A Prédikátor könyve 2

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Azt mondtam magamban: »Megyek és átadom magamat a gyönyörnek, és élvezem azt, ami kellemes!« De láttam, hogy ez is csak hiúság!	1 Je me suis dit en moi-même: Viens donc que je te fasse éprouver la joie, fais connaissance dubonheur! Eh bien, cela aussi est vanité.
2 A nevetésről megállapítottam, hogy »esztelenség«, a gyönyörnek pedig azt mondtam: »Miért bolondulsz hiába?«	2 Du rire j'ai dit: "sottise", et de la joie: "à quoi sert-elle?"
3 Azt gondoltam magamban: elvonom a bort testemtől, a szívemet pedig a bölcsességre adom. Elkerülöm a balgaságot, amíg csak meg nem látom, jó-e így tenni az emberek fiainak a nap alatt, ameddig életüknek kevés napja tart.	3 J'ai décidé en moi-même de livrer mon corps à la boisson tout en menant mon coeur dans lasagesse, de m'attacher à la folie pour voir ce qu'il convient aux hommes de faire sous le ciel, tous les jours deleur vie.
4 Nagy dolgokat alkottam: palotákat építettem magamnak és szőlőket ültettem.	4 J'ai fait grand. Je me suis bâti des palais, je me suis planté des vignes,
5 Kerteket és ligeteket rendeztem be, és mindenféle gyümölcsfát ültettem azokban.	5 je me suis fait des jardins et des vergers et j'y ai planté tous les arbres fruitiers.
6 Tavakat létesítettem magamnak, hogy megöntözzem a sarjadó erdőt.	6 Je me suis fait des citernes pour arroser de leur eau les jeunes arbres de mes plantations.
7 Rabszolgákat és rabnőket vásároltam, és sok házinépet tartottam; marhacsordáim és nagy juhnyájaim voltak, több, mint bármelyik elődömnek Jeruzsálemben.	7 J'ai acquis des esclaves et des servantes, j'ai eu des domestiques et des troupeaux, du gros et dupetit bétail en abondance, plus que quiconque avant moi à Jérusalem.
8 Ezüstöt és aranyat gyűjtöttem magamnak, királyok és tartományok gazdagságát; énekeseket, énekesnőket és az emberek fiainak gyönyörűségét: serlegeket, boroskancsókat szereztem magamnak.	8 Je me suis amassé aussi de l'argent et de l'or, le trésor des rois et des provinces. Je me suisprocuré chanteurs et chanteuses et tout le luxe des enfants des hommes, coffret par coffret.
9 Felülmúltam gazdagsággal minden elődömet Jeruzsálemben, és a bölcsesség is megmaradt velem.	9 Je me suis élevé et j'ai surpassé quiconque était avant moi à Jérusalem, et ma sagesse m'estrestée.
10 Amit csak szemem megkívánt, nem tagadtam meg tőle; nem vontam meg szívemtől semmiféle gyönyörűséget, és annak élvezetét sem, amit előkészítettem. Azt tartottam osztályrészemnek, ha fáradságom hasznát veszem.	10 Je n'ai rien refusé à mes yeux de ce qu'ils désiraient, je n'ai privé mon coeur d'aucune joie, carje me réjouissais de tout mon travail et cela fut mon sort dans tout mon travail.
11 Amikor azonban néztem műveimet, valahányat kezem alkotott, és a fáradságot, amellyel oktalanul törtem magamat, láttam, hogy az egész csak hiúság és szélkergetés, és nincs maradandó a nap alatt.	11 Alors je réfléchis à toutes les oeuvres de mes mains et à toute la peine que j'y avais prise: ehbien, tout est vanité et poursuite de vent, il n'y a pas de profit sous le soleil!
12 Akkor áttértem arra, hogy szemléljem a bölcsességet, s az esztelenséget és a balgaságot. »Mit tesz az ember – kérdeztem –, aki követi a királyt? Azt, amit őelőtte is tettek.«	12 Puis je me mis à réfléchir sur la sagesse, la sottise et la folie: Voyons, que fera le successeur duroi? Ce qu'on a déjà fait.
13 És láttam, hogy a bölcsesség előnyösebb ugyan a balgaságnál, akárcsak a világosság a sötétségnél.	13 J'ai vu qu'il y avait avantage de la sagesse sur la folie comme du jour sur l'obscurité.
