A bölcsesség könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Hisz én csak halandó ember vagyok, hasonló a többihez, ivadéka a földből alkotott elsőnek. Anyám méhében formálódtam én is testté,	1 Sum quidem et ego mortalis homo similis omnibus et ex genere terreni illius, qui prior factus est, et in ventre matris figuratus sum caro;
2 tíz hó folyamán álltam össze a vérben, a férfi magvából, az egyesülés gyönyöréből.	2 decem mensium tempore coagulatus in sanguine ex semine viri et delectamento somni conveniente.
3 Születésem után én is a közös levegőt szívtam, ugyanolyan földre estem, mint mások, első szavam sírás volt, mint a többieké.	3 Et ego natus traxi communem aerem et decidi in terram, quae omnia similiter patitur, prima voce simili omnibus pariter plorans.
4 Pólyában neveltek sok vesződséggel,	4 In involumentis nutritus sum et curis;
5 mert a királyok közül egy sem kezdte másképp az életét.	5 nullus enim rex aliud habuit nativitatis initium.
6 Mindenki számára egy a belépés az életbe, s egy a távozás!	6 Unus autem introitus est omnibus ad vitam, et similis exitus.
7 Ezért könyörögtem, és okosság adatott nekem, imádkoztam, és eljött hozzám a bölcsesség lelke.	7 Propter hoc optavi, et datus est mihi sensus; et invocavi, et venit in me spiritus sapientiae.
8 Többre becsültem azt országnál és trónnál, s a gazdagságot hozzá mérve semminek tartottam,	8 Praeposui illam regnis et sedibus et divitias nihil esse duxi in comparatione illius;
9 nem tettem vele egy sorba drágakövet, mert minden arany hozzá képest csak kevés homok, s az ezüst mellette csupán sárnak számít.	9 nec comparavi illi lapidem pretiosum, quoniam omne aurum in comparatione illius arena est exigua, et tamquam lutum aestimabitur argentum in conspectu illius.
10 Egészségnél, szépségnél jobban szerettem, s eltökéltem, hogy világosságul használom, mert a fénye soha el nem alszik.	10 Super salutem et speciem dilexi illam et proposui pro luce habere illam, quoniam inexstinguibile est lumen illius.
11 De vele együtt a többi jó is hozzám jött, és mérhetetlen gazdagság volt a kezében.	11 Venerunt autem mihi omnia bona pariter cum illa, innumerabiles divitiae in manibus illius,
12 Én pedig örvendtem mindnek, mivel a bölcsesség volt a vezérük, de nem tudtam, hogy mindezeknek ő az anyja!	12 et laetatus sum in omnibus, quoniam sapientia antecedit ista, et ignorabam quoniam horum omnium mater est;
13 Csalárdság nélkül sajátítottam el, és irigység nélkül adom tovább. Nem rejtem el gazdagságát,	13 quam sine fictione didici et sine invidia communico; divitias illius non abscondo.
14 mert kifogyhatatlan kincs az az embernek. Akik vele éltek, megszerezték Isten barátságát, mert a fegyelem adományai ajánlották őket.	14 Infinitus enim thesaurus est hominibus; quem qui acquisierunt, ad amicitiam in Deum se paraverunt propter disciplinae dona commendati.
15 Nekem pedig adja meg Isten, hogy bölcsen beszéljek, és gondolkodjam ahhoz méltón, aminek részese lettem, mivel ő a bölcsesség útmutatója, s egyben a bölcsek irányítója,	15 Mihi autem det Deus dicere secundum sententiam et sentire digna horum, quae mihi data sunt, quoniam ipse sapientiae dux est et sapientium emendator;
16 hisz kezében vagyunk mi is, meg szavaink is, és minden értelmesség, ügyesség és fegyelem.	16 in manu enim illius et nos et sermones nostri et omnis sapientia et operum scientia.
17 Mert ő adta nekem a dolgok igaz tudását, hogy értsem a világ szerkezetét, az elemek erejét,	17 Ipse enim dedit mihi horum, quae sunt, scientiam veram, ut sciam dispositionem orbis terrarum et virtutes elementorum,
18 az idők elejét, végét és közepét, a napfordulat változását, az évszakok váltakozását,	18 initium et consummationem et medietatem temporum, vicissitudinum permutationes et commutationes temporum,
19 az évek körforgását, a csillagok állását,	19 anni cursus et stellarum dispositiones,
20 az állatok természetét, a vadállatok dühét, a szelek erejét, az emberek gondolkodását, a növények különféleségét, a gyökerek erejét.	20 naturas animalium et iras bestiarum, vim spirituum et cogitationes hominum, differentias virgultorum et virtutes radicum.
21 Ami rejtve van s ami látható, megismertem, mert a mindenség művésze, a bölcsesség, megtanított rá!	21 Et, quaecumque sunt absconsa et manifesta, didici; omnium enim artifex docuit me sapientia.
22 Benne ugyanis lélek van: értelmes és szent, egyetlen, sokféle és finom, ékesen szóló, gyors és szeplőtelen, biztos, kellemes, jót kedvelő és éles,	22 Est enim in illa spiritus intellegens, sanctus, unicus, multiplex, subtilis, mobilis, perspicuus, incoinquinatus, lucidus, innocens, amans bonum, acutus,
23 akadályt nem ismerő, jótékony, emberbarát, kegyes, állhatatos, szilárd, minden erővel teljes, mindent látó, minden szellemen átható, az értelmeseken, tisztákon, legfinomabbakon.	23 quem nihil vetat, benefaciens, humanus, benignus, stabilis, certus, securus, omnem habens virtutem, omnia prospiciens et penetrans omnes spiritus intellegibiles, mundos, subtilissimos.
24 Mert minden gyorsnál gyorsabb a bölcsesség, tisztaságánál fogva mindenen áthatol,	24 Omni enim motu mobilior est sapientia; pertransit autem et penetrat omnia propter munditiam.
25 mert Isten erejének lehelete, s a mindenható Isten dicsőségének tiszta csordulása. Nincs benne semmi szenny,	25 Halitus est enim virtutis Dei et emanatio claritatis Omnipotentis sincera; ideo nihil inquinatum in eam incurrit:
26 mert az örök világosság kisugárzása, Isten fölségének szeplőtelen tükre és jóságának képmása.	26 candor est enim lucis aeternae et speculum sine macula Dei potentiae et imago bonitatis illius.
27 Bár egymagában van, mindent megtehet, bár egyedül marad, mindent megújít, nemzedékről-nemzedékre betér a szentek lelkébe, s őket Isten barátaivá és prófétákká avatja.	27 Et, cum sit una, omnia potest; et in se permanens, omnia innovat et per generationes in animas sanctas se transferens amicos Dei et prophetas constituit.
28 Mert Isten csak azt szereti, aki a bölcsesség bizalmasa,	28 Nihil enim diligit Deus, nisi eum, qui cum sapientia inhabitat.
29 mivel az ékesebb a napnál és minden csillagképnél, a fényhez hasonlítva különb annál is,	29 Est enim haec speciosior sole et super omnem dispositionem stellarum; luci comparata invenitur splendidior:
30 mert azt felváltja az éjjel, a bölcsességen azonban nem vesz erőt a gonoszság!	30 illi enim succedit nox, sapientiam autem non vincit malitia.