Jób könyve 24

¹ Nincsenek az idők elrejtve a Mindenható elől, de akik ismerik őt, nem tudják ítélete napjait.

² Vannak, akik odébb tolják a határokat, elrabolnak nyájakat, hogy legeltessék azokat;

³ elhajtják az árvák szamarát, zálogul elveszik az özvegy marháját,

⁴ lelökik a szegényt az útról s elnyomják a föld nyomorultjait mind.

⁵ Mások, mint a vadszamár a vadonban, úgy mehetnek dolgukra, leshetik a prédát, s a puszta nyújt élelmet gyermekeiknek,

⁶ más mezején kell aratniuk, s a gonosz szőlőjében szüretelniük,

⁷ mezítelenül, ruha nélkül hálnak, és nincs a hidegben takarójuk.

⁸ Áznak a hegyi záporoktól, minthogy nincs födelük, a sziklához simulnak.

⁹ Erőszakot tesznek, kifosztják az árvát, megrabolják a szegény népet.

¹⁰ Ezek pedig mezítelenül, ruha nélkül járnak s éhesen hordják a kévéket,

¹¹ falaik között olajat sajtolnak, taposnak a sajtóban és mellette szomjaznak,

¹² a városban halálra váltak nyögnek, feljajdul a megsebzettek lelke, de Isten nem ügyel könyörgésükre.

¹³ Ezek a fény ellen lázadozók, akik nem ismerik az ő útjait, és nem járnak ösvényein:

¹⁴ reggeli szürkületben kel a gyilkos, megöli a szegényt és a nyomorgót, éjjel pedig elmegy tolvajnak.

¹⁵ A házasságtörő szeme az alkonyatot lesi, és mondja: ‘Nem lát senki szeme, s az elleplezi az arcot.’

¹⁶ Betörnek a sötétben a házakba, amelyeket nappal megjelöltek maguknak, és nem akarnak napvilágról tudni.

¹⁷ Ha hirtelen feltűnik a hajnal, halál árnyékának vélik, a sötétben pedig úgy járnak, mintha nappal lenne.

¹⁸ ‘Könnyű az a víz színén. Átkozott a birtokrésze a földön, szüretelő nem veszi útját a szőlője felé.

¹⁹ Szárazság és hőség eltünteti a hó vizét, az alvilág pedig a bűnösöket.

²⁰ Az anyaöl megfeledkezik róla, férgek az ő finom falatja; nem marad emlékezetben, összetörik, mint a gyümölcstelen fát.

²¹ Magtalannal barátkozik, aki nem szül, és nem tesz jót az özveggyel.

²² Lerántja a hatalmasokat erejével, de amikor áll, sem biztos életében.

²³ Isten alkalmat ad neki bűnbánatra, de ő kevélyen visszaél vele; szeme azonban az ő útjain van.

²⁴ Kimagaslanak egy időre, de nem lesznek állandók, lehajtják és letépik őket, mint a többit, és levágják, mint a kalász fejét.’

²⁵ Talán nincs ez így? Ki hazudtol meg engem? és ki veszi semmibe szavamat?«