius etprincipibus eius et omni populo eius;
20 minden keverék népet és Úz földjének minden királyát; a filiszteusok földjének minden királyát, Askalont, Gázát, Akkaront és Asdód maradékát;	20 et omni vulgo promiscuo et cunctisregibus terrae Us et cunctis regibus terrae Philisthim et Ascaloni et Gazae etAccaroni et reliquiis Azoti,
21 Edomot, Moábot és Ammon fiait;	21 Edom et Moab et filiis Ammon;
22 Tírusz minden királyát, Szidon minden királyát és a szigetvilág királyait, mely a tengeren túl van;	22 et cunctisregibus Tyri et universis regibus Sidonis et regibus terrae insularum, qui sunttrans mare;
23 Dedánt és Temát, Búzt és minden megnyírt halántékút;	23 et Dedan et Thema et Buz et universis, qui attonsi sunt in comam;
24 Arábia minden királyát és a keverék népek minden királyát, akik a sivatagban laknak;	24 et cunctis regibus Arabiae et cunctis regibus vulgi promiscui, qui habitantin deserto,
25 Zámbri minden királyát, Élám minden királyát és a médek minden királyát;	25 et cunctis regibus Zimri et cunctis regibus Elam et cunctisregibus Medorum,
26 észak minden királyát, a közelieket és a távoliakat, egyiket a másik után, és a föld minden királyságát, melyek a föld színén vannak; Sesák királya pedig majd utánuk iszik.	26 cunctis quoque regibus aquilonis de prope et de longe,unicuique post fratrem suum et omnibus regnis terrae, quae super faciem eiussunt; et rex Sesach bibet post eos.
27 »Ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Ura, Izrael Istene: Igyatok, részegedjetek meg és hányjatok, essetek el, és ne keljetek föl a kard miatt, amelyet én küldök közétek!	27 “ Et dices ad eos: Haec dicit Dominus exercituum, Deus Israel: Bibite etinebriamini et vomite; et cadite neque surgatis a facie gladii, quem ego mittaminter vos.
28 Ha pedig majd vonakodnak elvenni kezedből a kelyhet, hogy igyanak, ezt mondd nekik: Így szól a Seregek Ura: Bizony ki kell innotok!	28 Cumque noluerint accipere calicem de manu tua, ut bibant, dices adeos: Haec dicit Dominus exercituum: Bibentes bibetis;
29 Mert íme, én azon a városon kezdem a pusztítást, amely az én nevemet viseli; akkor ti talán büntetlenül maradhattok? Nem maradtok büntetlenül, mert kardot hívok a föld minden lakójára – mondja a Seregek Ura. –	29 quia ecce in civitate,super quam invocatum est nomen meum, ego incipio affligere, et vos immuneseritis? Non eritis immunes; gladium enim ego voco super omnes habitatoresterrae, dicit Dominus exercituum.
30 Te pedig prófétáld nekik mindezeket az igéket, és mondd nekik: Az Úr a magasból harsog, szent hajlékából kiereszti hangját; harsogva harsog legelője fölött, kiáltást hallat, mint a szőlőtaposók, a föld minden lakója ellen.	30 Et tu prophetabis ad eos omnia verba haec et dices ad illos: Dominus de excelso rugiet et de habitaculo sancto suo dabit vocem suam; rugiens rugiet super pascua sua, celeuma quasi calcantium concinetur adversus omnes habitatores terrae.
31 Eljut a zúgás a föld végéig, mert pere van az Úrnak a nemzetekkel, ítélkezik minden test fölött; az istenteleneket átadja a kardnak« – mondja az Úr.	31 Pervenit sonitus usque ad extrema terrae, quia iudicium Domino cum gentibus; in iudicium venit ipse cum omni carne; impios tradidit gladio, dicit Dominus.
32 Így szól a Seregek Ura: »Íme, veszedelem indul ki nemzetről nemzetre, és nagy szélvihar támad a föld pereméről.«	32 Haec dicit Dominus exercituum: Ecce afflictio egreditur de gente in gentem, et turbo magnus surgit a summitatibus terrae ”.
33 Lesznek mindenütt, akiket megöl az Úr azon a napon, a föld egyik végétől a föld másik végéig; nem siratják, nem szedik össze és nem temetik el őket: trágyává lesznek a föld színén.	33 Et erunt interfecti Domini in die illa a summo terrae usque ad summum eius;non plangentur et non colligentur neque sepelientur: in sterquilinium superfaciem terrae erunt.
34 Jajgassatok, pásztorok, és kiáltozzatok, fetrengjetek, vezérei a nyájnak, mert beteltek napjaitok, hogy levágjanak! Szétszóródtok és leestek, mint a drága edény.	34 Ululate, pastores, et clamate; et volutamini vos in pulvere, optimates gregis, quia completi sunt dies vestri ad occisionem et ad dispersionem vestram, et cadetis quasi vasa pretiosa.
35 Nincs hová futniuk a pásztoroknak, és nincs menekvésük a nyáj vezéreinek.	35 Et peribit fuga a pastoribus, et salvatio ab optimatibus gregis.
36 A pásztorok kiáltása hangzik, és a nyáj vezéreinek jajgatása; mert elpusztítja az Úr legelőjüket.	36 Vox clamoris pastorum et ululatus optimatium gregis, quia vastavit Dominus pascua eorum.
37 Megsemmisültek a békés tanyák az Úr izzó haragjától.	37 Et conticuerunt arva pacis a facie irae furoris Domini.
38 Elhagyta bozótját, mint az oroszlán; bizony, pusztasággá lett a földjük pusztító kardjától és izzó haragjától.	38 Dereliquit quasi leo umbraculum suum, quia facta est terra eorum in desolationem, a facie irae violentae et a facie irae furoris Domini.