Jób könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Felelt Jób, és így szólt:	1 And Job answered, and said:
2 »Bizony tudom, hogy úgy van, és hogy nem lehet igaza az embernek Istennel szemben;	2 Indeed I know it is so, and that man cannot be justified compared with
3 ha vele pörbe szállni kíván, ezer közül egyre sem tud neki megfelelni.	3 If he will contend with him, he cannot answer him one for a thousand.
4 Bölcs szívű ő és hatalmas erejű; ki maradhat bántódás nélkül, ha ellene szegül?	4 He is wise in heart, and mighty in strength: who hath resisted him, and hath had peace ?
5 Elmozdít ő hegyeket, úgyhogy észre sem veszik, felforgatja őket haragjában;	5 Who hath removed mountains, and they whom he overthrew in his wrath, knew it not.
6 kimozdítja helyéből a földet, úgyhogy megrendülnek oszlopai;	6 Who shaketh the earth out of her place, and the pillars thereof tremble.
7 meghagyja a napnak és fel nem kel, és pecsét alá helyezi a csillagokat;	7 Who commandeth tile sun and it riseth not: and shutteth up the stars as it were under a seal:
8 egyedül feszítette ki az égboltot és taposott a tenger hullámain;	8 Who alone spreadeth out the heavens, and walketh upon the waves of the sea.
9 ő teremtette a Göncölszekeret és a Kaszást, a Fiastyúkot és a Dél Csillagát;	9 Who maketh Arcturus, and Orion, and Hyades, and the inner parts of the south.
10 nagyokat cselekszik, amiket nem lehet kifürkészni, csodás dolgokat, amelyeket nem lehet megszámlálni.	10 Who doth things great and incomprehensible, and wonderful, of which there is no number.
11 Ha eljön hozzám, nem látom; ha elmegy, nem veszem észre.	11 If he come to me, I shall not see him: if he depart I shall not understand.
12 Ha hirtelen számon kér, ki tud neki megfelelni? Vagy ki mondhatja neki: ‘Ezt miért teszed?’	12 If he examine on a sudden, who shall answer him? or who can say: Why dost thou so?
13 Isten nem vonja vissza haragját, és alatta meghajolnak Rahab szolgái.	13 God, whose wrath no mall can resist, and under whom they stoop that bear up the world.
14 Mi vagyok tehát én, hogy megfelelhetnék neki, és szavakat találhatnék vele szemben?	14 What am I then, that I should answer him, and have words with him?
15 Ha igazam volna, sem tudnék neki megfelelni, hanem inkább kérlelnem kellene bírámat.	15 I, who although I should have any just thing, would not answer, but would make supplication to my judge.
16 Ha pedig velem, aki hozzá kiáltok, szóba állna, nem hinném, hogy hallgatna szavamra;	16 And if he should hear me when I call, I should not believe that he had heard my voice.
17 mert fergeteggel zúz össze engem, és sokasítja sebeimet ok nélkül is;	17 For he shall crush me in a whirlwind, and multiply my wounds even without cause.
18 nem enged lélegzethez jutni, és betölt engem keservekkel.	18 He alloweth not my spirit to rest, and he filleth me with bitterness.
19 Ha erőről van szó: ő a legerősebb, ha az ítélet igazságáról: senki sem mer mellettem tanúskodni.	19 If strength be demanded, he is most strong: if equity of judgment, no man dare bear witness for me.
20 Ha igazolni akarnám magamat, saját szám kárhoztatna, ha megmutatnám ártatlanságomat, engem bűnösnek bizonyítana.	20 If I would justify myself, my own mouth shall condemn me: if I would shew myself innocent, he shall prove me wicked.
21 Ha ártatlan is vagyok, nem veszek erről tudomást. Meguntam életemet!	21 Although I should be simple, even this my soul shall be ignorant of, and I shall be weary of my life.
22 Egyre megy! mondom ezért magamban, ő jámbort és bűnöst egyaránt elemészt!	22 One thing there is that I have spoken, both the innocent and the wicked he consumeth.
23 Ha ostorral sújt, öljön meg egyszerre, és ne nevessen ártatlanok bűnhődésén!	23 If he scourge, let him kill at once, and not laugh at the pains of the innocent.
24 Bűnös kézre került a föld, bírái arcát betakarja; kicsoda tenné ezt, ha nem ő?	24 The earth is given into the hand of the wicked, he covereth the face of the judges thereof: and if it be not he, who is it then?
25 Napjaim futárnál is gyorsabbak voltak, elrohantak és nem láttak boldogságot!	25 My days have been swifter than a post: they have fled away and have not seen good.
26 Repülnek, mint a nádcsónak, mint a sas, amely lecsap étkére.	26 They have passed by as ships carrying fruits, as an eagle flying to the prey.
27 Ha felteszem magamban: Dehogy beszélek így! Más arcot öltök és vidám leszek:	27 If I say: I will not speak so: I change my face, and am tormented with sorrow.
28 akkor is iszonnyal gondolok minden kínomra, és tudom, hogy nem kíméled a bűnöst.	28 I feared all my works, knowing that thou didst not spare the offender.
29 Ha úgyis bűnösnek kell lennem, miért fáradok hiába?	29 But if so also I am wicked, why have I laboured in vain?
30 Mosakodnám bár a hó levében, és még oly tisztán ragyogna is kezem,	30 If I be washed as it were with snow waters, and my hands shall shine ever so clean :
31 akkor is szennybe mártanál, úgyhogy ruháim undorodnának tőlem.	31 Yet thou shalt plunge me in filth, and my garments shall abhor me,
32 Mert nem ember ő, mint én, akinek megfelelnék, sem olyan, hogy velem egy sorban mehetne törvény elé;	32 For I shall not answer a man that is like myself: nor one that may be heard with me equally in judgment.
33 nincs, aki mindegyikünket felelősségre vonja, aki kezét tehetné mindkettőnkre.	33 There is none that may be able to reprove both, and to put his hand between both.
34 Távoztassa csak tőlem pálcáját, hogy félelme ne rémítsen,	34 Let him take his rod away from me, and let not his fear terrify me.
35 akkor beszélnék én és nem félnék tőle, mert félelem közepette nem tudok felelni.	35 I will speak, and will not fear him: for I cannot answer while I am in fear.