Izajás könyve 30

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 »Jaj a lázongó fiaknak – mondja az Úr –, akik tervet szőnek, mely nem tőlem való, és szövetséget kötnek, mely nem az én akaratom, hogy bűnt bűnre halmozzanak!	1 - «Guai a voi, figli disertori», dice il Signore «che formate disegni, ma che non vengono da me, e ordite trame e non per mia ispirazione, per aggiungere peccato a peccato.
2 Útra kelnek, hogy lemenjenek Egyiptomba, de az én számat nem kérdezik meg, hanem menedéket keresnek a fáraónál, és oltalmat Egyiptom árnyékában.	2 Che v'incamminate per discendere in Egitto e non avete interrogato l'oracolo della mia bocca, sperando nell'aiuto della potenza di Faraone e mettendo la vostra fiducia nella protezione dell'Egitto.
3 A fáraó menedéke azonban szégyen lesz számotokra, és gyalázat az oltalom Egyiptom árnyékában.	3 Ma la potenza di Faraone sarà a vostra confusione, e la fiducia nella protezione dell'Egitto a vostro vituperio.
4 Mert bár Tániszba mentek küldöttei, és követei Háneszig jutottak,	4 Poichè sono giunti a Tanis i tuoi principi, pervenuti fino a Hanes i tuoi ambasciatori.
5 mind szégyent vallanak a nép miatt, mely nem használhat nekik, nem lehet segítségükre és hasznukra, csak szégyenükre és gyalázatukra.«	5 Sono rimasti tutti confusi d'un popolo che non potè essere a essi di vantaggio alcuno, da cui non aiuto nè altra utilità, ma confusione ritrassero e obbrobrio».
6 A szorongatás és nyomorúság földjén át, ahol nőstény és hím oroszlán, vipera és szárnyas kígyó él, hiába viszik szamarak hátán gazdagságukat, és tevék púpján kincseiket a néphez, mely nem használhat.	6 Vaticinio sulle bestie dell'Austro. Per una terra di disagi e di angustie, donde esce la leonessa e il leone, la vipera e il basilisco alato; portando sul dosso dei giumenti le loro ricchezze, e sulla gobba dei cammelli i loro tesori, se ne vanno ad un popolo che non potrà loro servire a nulla.
7 Egyiptom segítsége üres hiábavalóság; ezért nevezem őt tehetetlen Ráhábnak.	7 Perchè l'Egitto porterà vano e inutile aiuto; quindi sopra di ciò ho esclamato: «C'è solamente iattanza: sta' quieto!».
8 Most menj, írd fel ezt előttük egy táblára, és egy könyvbe vésd be, hogy megmaradjon az eljövendő időre, tanúbizonyságul örökre!	8 Or dunque entra, scrivilo sopra una tavoletta, e traccialo diligentemente per iscritto; e sia per un giorno avvenire, una testimonianza eterna.
9 Bizony, engedetlen nép ez, hamis fiak, fiak, akik nem akarnak hallgatni az Úr tanítására;	9 Perchè questo è un popolo che mi provoca a sdegno; figli infedeli, figli che non vogliono ascoltare l'ammaestramento di Dio.
10 akik azt mondják a látóknak: »Ne lássatok!«, és a látnokoknak: »Ne lássatok nekünk igaz dolgokat! Beszéljetek nekünk hízelgő dolgokat, lássatok csalárdságokat!	10 Che dicono ai veggenti: «Non fate previsioni»; e ai vati: «Non vaticinate quello che è giusto; diteci cose piacevoli, fateci previsioni finte.
11 Hagyjátok el az utat, térjetek le az ösvényről, hagyjatok nekünk békét Izrael Szentjével!«	11 Discostatevi dalla via battuta, deviate un po' dalla solita strada, cessate dal metterci davanti il Santo d'Israele!».
