Izajás könyve 45

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Így szól az Úr felkentjéről, Círuszról: »Megfogtam jobbját, hogy nemzeteket hódoltassak meg előtte, és királyok derekán oldom meg az övet, hogy ajtókat nyissak meg előtte, és kapuk ne maradjanak zárva.	1 Haec dicit Dominus de uncto suo Cyro: “ Apprehendi dexteram eius, ut subiciam ante faciem eius gentes et dorsa regum vertam et aperiam coram eo ianuas; et portae non claudentur.
2 Én előtted megyek, és a hegyeket elegyengetem; ércajtókat török össze, és vaszárakat verek le.	2 Ego ante te ibo et montes humiliabo; portas aereas conteram et vectes ferreos confringam.
3 Neked adom a sötétség kincseit és a rejtekhelyek drágaságait, hogy megtudd: én vagyok az Úr, aki neveden szólítottalak, Izrael Istene.	3 Et dabo tibi thesauros absconditos et divitias occultas, ut scias quia ego Dominus, qui vocavi te nomine tuo, Deus Israel.
4 Szolgámért, Jákobért, és Izraelért, választottamért szólítottalak neveden, nevet adok neked, noha nem ismertél.	4 Propter servum meum Iacob et Israel electum meum, et vocavi te nomine tuo; designavi te, et non cognovisti me.
5 Én vagyok az Úr, és nincs más, rajtam kívül nincs Isten! Felövezlek téged, noha nem ismertél,	5 Ego Dominus, et non est amplius: extra me non est Deus. Accinxi te, et non cognovisti me,
6 hogy megtudják napkelettől napnyugatig: senki sincs rajtam kívül, én vagyok az Úr, és nincs más!	6 ut sciant ab ortu solis et ab occidente quoniam absque me nullus est. Ego Dominus, et non est alter,
7 Én alkotok világosságot, és teremtek sötétséget, én szerzek jólétet, és teremtek bajt; én, az Úr, cselekszem mindezeket.	7 formans lucem et creans tenebras, faciens pacem et creans malum: ego Dominus faciens omnia haec.
8 Harmatozzatok, egek, felülről, és a felhők hullassanak igazságot! Nyíljék meg a föld, teremjen szabadulást, és igazság sarjadjon vele! Én, az Úr, teremtettem azt.«	8 Rorate, caeli, desuper, et nubes pluant iustitiam; aperiatur terra et germinet salvationem; et iustitia oriatur simul: ego Dominus creavi eam ”.
9 Jaj annak, aki perbe száll formálójával, noha csak cserép a föld cserepei között! Mondhatja-e formálójának az agyag: »Mit csinálsz?«, vagy a mű: »Nincs ügyes kezed«?	9 Vae, qui contradicit fictori suo, testa de vasis fictilibus terrae! Numquid dicet lutum figulo suo: “ Quid facis? ” et “ Opus tuum absque manibus est ”?
10 Jaj annak, aki azt mondja az apának: »Miért nemzel?«, s az asszonynak: »Miért szülsz?!«	10 Vae, qui dicit patri: “ Quid generas? ” et mulieri: “ Quid parturis? ”.
11 Így szól az Úr, Izrael Szentje és formálója: »A jövendőt kérdezitek tőlem fiaimról, és kezem művéről parancsoltok nekem?	11 Haec dicit Dominus, Sanctus Israel, plastes eius: “ Numquid ventura interrogatis me super filios meos et super opus manuum mearum mandatis mihi?
12 Én alkottam a földet, és az embert rajta én teremtettem; az én kezem feszítette ki az eget, és minden seregének én parancsoltam.	12 Ego feci terram et hominem super eam creavi ego; manus meae tetenderunt caelos, et omni militiae eorum mandavi.
13 Én támasztottam őt igazságban, és minden útját én egyengetem; ő építi fel városomat, és foglyaimat ő bocsátja el, nem vételárért és nem ajándékért«, – mondja a Seregek Ura.	13 Ego suscitavi eum in iustitia et omnes vias eius dirigam; ipse aedificabit civitatem meam et captivitatem meam dimittet non in pretio neque in muneribus ”, dicit Dominus exercituum.
