Izajás könyve 62

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Sion miatt nem hallgathatok, és Jeruzsálem miatt nem nyugodhatom, míg elő nem jön igazsága, mint a fény, és szabadítása, mint fáklya, fel nem gyullad.	1 Por amor a Sião, eu não me calarei, por amor de Jerusalém, não terei sossego, até que sua justiça brilhe como a aurora, e sua salvação como uma flama.
2 Látni fogják a nemzetek igazságodat, és a királyok mindnyájan dicsőségedet; új néven hívnak majd téged, melyet az Úr szája határoz meg.	2 As nações verão então tua vitória, e todos os reis teu triunfo. Receberás então um novo nome, determinado pela boca do Senhor.
3 Ékes korona leszel az Úr kezében, és királyi fejdísz Istened tenyerén.	3 E tu serás uma esplêndida coroa na mão do Senhor, um diadema real entre as mãos do teu Deus;
4 Nem mondanak többé téged elhagyottnak, és országodat nem mondják többé pusztaságnak; hanem így neveznek téged: »Kedvem telik benne«, és országodat: »Férjes asszony«; mert kedvét találja benned az Úr, és országod férjhez megy.	4 não mais serás chamada a desamparada, nem tua terra, a abandonada; serás chamada: minha preferida, e tua terra: a desposada, porque o Senhor se comprazerá em ti e tua terra terá um esposo;
5 Mert ahogy feleségül veszi az ifjú a szűzet, úgy vesz feleségül a te fölépítőd; és ahogy örül a vőlegény a menyasszonynak, úgy örül majd neked Istened.	5 assim como um jovem desposa uma jovem, aquele que te tiver construído te desposará; e como a recém-casada faz a alegria de seu marido, tu farás a alegria de teu Deus.
6 Falaidra, Jeruzsálem, őröket rendeltem; egész nap és egész éjjel, sohase hallgassanak! Akik az Urat emlékeztetitek, ne legyen nyugtotok;	6 Sobre tuas muralhas, Jerusalém, coloquei vigias; nem de dia nem de noite devem calar-se. Vós, que deveis manter desperta a memória do Senhor, não vos concedais descanso algum
7 és ne hagyjatok nyugtot neki, míg helyre nem állítja Jeruzsálemet, és dicsőséggé nem teszi a földön!	7 e não o deixeis em paz, até que tenha restabelecido Jerusalém para dela fazer a glória da terra.
8 Az Úr megesküdött jobbjára és hatalmas karjára: »Nem adom többé gabonádat eledelül ellenségeidnek, és nem isszák idegenek fiai mustodat, amelyért te fáradoztál;	8 O Senhor o jurou por sua destra e por seu braço poderoso: Não deixarei mais teus inimigos alimentarem-se de teu trigo, nem os estrangeiros beberem o vinho, produto de teu trabalho.
9 hanem akik betakarítják, azok eszik, és dicsérik az Urat; és akik leszüretelik, azok isszák szent udvaraimban.	9 Aqueles que colherem o trigo o comerão louvando o Senhor; aqueles que vindimarem beberão o vinho no átrio de meu santuário.
10 Menjetek át, menjetek át a kapukon, készítsétek a nép útját! Töltsétek fel, töltsétek fel az utakat, tisztítsátok meg a kövektől, emeljetek zászlót a népek fölé!«	10 Passai, passai pelas portas, preparai o caminho ao povo! Abri, abri a estrada, retirai dela as pedras! Alçai o estandarte para convocar os povos.
11 Íme, az Úr tudtul adta a föld végéig: »Mondjátok Sion leányának: Íme, szabadításod jön; íme, fizetsége vele van, és szerzeménye a színe előtt.	11 Eis o que o Senhor proclama até os confins da terra: Dizei a Sião: eis, aí vem teu salvador; eis com ele o preço de sua vitória, ele faz-se preceder dos frutos de sua conquista;
12 Szent népnek hívják majd őket, az Úr megváltottjainak; téged pedig keresett városnak neveznek, nem elhagyottnak.«	12 os resgatados do Senhor serão chamados Povo Santo, e tu, cidade não mais desamparada, serás chamada a desejada.