12 Ezért így szól Izrael Szentje: »Mivel megvetettétek ezt a szót, és a hamisságban meg csalárdságban bíztok, s arra támaszkodtok,	12 Per questo, così dice il Santo d'Israele: «Giacchè voi avete rigettata questa parola, e avete sperato nei raggiri e nelle agitazione facendone il vostro appoggio;
13 azért ez a bűn olyan lesz számotokra, mint leomló faldarab, mely kiszakad a magas falból, és hirtelen, egy szempillantás alatt roppan össze,	13 perciò questa iniquità sarà per voi come una screpolatura franosa e impercettibile in un alto muro, che all'improvviso, quando uno meno se lo aspetta, lo fa piombare in rovina.
14 és úgy összetörik, mint ahogy összetörik a fazekasok korsója, kíméletlenül összezúzva, és nem található törmelékei között egy cserépdarab, amelyben parazsat lehetne hozni a tűzhelyről, vagy vizet meríteni a gödörből.«	14 E andrà in frantumi come un vaso di creta che gettato con impeto si sfracella, fra i cui rottami non si trova un coccio su cui portare un po' di fuoco tolto al focolare, od attingere un po' di acqua da un fosso».
15 Mert így szól az Úristen, Izrael Szentje: »Megtérés és nyugalom által szabadultok meg; nyugodtság és bizalom által lesz erőtök.« De ti nem akartátok,	15 Perchè così aveva detto il Signore, il Santo di Israele: «Se tornerete indietro e starete quieti, sarete salvi; nel silenzio e nella confidenza sarà la vostra forza». Ma voi non avete voluto;
16 hanem így hencegtetek: »Azért sem! Inkább lovakon száguldozunk!« Ezért el fogtok száguldani! »És gyors paripákra szállunk!« Csakhogy gyorsabbak lesznek üldözőitek!	16 e avete detto: «Niente affatto, ma su cavalli noi fuggiremo!». Ebbene, fuggite! «Saliremo su veloci [corsieri]!». Ebbene, saranno più veloci quei che vi inseguiranno.
17 Ezren megrettennek egy ember fenyegetésétől, ötnek fenyegetésétől elmenekültök, míg úgy nem maradtok, mint a jelzőpózna a hegytetőn, és mint a zászló a dombon.	17 Mille uomini alla minaccia d'un solo; alla minaccia di cinque, tutti fuggirete; sino a che rimaniate quale antenna sulla vetta d'un monte e come uno stendardo sopra un colle.
18 Az Úr azonban arra vár, hogy kegyelmezzen nektek, és ezért fölkel, hogy irgalmazzon nektek. Mert az ítéletnek Istene az Úr; boldogok mind, akik benne reménykednek!	18 Per questo il Signore aspetta per farvi misericordia: in questo vorrebbe magnificarsi, nel perdonarvi, perchè il Signore è un Dio giusto: beati tutti coloro che lo aspettano!
19 Bizony, Sion népe, aki Jeruzsálemben laksz, többé nem fogsz sírni; biztosan megkegyelmez neked kiáltásod hangjára, amint meghallja, válaszol neked.	19 Perchè il popolo di Sion abiterà in Gerusalemme, non verserà più lacrime di pianto. Iddio pietoso avrà compassione di te: appena udirà la voce del tuo grido, egli risponderà.
20 Bár az ínség kenyerét adja nektek az Úr, és a nyomorúság vizét, de nem rejtőzik el többé tanítód, hanem szemed látni fogja tanítódat,	20 E il Signore vi sostenterà nella strettezza di pane e nella scarsità d'acqua; e non lascerà più che s'involi a te il tuo maestro, e gli occhi tuoi vedranno il tuo precettore.
21 és füled meghallja az igét, mely mögötted szól: »Ez az út, ezen járjatok!«, amikor jobbra vagy balra letérnétek.	21 E le tue orecchie udiranno le parole di chi alle spalle ti avvisa, e ti dice: «La via è questa, camminate per essa, e non piegate nè a destra nè a sinistra!».
22 Akkor tisztátalannak fogod tartani faragott bálványaid ezüstbevonatát és öntött istenszobraid aranyburkolatát; szétszórod, mint undokságot: »El veled!« – mondod neki.	22 E contaminerete le lamine del vostro argento che ricoprivano i simulacri, e il vostro oro fuso che li rivestiva, e gettandoli via, come uno strofinaccio immondo, direte: «Fuori di qua!».