14 Így szól az Úr: »Egyiptom szerzeménye, Etiópia nyeresége és a sábaiak, szálas termetű férfiak hozzád vonulnak, s a tieid lesznek, utánad mennek, bilincsbe verve vonulnak; feléd borulnak le, hozzád könyörögnek: ‘Csak benned van Isten, és nincs más, nem létezik más Isten!’«	14 Haec dicit Dominus: “ Labor Aegypti et negotiatio Aethiopiae et Sabaim viri sublimes ad te transibunt et tui erunt; post te ambulabunt, vincti manicis pergent et te adorabunt teque deprecabuntur: “Tantum in te est Deus, et non est absque te Deus!”.
15 Valóban, rejtőző Isten vagy te, Izrael Istene, szabadító!	15 Vere tu es Deus absconditus, Deus Israel, salvator.
16 Megszégyenülnek és szégyent vallanak mindnyájan, egyaránt gyalázatra jutnak a bálványok készítői.	16 Confusi sunt et erubuerunt omnes, simul abierunt in confusionem fabricatores idolorum.
17 Izrael megszabadul az Úr által, örökké tartó szabadulással; nem szégyenültök meg és nem vallotok szégyent soha, soha többé!	17 Israel salvatus est in Domino salute aeterna; non confundemini et non erubescetis usque in saeculum saeculi.
18 Mert így szól az Úr, aki az eget teremtette, ő, az Isten, aki a földet formálta és megalkotta, ő, aki megalapozta, és nem pusztaságnak teremtette, hanem azért formálta, hogy lakjanak rajta: »Én vagyok az Úr, és nincs más.	18 Quia haec dicit Dominus, qui creavit caelos, ipse Deus, qui formavit terram et fecit eam, ipse fundavit eam; non ut vacua esset, creavit eam, ut habitaretur, formavit eam: “ Ego Dominus, et non est alius.
19 Nem a rejtekben szóltam, a földnek egy sötét helyén; nem mondtam Jákob ivadékának: ‘Hiába kerestek!’ Én, az Úr, igazat beszélek, igazságot hirdetek.	19 Non in abscondito locutus sum, in loco terrae tenebroso; non dixi semini Iacob: “Frustra quaerite me”. Ego Dominus loquens iustitiam, annuntians recta.
20 Gyűljetek össze és jöjjetek, lépjetek ide együtt, akik a nemzetek közül megmenekültetek! Oktalanok, akik bálványuk fáját hordozzák, és olyan istenhez könyörögnek, aki nem szabadít meg.	20 Congregamini et venite et accedite simul, qui salvati estis ex gentibus. Nescierunt, qui levant lignum sculpturae suae et rogant deum non salvantem.
21 Hirdessétek és adjátok elő, tanácskozzatok is egymással! Ki adta tudtul ezt kezdettől fogva? Ki hirdette régóta? Nemde én, az Úr? Nincs más Isten rajtam kívül, igaz és szabadító Isten nincs kívülem.	21 Annuntiate et venite et consiliamini simul. Quis auditum fecit hoc ab initio, ex tunc praedixit illud? Numquid non ego Dominus, et non est ultra Deus absque me? Deus iustus et salvans non est praeter me.
22 Forduljatok hozzám, és megszabadultok, a földnek határai mind, mert én vagyok az Isten, és nincs más!	22 Convertimini ad me et salvi eritis, omnes fines terrae, quia ego Deus, et non est alius.
23 Önmagamra esküdtem, igazság jött ki számból, szó, amely nem tér vissza: előttem hajlik meg minden térd, énrám esküszik minden nyelv.«	23 In memetipso iuravi: Egressa est de ore meo iustitia, verbum, quod non revertetur; quia mihi curvabitur omne genu, et iurabit omnis lingua ”.
24 Azt mondják: »Csak az Úrban van igazság és erő!« Hozzá jönnek és megszégyenülnek mind, akik pereltek vele.	24 “ Tantum in Domino ” dicent “ sunt iustitiae et robur! ”. Ad eum venient et confundentur omnes, qui repugnant ei;
25 Az Úrban lesz igazzá és dicsekszik Izrael minden ivadéka.	25 in Domino iustificabitur et laudabitur omne semen Israel.