A zsoltárok könyve 11

¹ A karvezetőnek. Dávid zsoltára. Az Úrban bízom én. Hogyan mondhatjátok nekem: »Menekülj a hegyekbe, mint a veréb!

² Mert íme a bűnösök kifeszítették az íjat, a húrra illesztették nyilaikat, hogy lenyilazzák a sötétben az egyenes szívűeket.

³ Ha semmibe sem veszik végzéseidet, mit tehet akkor az igaz?«

⁴ Szent templomában van az Úr, áll az egekben az Úr trónusa. A szegényre tekint a szeme, az emberek fiait vizsgálja pillantása.

⁵ Megvizsgálja az Úr az igazat s az istentelent; Saját lelkét gyűlöli, aki szereti a gonoszságot.

⁶ Parazsat és kénkövet hullat a bűnösökre, és szélvihar lesz kelyhük osztályrésze.

⁷ Mert igaz az Úr s az igazságot kedveli, az igazak láthatják majd arcát.