Jób könyve 42

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 És felelt Jób az Úrnak, és mondta:	1 Then Job answered the LORD and said:
2 »Tudom, hogy mindent megtehetsz, és hogy egy gondolat sincs rejtve előtted.	2 I know that you can do all things, and that no purpose of yours can be hindered.
3 Ki az, aki a gondviselést elhomályosítja értelem nélkül? Valóban balgán beszéltem olyanról, ami tudásomat messze meghaladja!	3 I have dealt with great things that I do not understand; things too wonderful for me, which I cannot know.
4 Hallgass meg csak, hadd beszéljek, én kérdezlek, te meg felelj nekem!
5 Eddig szóbeszédből hallottam felőled, most pedig saját szememmel látlak!	5 I had heard of you by word of mouth, but now my eye has seen you.
6 Korholom tehát önmagamat, bánom bűneimet porban és hamuban!«	6 Therefore I disown what I have said, and repent in dust and ashes.
7 Miután pedig az Úr Jóbhoz ezekkel a szavakkal szólt, a temáni Elifáznak ezt mondta: »Haragra gyúltam ellened és a két barátod ellen, mert nem beszéltetek előttem igazat, úgy, mint Jób, az én szolgám.	7 And it came to pass after the LORD had spoken these words to Job, that the LORD said to Eliphaz the Temanite, "I am angry with you and with your two friends; for you have not spoken rightly concerning me, as has my servant Job.
8 Azért most vegyetek hét fiatal bikát és hét kost, menjetek Jób szolgámhoz és mutassatok be egészen elégő áldozatot magatokért, és szolgám, Jób könyörögjön értetek. Az ő kedvéért teszem, ha nem tudom be nektek a dőreséget; mert nem beszéltetek felőlem igazat úgy, mint Jób, az én szolgám.«	8 Now, therefore, take seven bullocks and seven rams, and go to my servant Job, and offer up a holocaust for yourselves; and let my servant Job pray for you; for his prayer I will accept, not to punish you severely. For you have not spoken rightly concerning me, as has my servant Job."
9 Elmentek tehát a temáni Elifáz, a súhi Bildád és a naámai Szófár, és úgy cselekedtek, amint az Úr nekik mondta. És az Úr tekintettel volt Jób személyére.	9 Then Eliphaz the Temanite, and Bildad the Shuhite, and Zophar the Naamathite, went and did as the LORD had commanded them. And the LORD accepted the intercession of Job.
10 Az Úr hajlott is Jób bűnbánatára, miután ő a barátaiért imádkozott, és mindenből, amije volt Jóbnak, kétannyit adott neki az Úr.	10 Also, the LORD restored the prosperity of Job, after he had prayed for his friends; the LORD even gave to Job twice as much as he had before.
11 És meglátogatta őt minden fivére, minden nővére, és régi ismerősei is, valahányan voltak, vele étkeztek házában, sajnálkoztak fölötte, és megvigasztalták mindazon csapások miatt, amelyeket az Úr rábocsátott, és mindenki adott neki egy-egy juhot és egy arany fülbevalót.	11 Then all his brethren and his sisters came to him, and all his former acquaintances, and they dined with him in his house. They condoled with him and comforted him for all the evil which the LORD had brought upon him; and each one gave him a piece of money and a gold ring.
12 Az Úr pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt, mert lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer iga marhája és ezer szamárkancája.	12 Thus the LORD blessed the latter days of Job more than his earlier ones. For he had fourteen thousand sheep, six thousand camels, a thousand yoke of oxen, and a thousand she-asses.
13 És született neki hét fia és három leánya.	13 And he had seven sons and three daughters,
14 Az egyiket Jemimának, a másikat Kassziának, a harmadikat pedig Kerenhappuknak hívta.	14 of whom he called the first Jemimah, the second Keziah, and the third Keren-happuch.
15 Az egész földön sem lehetett olyan szép leányokat találni, mint amilyenek Jób leányai voltak, és atyjuk örökrészt adott nekik fiútestvéreikkel.	15 In all the land no other women were as beautiful as the daughters of Job; and their father gave them an inheritance among their brethren.
16 Jób pedig ezek után még száznegyven évig élt és látta nemcsak gyermekeit, hanem gyermekeinek a gyermekeit is negyedízig. – Majd meghalt vénségben, napokkal betelten.	16 After this, Job lived a hundred and forty years; and he saw his children, his grandchildren, and even his great-grandchildren.