A bölcsesség könyve 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 Tévesen vélekedve azt mondják egymásnak: »Rövid az életünk ideje és szomorú, nincsen orvosság az ember halála ellen, és nincs, akiről tudnák, hogy visszajött az alvilágból.	1 Dicono tra loro non ragionando rettamente: "Breve e triste è la nostra vita, il rimedio non sta nella fine dell'uomo, né si conosce chi sia tornato dagl'inferi.
2 Mert semmiből lettünk és majd olyanok leszünk, mintha nem is lettünk volna, mert csak füst az éltető lehelet orrunkban, s a gondolat csak szikra szívünk lüktetésére:	2 Per caso siamo nati e dopo morte saremo come se non fossimo stati: fumo è il soffio nelle nostre narici e la parola è una scintilla nel palpito del nostro cuore,
3 ha ez elalszik, testünk hamuvá lesz, a lélek pedig elszáll, mint lenge szellő.	3 spenta la quale, il corpo diventerà cenere e lo spirito si disperderà come aura leggera.
4 Idő múltán elfelejtik nevünket is, és senki sem gondol többé tetteinkre. Életünk elmúlik, ahogy a felhő szertefoszlik, eloszlik mint a köd, melyet a nap sugara elűz, és a melege földre sújt.	4 Anche il nostro nome sarà dimenticato col tempo e nessuno si ricorderà delle nostre opere. La nostra vita passerà come traccia di nube e si disperderà come nebbia sospinta dai raggi del sole e dal suo calore colpita.
5 Olyan az életünk, mint az árnyék vonulása, és végünkből nincs visszatérés, mert le van pecsételve az, és nem tér vissza senki sem.	5 Passaggio d'ombra è il nostro tempo e non c'è rimedio alla nostra fine, perché il sigillo è posto e nessuno può tornare indietro.
6 Rajta tehát! Éljünk a jelen javakkal, élvezzük a teremtést sietve, míg fiatalok vagyunk!	6 Su, dunque, godiamo dei beni presenti e facciamo uso delle cose create con ardore giovanile!
7 Töltekezzünk pompás borral és mirhával, ne menjünk el az évszak virágai mellett!	7 Inebriamoci di vino pregiato e di profumi e non lasciamoci sfuggire alcun fiore primaverile,
8 Koszorúzzuk magunkat rózsákkal, mielőtt elhervadnának, ne maradjon rét kicsapongásunktól érintetlen!	8 coroniamoci di boccioli di rose prima che appassiscano;
9 Egyikünk se vonja ki magát tobzódásunkból, mindenütt rakjuk le vígságunk jeleit, mert ez a mi osztályrészünk, ez a mi sorsunk!	9 nessuno di noi manchi alle nostre orge, ovunque lasciamo segni di allegria, perché questa è la nostra porzione e questa la sorte.
10 Nyomjuk el a szegény igazat, ne kíméljük az özvegyet, és ne tekintsünk a koros aggastyán ősz hajára!	10 Opprimiamo il giusto povero, non risparmiamo le vedove, né rispettiamo la longeva canizie del vecchio.
11 Erőnk legyen az igazság mércéje, mert ami gyenge, az haszontalan!	11 La nostra forza sia legge di giustizia, perché ciò che è debole si dimostra inutile.
12 Leselkedjünk tehát az igazra, mert az utunkban áll, és ellenkezik tetteinkkel, törvényszegést vet a szemünkre, s megszól, hogy vétettünk a tisztesség ellen.	12 Tendiamo insidie al giusto, perché ci è molesto, si oppone alle nostre azioni, ci rinfaccia le trasgressioni della legge e ci rimprovera le trasgressioni contro la nostra educazione.
13 Azzal kérkedik, hogy nála van az Isten ismerete, és Isten gyermekének mondja magát.	13 Proclama di possedere la conoscenza di Dio e si dichiara servo del Signore.
14 Nézeteinknek ő a vádlója,	14 E' diventato per noi un'accusa dei nostri pensieri; ci è pesante anche il vederlo,
15 még az is terhes nekünk, ha látjuk őt, mert élete másokétól különbözik, és ösvényei egészen különösek.	15 perché diversa dagli altri è la sua vita e singolare la sua condotta.
16 Ő komolytalannak néz minket, tartózkodik útjainktól, mint a szennytől, s boldognak hirdeti az igazak végét, és azzal dicsekszik, hogy Isten az ő atyja.	16 Siamo considerati da lui come bastardi e si tiene lontano dalle nostre vie come dalle impurità; dichiara beata la fine dei giusti e si vanta di aver Dio per padre.
17 Lássuk tehát, igazak-e beszédei? Tegyük próbára, mi lesz majd vele, tudjuk meg, milyen lesz a vége!	17 Vediamo se le sue parole sono vere e proviamo ciò che ne sarà della sua fine.
18 Mert ha az igaz Isten gyermeke, akkor ő meg is óvja, és kiragadja ellenségei kezéből.	18 Se il giusto è veramente figlio di Dio, egli lo soccorrerà e lo libererà dalle mani degli avversari.
19 Tegyük őt próbára szidalommal, kínzással, hogy megismerjük szelídségét, és kipróbáljuk állhatatosságát!	19 Mettiamolo alla prova con oltraggi e tormenti, per conoscere la sua mitezza ed esaminare la sua sopportazione del male;
20 Ítéljük őt gyalázatos halálra, mert – amint mondja – oltalomban részesül!«	20 condanniamolo a una morte ignominiosa, perché, secondo le sue parole, Dio si prenderà cura di lui".
21 Így gondolják ők, de tévednek, mert gonoszságuk vakká tette őket.	21 Così ragionano, ma s'ingannano; la loro malizia infatti li ha accecati:
22 Nem ismerik Isten titkait, nem remélik a jóság bérét, és nem tekintik a szeplőtelen lelkek jutalmát.	22 non conoscono i misteri di Dio, non sperano ricompensa per la pietà, né stimano il premio delle anime irreprensibili.
23 Isten ugyanis halhatatlannak teremtette az embert, és saját hasonlóságára és képére alkotta,	23 Sì, Dio ha creato l'uomo per l'incorruttibilità e lo ha fatto a immagine della propria natura;
24 a halál pedig a sátán irigységéből jött a világba, és követik őt azok, akik az ő oldalán vannak.	24 ma per invidia del diavolo la morte è entrata nel mondo e ne fanno esperienza quanti sono del suo numero.