Izajás könyve 26

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LXX
1 Azon a napon majd ezt az éneket éneklik Júda földjén: »Erős városunk van nekünk, oltalmul szolgál kőfal és bástya.	1 τη ημερα εκεινη ασονται το ασμα τουτο επι γης ιουδα λεγοντες ιδου πολις οχυρα και σωτηριον ημων θησει τειχος και περιτειχος
2 Nyissátok ki a kapukat, hadd vonuljon be az igaz nemzet, mely megtartja a hűséget!	2 ανοιξατε πυλας εισελθατω λαος φυλασσων δικαιοσυνην και φυλασσων αληθειαν
3 Szándéka szilárd: megőrzöd a békét, a békét, mert benned bízik.	3 αντιλαμβανομενος αληθειας και φυλασσων ειρηνην οτι επι σοι
4 Bízzatok az Úrban örökkön örökké, mert az Úr örök Kőszikla!	4 ηλπισαν κυριε εως του αιωνος ο θεος ο μεγας ο αιωνιος
5 Mert ledönti a hegyen lakókat, a kérkedő várost megalázza, földig alázza, porba sújtja.	5 ος ταπεινωσας κατηγαγες τους ενοικουντας εν υψηλοις πολεις οχυρας καταβαλεις και καταξεις εως εδαφους
6 Láb tapossa, szegények lába, szűkölködők léptei.	6 και πατησουσιν αυτους ποδες πραεων και ταπεινων
7 Az igaznak ösvénye egyenes, Uram, az igaznak útját te egyengeted.	7 οδος ευσεβων ευθεια εγενετο και παρεσκευασμενη η οδος των ευσεβων
8 Ítéleteid ösvényén is terád vártunk, Uram, nevedre és emlékezetedre vágyódott a lelkünk.	8 η γαρ οδος κυριου κρισις ηλπισαμεν επι τω ονοματι σου και επι τη μνεια
9 Lelkem utánad vágyódik éjszaka, és bensőmben a lelkem téged keres. Mert ha ítéleteid megvalósulnak a földön, igazságot tanulnak a földkerekség lakói.	9 η επιθυμει η ψυχη ημων εκ νυκτος ορθριζει το πνευμα μου προς σε ο θεος διοτι φως τα προσταγματα σου επι της γης δικαιοσυνην μαθετε οι ενοικουντες επι της γης
10 Ha kegyelmet kap is az istentelen, nem tanul igazságot; az igazság földjén gonoszul cselekszik, és nem látja az Úr fenségét.	10 πεπαυται γαρ ο ασεβης ου μη μαθη δικαιοσυνην επι της γης αληθειαν ου μη ποιηση αρθητω ο ασεβης ινα μη ιδη την δοξαν κυριου
11 Uram, felemelkedett a kezed, de nem látják; lássák meg szégyenkezve féltő szereteted néped iránt! Bizony, az ellenségeidnek készített tűz megemészti őket.	11 κυριε υψηλος σου ο βραχιων και ουκ ηδεισαν γνοντες δε αισχυνθησονται ζηλος λημψεται λαον απαιδευτον και νυν πυρ τους υπεναντιους εδεται
12 Uram, te adsz nekünk békességet, mert minden tettünket te vitted végbe nekünk.	12 κυριε ο θεος ημων ειρηνην δος ημιν παντα γαρ απεδωκας ημιν
13 Urunk, Istenünk, noha mások uralkodtak rajtunk, nem te, mi azért egyedül téged, a te nevedet emlegetjük.	13 κυριε ο θεος ημων κτησαι ημας κυριε εκτος σου αλλον ουκ οιδαμεν το ονομα σου ονομαζομεν
14 A halottak nem élnek, az árnyak nem támadnak fel: ezért látogattad meg és pusztítottad el őket, és eltörölted minden emléküket.	14 οι δε νεκροι ζωην ου μη ιδωσιν ουδε ιατροι ου μη αναστησωσιν δια τουτο επηγαγες και απωλεσας και ηρας παν αρσεν αυτων
15 Megsokasítottad a nemzetet, Uram, megsokasítottad a nemzetet, megdicsőítetted magad; kiterjesztetted az ország minden határát.	15 προσθες αυτοις κακα κυριε προσθες κακα πασιν τοις ενδοξοις της γης
16 Uram, a szorongatásban téged kerestek, imát suttogtak, mikor fenyítetted őket.	16 κυριε εν θλιψει εμνησθην σου εν θλιψει μικρα η παιδεια σου ημιν
17 Mint a terhes asszony, aki közel van a szüléshez, vajúdik és kiált fájdalmában, olyanok voltunk mi színed előtt, Uram.	17 και ως η ωδινουσα εγγιζει του τεκειν και επι τη ωδινι αυτης εκεκραξεν ουτως εγενηθημεν τω αγαπητω σου δια τον φοβον σου κυριε
18 Fogantunk, vajúdtunk, mintegy szelet szültünk; szabadulást nem szereztünk az országnak, és nem születtek lakói a földnek.	18 εν γαστρι ελαβομεν και ωδινησαμεν και ετεκομεν πνευμα σωτηριας σου εποιησαμεν επι της γης αλλα πεσουνται οι ενοικουντες επι της γης
19 Életre kelnek majd halottaid, holttestük feltámad. Ébredjetek és ujjongjatok, akik a porban laktok! Mert világosság harmata a te harmatod, és a föld újjászüli az árnyakat.	19 αναστησονται οι νεκροι και εγερθησονται οι εν τοις μνημειοις και ευφρανθησονται οι εν τη γη η γαρ δροσος η παρα σου ιαμα αυτοις εστιν η δε γη των ασεβων πεσειται
20 Indulj, népem, menj be szobádba, és zárd magadra ajtódat, rejtőzz el egy rövid pillanatra, míg el nem múlik a harag!	20 βαδιζε λαος μου εισελθε εις τα ταμιεια σου αποκλεισον την θυραν σου αποκρυβηθι μικρον οσον οσον εως αν παρελθη η οργη κυριου
21 Mert íme, az Úr kilép lakóhelyéről, hogy meglátogassa a föld lakóit bűnük miatt; a föld megmutatja a vérüket, és nem takarja be többé a megölteket.«	21 ιδου γαρ κυριος απο του αγιου επαγει την οργην επι τους ενοικουντας επι της γης και ανακαλυψει η γη το αιμα αυτης και ου κατακαλυψει τους ανηρημενους