14 »A bölcsnek ugyanis szeme van a fején, a balga pedig sötétben jár.« De láttam azt is, hogy egy véget ér mind a kettő.	14 Le sage a les yeux ouverts, mais l'insensé marche dans les ténèbres. Et je sais, moi aussi, qu'ilsauront tous deux le même sort.
15 Erre azt mondtam magamban: »Ha a balga vége engem is utolér, mi hasznát látom annak, hogy én jobban törekedtem a bölcsességre?« Azt mondtam magamban: Rájöttem arra, hogy ez is csak hiúság!	15 Alors je me dis en moi-même: "Le sort de l'insensé sera aussi le mien, pourquoi donc avoir étésage?" Je me dis que cela aussi est vanité.
16 Mert a bölcsnek emlékezete éppúgy nem marad meg örökké, mint a balgáé, mivel a jövőben egyképpen borít mindent a feledés. A bölcs meghal éppúgy, mint a balga!	16 Il n'y a pas de souvenir durable du sage ni de l'insensé, et dans les jours suivants, tous deux sontoubliés: le sage meurt bel et bien avec l'insensé.
17 Meguntam tehát életemet, mert láttam, hogy rossz minden a nap alatt; az egész csak hiúság és szélkergetés!	17 Je déteste la vie, car ce qui se fait sous le soleil me déplaît: tout est vanité et poursuite de vent.
18 Megvetettem minden igyekvésemet, amellyel a nap alatt oly nagyon fáradoztam, mert olyan utódom lesz,	18 Je déteste le travail pour lequel j'ai pris de la peine sous le soleil, et que je laisse à monsuccesseur:
19 akiről azt sem tudom, hogy bölcs lesz-e, vagy balga. És mégis ő rendelkezik majd a fáradságommal, amellyel vesződtem és szorgoskodtam. Nemde, ez is csak hiúság!	19 qui sait s'il sera sage ou fou? Pourtant il sera maître de tout mon travail pour lequel j'ai pris dela peine et me suis comporté avec sagesse sous le soleil; cela aussi est vanité.
20 Ezért abbahagytam, és a szívem lemondott arról, hogy a nap alatt tovább fáradozzon;	20 Mon coeur en est venu à se décourager pour toute la peine que j'ai prise sous le soleil.
21 hisz megesik, hogy valaki bölcsességgel, okosan és sikerrel végzi munkáját, azután keresetét átengedi olyannak, aki mit sem fáradt. Ez is hiúság, sőt nagy baj!	21 Car voici un homme qui a travaillé avec sagesse, savoir et succès, et il donne sa part à celui quin'a pas travaillé: cela aussi est vanité, et c'est un tort grave.
22 Mert mi haszna van az embernek minden fáradságából és a szíve gondjából, amellyel emészti magát a nap alatt?	22 Car que reste-t-il à l'homme de toute sa peine et de tout l'effort pour lequel son coeur a peinésous le soleil?
23 Minden napja csupa szenvedés és bosszúság, és szíve még éjjel sem tud megnyugodni. Nemde, ez is csak hiúság?	23 Oui, tous ses jours sont douloureux et sa tâche est pénible; même la nuit il ne peut se reposer,cela aussi est vanité!
24 Nem marad egyéb jó az embernek, mint enni, inni és fáradsága mellett lelkét jól tartani. Ez is Isten kezéből érkezik.	24 Il n'y a de bonheur pour l'homme que dans le manger et le boire et dans le bonheur qu'il trouvedans son travail, et je vois que cela aussi vient de la main de Dieu,
25 Mert ki tud enni és élvezni őnélküle?	25 car qui mangera et qui boira si cela ne vient de lui?
26 Mert annak, aki kedves előtte, Isten bölcsességet ad, tudást és örömet; a bűnösnek pedig azt a gyötrelmet és hiábavaló gondot adja, hogy gyűjtsön és halmozzon, és később olyannak juttassa, aki kedves Isten előtt. De ez is csak hiúság és szélkergetés.	26 A qui lui plaît, il donne sagesse, savoir et joie, et au pécheur il donne comme tâche de recueilliret d'amasser pour celui qui plaît à Dieu. Cela aussi est vanité et poursuite de vent.