23 Akkor esőt fog adni magodra, mellyel beveted a földet, és a föld termésének kenyere bőséges és tápláló lesz. Jószágod azon a napon tágas legelőn legel majd,	23 E la pioggia sarà data ai tuoi seminati, dovunque tu seminerai la terra; e il pane, prodotto della terra, sarà abbondante e sostanzioso; e spaziosi pascoli avrà in quel giorno l'agnello nelle tue possessioni.
24 és a tehenek meg szamárcsikók, melyek a földön dolgoznak, sózott takarmányt esznek, amelyet rostával és szórólapáttal tisztítottak meg.	24 E i tuoi buoi e i tuoi giumenti che lavorano la terra mangeranno il tritume mescolato, quale è stato ventilato nell'aia.
25 Minden magas hegyen és minden kiemelkedő dombon patakok és vízfolyások erednek a nagy öldöklés napján, amikor ledőlnek a tornyok.	25 E su tutti gli alti monti e su tutti i colli elevati vi saranno ruscelli di acque correnti, nel giorno della grande strage, quando saranno cadute le torri.
26 Olyan lesz a hold fénye, mint a napnak fénye, és a nap fénye hétszeres lesz, mint hét nappalnak a fénye, azon a napon, amelyen bekötözi az Úr népe sérülését, és verésének sebhelyét meggyógyítja.	26 E la luce della luna sarà uguale alla luce del sole, e la luce del sole sarà sette volte maggiore, come la luce riunita di sette giorni; nel dì che il Signore avrà fasciata la ferita del suo popolo e avrà guarito le percosse che l'avevano piagato.
27 Íme, az Úr neve jön messziről, lángol a haragja, és súlyos a hangja; ajka telve van bosszúsággal, és nyelve olyan, mint az emésztő tűz.	27 Ecco il nome del Signore da lungi che viene: ardente è il suo furore e insopportabile; le sue labbra sono piene di sdegno, e la sua lingua come un fuoco divoratore.
28 Lehelete, mint az áradó patak, mely nyakig ér, hogy megrostálja a nemzeteket a pusztítás rostájával, és tévútra vivő zabla lesz a népek száján.	28 Il suo soffio è come un torrente in piena che arriva fino al collo, per travolgere nel nulla le nazioni, pel freno dell'errore che era alle mascelle dei popoli.
29 Úgy énekeltek majd, mint az ünnepszentelés éjjelén, és szívetek örül, mint a zarándoké, aki fuvolaszó mellett megy az Úr hegyére, Izrael Kősziklájához.	29 Voi scioglierete un cantico come nella notte della solennità santa; colla letizia nel cuore, come chi cammina al suon di flauti per recarsi al monte del Signore, al Forte di Israele.
30 Akkor az Úr hallatni fogja fenséges hangját, és karjának csapását megmutatja, dühös haraggal és emésztő tűz lángjával, záporban, zivatarban és jégverésben.	30 E il Signore farà udire la maestà della sua voce, e farà vedere la terribilità del suo braccio, nel furore minaccioso, e nella vampa di fuoco divoratore, collo schiantar del turbine e col grandinar delle pietre.
31 Mert az Úr hangjától megretten Asszíria, melyet bottal ver meg.	31 Assur tremerà alla voce del Signore percosso dalla sua verga.
32 Fenyítő vesszejének minden csapása, melyet rámér az Úr, dobszó és citera mellett megy végbe, és harcra lendített kézzel harcol ellenük.	32 E il passaggio della verga che il Signore farà calare sopra di lui, sarà a termine fisso, accolto a suon di timpani e cetre; e con singolari battaglie lo vincerà.
33 Mert már régóta készen áll a Tófet, ez is a királynak készítve, mélyen és szélesen; mélyedésében tűz és fa van bőven, az Úr lehelete, mint kénköves patak, gyújtja meg azt.	33 Perchè assai prima di ieri Tofet è stato preparato per il re, profondo e ampio, avvivato con fuoco e legna molta: il soffio del Signore come un torrente di zolfo lo tiene acceso.