Sirák fiának könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Ne légy féltékeny szíved asszonyára, hogy rosszat tanulva hitványul ne bánjon veled!	1 Be not jealous over the wife of thy bosom, lest she shew in thy regard the malice of a wicked lesson.
2 Ne hagyd uralkodni magadon az asszonyt, hogy hatalmadat ne bitorolja, és meg ne szégyenülj!	2 Give not the power of thy soul to a woman, lest she enter upon thy strength, and thou be confounded.
3 Ne vesd szemedet csapodár nőre, hogy kelepcéjébe ne essél!	3 Look not upon a woman that hath a mind for many: lest thou fall into her snares.
4 Ne barátkozz táncosnővel és ne hallgasd, hogy el ne veszítsen művészetével!	4 Use not much the company of her that is a dancer, and hearken not to her, lest thou perish by the force of her charms.
5 Ne vesd szemedet szűzre, hogy szépsége botlásodra ne legyen!	5 Gaze not upon a maiden, lest her beauty be a stumblingblock to thee.
6 Ne add oda magadat romlott nőknek semmi áron, hogy el ne veszítsd magadat és örökrészedet!	6 Give not thy soul to harlots in any point: lest thou destroy thyself and thy inheritance.
7 Ne tekintgess körül a város utcáin, és ne bolyongj terein!	7 Look not round about thee in the of the city, nor wander up and down in the streets thereof.
8 Takaros asszonytól fordítsd el arcodat, és ne nézz szépséget, amely nem illet téged!	8 Turn away thy face from a woman dressed up, and gaze not about upon another's beauty.
9 Sokan mentek már tönkre asszony szépsége miatt, mert mint a láng, úgy gyúl ki ettől a kívánság.	9 For many have perished by the beauty of a woman, and hereby lust is enkindled as a fire.
10 Minden nőt, aki parázna személy, eltaposnak, mint a sarat az úton!	10 Every woman that is a harlot, shall be trodden upon as dung in the way.
11 Sokan vesztek el, akik idegen asszony szépségét bámulták, mert mint a láng, úgy éget a beszéde.	11 Many by admiring the beauty of another man's wife, have become reprobate, for her conversation burneth as fire.
12 Idegen asszony mellé soha se telepedj, és ne heverj mellette könyökölve,	12 Sit not at all with another man's wife, nor repose upon the bed with her:
13 ne évődj vele bor mellett, hogy feléje ne hajoljon szíved, és ne zuhanj véresen a verembe!	13 And strive not with her over wine, lest thy heart decline towards her, and by thy blood thou fall into destruction.
14 Ne hagyd el régi barátodat, mert az új nem ér fel vele.	14 Forsake not an old friend, for the new will not be like to him.
15 Új barát – új bor; amikor ó lett belőle, akkor igyad gyönyörűséggel!	15 A new friend is as new wine: it shall grow old, and thou shalt drink it with pleasure.
16 Ne izgasson a gonosz hírneve és gazdagsága, mert nem tudod, milyen lesz romlása!	16 Envy not the glory and riches of a sinner: for thou knowest not what his ruin shall be.
17 Ne találd kedvedet az igaztalanok önkényében; fontold meg, hogy a gonosz nem marad kegyben mindhalálig.	17 Be not pleased with the wrong done by the unjust, knowing that even to hell the wicked shall not please.
18 Maradj távol az olyantól, akinek hatalma van ölni, akkor nem állsz ki halálos félelmet. Ha mégis eléje járulsz, ne véts semmit, hogy el ne vegye életedet. Tudd, hogy közel vagy a halálhoz, mert kelepcék közepette jársz, és bajthozó fegyverek fölött sétálsz! Erődhöz képest légy óvatos társaddal szemben, s a bölcsekkel és okosakkal tárgyalj; igaz férfiak legyenek asztaltársaid, és Isten félelmében legyen dicsekvésed! Okosan elmélkedj Istenről, és minden beszéded a Fölséges parancsairól szóljon! A művészek kezét alkotásáért, a nép fejedelmét bölcs beszédéért, a vének szavát pedig megfontoltságáért dicsérik. A fecsegő ember réme a városnak, és a nagyzolót gyűlölik beszédéért.	18 Keep thee far from the man that hath power to kill, so thou shalt not suspect the fear of death.
	19 And if thou come to him, commit no fault, lest he take away thy life.
	20 Know it to be a communication with death: for thou art going in the midst of snares, and walking upon the arms of them that are grieved:
	21 According to thy power beware of thy neighbor, and treat with the wise and prudent.
	22 Let just men be thy guests, and let thy glory be in the fear of God.
	23 And let the thought of God be in thy mind, and all thy discourse on the commandments of the Highest.
	24 Works shall be praised for the hand of the artificers, and the prince of the people for the wisdom of his speech, but word of the ancients for the sense.
	25 A man full of tongue is terrible in his city, and he that is rash in his word shall be hateful.