Jób könyve 16
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | KÁLDI-NEOVULGÁTA |
---|---|
1 És felelt Jób, és ezt mondta: | 1 És felelt Jób, és ezt mondta: |
2 »Ilyesfélét már többször hallottam; terhemre való vigasztalók vagytok ti mindannyian! | 2 »Ilyesfélét már többször hallottam; terhemre való vigasztalók vagytok ti mindannyian! |
3 Véget értek-e tehát a széllelbélelt szavak? Vagy valami bajod van, hogy beszélned kell? | 3 Véget értek-e tehát a széllelbélelt szavak? Vagy valami bajod van, hogy beszélned kell? |
4 Beszélhetnék én is éppúgy, mint ti, bárcsak a helyemben lennétek! | 4 Beszélhetnék én is éppúgy, mint ti, bárcsak a helyemben lennétek! |
5 Részvétemet irántatok én is szép szavakba önteném, és csóválnám fejemet fölöttetek. | 5 Részvétemet irántatok én is szép szavakba önteném, és csóválnám fejemet fölöttetek. |
6 Erőt öntenék belétek számmal, és mozgatnám ajkamat, mintha szánnálak titeket. | 6 Erőt öntenék belétek számmal, és mozgatnám ajkamat, mintha szánnálak titeket. |
7 De mitévő legyek? Ha szólok, nem enyhül fájdalmam; ha hallgatok, nem hagy el engem. | 7 De mitévő legyek? Ha szólok, nem enyhül fájdalmam; ha hallgatok, nem hagy el engem. |
8 Immár elnyomott engem a fájdalom, és semmivé lett minden tagom; | 8 Immár elnyomott engem a fájdalom, és semmivé lett minden tagom; |
9 ellenem tanúskodnak ráncaim, és hazug ellenség támad, ki szemembe vádol; | 9 ellenem tanúskodnak ráncaim, és hazug ellenség támad, ki szemembe vádol; |
10 egybegyűjtötte haragját ellenem, és fenyegetve vicsorgatta rám fogait, félelmetes szemeket meresztett rám ellenségem. | 10 egybegyűjtötte haragját ellenem, és fenyegetve vicsorgatta rám fogait, félelmetes szemeket meresztett rám ellenségem. |
11 Kitátották ellenem szájukat, szitkozódva arcul ütöttek, kínjaimmal töltötték be étvágyukat. | 11 Kitátották ellenem szájukat, szitkozódva arcul ütöttek, kínjaimmal töltötték be étvágyukat. |
12 Gonosznak szolgáltatott ki engem Isten, és bűnösök kezére adott. | 12 Gonosznak szolgáltatott ki engem Isten, és bűnösök kezére adott. |
13 Jólétben éltem valaha, de hirtelen összezúzott engem, nyakon ragadott és összetört engem; céltáblául tűzött ki magának. | 13 Jólétben éltem valaha, de hirtelen összezúzott engem, nyakon ragadott és összetört engem; céltáblául tűzött ki magának. |
14 Lándzsái röpködnek körülöttem, ágyékomat kímélet nélkül hasogatja, beleimet kiontja a földre. | 14 Lándzsái röpködnek körülöttem, ágyékomat kímélet nélkül hasogatja, beleimet kiontja a földre. |
15 Sebet seb után ejt rajtam, rám támad, mint valami hős. | 15 Sebet seb után ejt rajtam, rám támad, mint valami hős. |
16 Zsákot varrtam bőrömre és testemet hamuval borítottam. | 16 Zsákot varrtam bőrömre és testemet hamuval borítottam. |
17 Arcom megdagadt a sírástól, sötét árny ül szempillámon. | 17 Arcom megdagadt a sírástól, sötét árny ül szempillámon. |
18 És mindezt szenvedem, holott kezem mocsoktalan, és tiszta az imádságom Istenhez. | 18 És mindezt szenvedem, holott kezem mocsoktalan, és tiszta az imádságom Istenhez. |
19 El ne takard, föld, a véremet, és ne találjon benned rejtekhelyet kiáltásom! | 19 El ne takard, föld, a véremet, és ne találjon benned rejtekhelyet kiáltásom! |
20 Mert íme, van tanúm a mennyben, és bizonyságom a magasságban. | 20 Mert íme, van tanúm a mennyben, és bizonyságom a magasságban. |
21 Barátaim szószátyárok, Istenhez sír fel szemem! | 21 Barátaim szószátyárok, Istenhez sír fel szemem! |
22 Bár tenne valaki igazságot Isten és ember között, úgy, mint igazságot tesznek ember és társa között! Mert íme, kevés esztendő múltával elindulok az úton, amelyen vissza nem térhetek. | 22 Bár tenne valaki igazságot Isten és ember között, úgy, mint igazságot tesznek ember és társa között! Mert íme, kevés esztendő múltával elindulok az úton, amelyen vissza nem térhetek. |