Izajás könyve 48

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Halljátok ezt, Jákob háza, akik Izrael nevét viselitek, és Júda bensejéből származtok; akik az Úr nevére esküsztök, és Izrael Istenét emlegetitek, de nem hűségben és nem igazságban!	1 Voi della casa di Iacob, udite queste cose, i quali siete chiamati per nome Israel, e siete usciti delle acque di Giuda; i quali giurate nel nome del Signore, e del Dio d' Israel vi ricordate non nella verità e nella giustizia.
2 Bizony, a szent városról kapták nevüket, és Izrael Istenére támaszkodnak: Seregek Ura az ő neve.	2 Però che sono chiamati della cittade santa e sono fermati sopra lo Iddio d'Israel; e lo suo nome si è lo Iddio delli esèrciti.
3 A korábbi dolgokat régóta hirdettem, számból jöttek ki, és tudattam azokat; egy szempillantás alatt megtettem, és bekövetkeztek.	3 Io da quello innanzi annunciai a voi le prime cose, e uscirono della mia bocca, e fecile udire; io m' adoperai subitamente, e vennero.
4 Mert tudtam, hogy megátalkodott vagy, vasinakból van a nyakad, és a homlokod ércből,	4 Io seppi che tu eri duro, e lo tuo collo sì è di nervo e di ferro, e la tua fronte sì è di metallo.
5 ezért hirdettem neked régóta, mielőtt bekövetkezett, tudattam veled, hogy ne mondhasd: »Bálványom tette ezeket, faragott és öntött szobrom parancsolta meg.«	5 Io te lo dissi innanzi; dinanzi che avvenissono, lo annunciai a te, acciò che tu forse non dicessi: li miei idoli hanno fatto queste cose, e li miei intagli e le mie idolatrie le mandarono.
6 Amit hallottál, lásd mindazt! És ti nem hirdetitek? Mostantól fogva új dolgokat tudatok veled, és elrejtett dolgokat, melyeket nem ismersz.	6 Le cose che tu udisti, vedile tutte; ma voi non le annunciaste. Io feci udire le cose nuove, e anche ti sono riservate di quelle che tu non sai.
7 Most teremtettem őket, nem régen, és a napjuk előtt nem hallottál róluk, hogy ne mondhasd: »Íme, ismertem őket.«	7 Ora sono create, e non allora; innanzi lo dì, e non le udisti, acciò che forse tu non dichi: ecco io lo seppi.
8 Nem is hallottad, nem is ismerted, füled sem nyílt meg előbb; mert tudom, hogy nagyon hűtlen vagy, és lázadónak hívnak az anyaméhtől fogva.	8 E tu non le udisti, e non le aspettasti, nè allora fu aperta la tua orecchia; e io so che tu prevaricherai, e io ti chiamai transgressore dal ventre.
9 Nevemért türtőztetem haragomat, és dicsőségemért megfékezem irántad, hogy ne pusztítsalak el.	9 Io farò lo mio furore dalla lunga per cagione del mio nome; infrenerò te colla mia lode, acciò che tu non muoia.
10 Íme, kiégettelek, de nem mint ezüstöt, megpróbáltalak a nyomorúság kohójában.	10 Ecco, io cossi te, ma non come argento; io elessi te nel camino della povertade.
11 Önmagamért, magamért cselekszem, mert hogyan engedhetném, hogy gyalázzanak? És dicsőségemet másnak nem adom!	11 Per me io faroe ch' io non sia biastemato; e non darò ad altrui la mia gloria.
12 Hallgass rám, Jákob, és Izrael, akit elhívtam! Én magam, én vagyok az első, és én vagyok az utolsó is.	12 O voi di Iacob, udite me, e Israel lo quale io (medesimo) chiamo; io sono, [e sono] primo e ultimo.
13 Igen, az én kezem alapozta meg a földet, és jobbom terjesztette ki az eget; ha szólítom őket, előállnak együtt.	13 E la mia mano fondò la terra, e la mia mano diritta misurò li cieli; io li chiamerò, e staranno insieme.
14 Gyűljetek össze mindnyájan, és halljátok! Ki hirdette közülük ezeket? Akit az Úr szeret, végrehajtja akaratát Babilonon, és karja a káldeaiakon.	14 Radunatevi tutti voi, e udite: quale di loro annunciò queste cose? Lo Signore amò lui, e farà la sua volontà in Babilonia, e adopererà lo suo braccio nelli Caldei.
15 Én, én szóltam, és hívtam el őt, elhoztam őt, és sikerrel jár útján.	15 Ecco, io (però) hoe parlato, e chiamailo; e menailo nella sua via, la quale fu diritta.
16 Jöjjetek közel hozzám, halljátok ezt! Nem szóltam a rejtekben kezdettől fogva, attól az időtől, hogy ez történik, én ott vagyok. Most pedig az Úristen küldött el engem, és az ő lelke.	16 Venite a me, e udite queste cose: io non parlai dal principio di nascoso; e nel tempo, innanzi che si facessono, io v'era; e ora lo mio Signore mi mandò, [e] lo suo spirito.
17 Így szól az Úr, a te megváltód, Izrael Szentje: Én vagyok az Úr, a te Istened, aki tanítalak téged, hogy hasznodra váljék, aki vezetlek az úton, amelyen járnod kell.	17 Questo dice lo tuo ricomperatore, santo d'Israel: io sono lo tuo Iddio, il quale t' insegno le cose utili, e governo te nella via per la quale tu vai.
18 Ha figyeltél volna parancsaimra, olyan volna békességed, mint a folyam, és igazságod, mint a tenger hullámai;	18 Volesse Iddio che tu avessi inteso li miei comandamenti! la tua pace sarebbe stata fatta come uno fiume, e la tua giustizia come li gorghi del mare.
19 ivadékod annyi volna, mint a föveny, és méhed sarja annyi, mint homokszemei; nem veszne ki és nem tűnne el neve színem elől.	19 E lo tuo seme (e la tua generazione) sarebbe istata come la rena, e la schiatta del tuo ventre come le pietre piccole (e pietre preziose) del mare; e lo suo nome non sarebbe stato morto, e non sarebbe stato fracassato nella mia faccia.
20 Menjetek ki Babilonból, meneküljetek a káldeaiak közül! Ujjongó hangon hirdessétek, adjátok tudtul ezt, terjesszétek el a föld végéig! Mondjátok: »Megváltotta az Úr szolgáját, Jákobot!«	20 Uscite fuori di Babilonia, e fuggite da' Caldei; annunciate nella voce della allegrezza; fate udire questo, e portatelo insino alle estremità della terra, e dite lo Signore ha ricomperato lo suo servo Iacob.
21 Nem szomjaztak, amikor a pusztában vezette őket, kősziklából fakasztott vizet nekik; meghasította a kősziklát, és folytak a vizek.	21 Non furono assetati nel deserto, quando egli li menava; e fece loro venire l'acqua della pietra; e spezzò la pietra, e le acque uscirono fuori.
22 Nincs békességük az istenteleneknek – mondja az Úr. –	22 Dice lo Signore Iddio: non è pace allo malvagio.