Judit könyve 4

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 2008
1 Meghallották a Júdeában lakó Izrael fiai mindazt, amit Holofernész Nebukadnezárnak, az asszírok királyának fővezére művelt a nemzetekkel, hogyan fosztotta ki szentélyeiket és semmisítette meg őket.	1 Quando gli Israeliti che abitavano in tutta la Giudea appresero quello che Oloferne, il comandante supremo di Nabucodònosor, aveva fatto agli altri popoli e come aveva messo a sacco tutti i loro templi e li aveva votati allo sterminio,
2 Nagy rémület vett erőt rajtuk színe előtt és rettegtek Jeruzsálemért és az Úrnak, Istenüknek templomáért,	2 furono presi da indicibile terrore di fronte a lui e trepidarono per Gerusalemme e per il tempio del Signore, loro Dio.
3 mert nemrég tértek vissza a fogságból és Júda népe még alighogy egybegyűlt, a szent edények, az oltár, az Isten háza nemrég lett felszentelve a meggyalázás után.	3 Essi erano tornati da poco dall’esilio e di recente tutto il popolo si era radunato in Giudea; gli arredi sacri e l’altare e il tempio erano stati consacrati dopo la profanazione.
4 Hírvivőket küldtek egész Szamariába, a falvakba, Béthoronba, Ábelmaimba, Jerikóba, Kobába, Ajszorába és Szálem völgyébe.	4 Perciò mandarono messaggeri in tutto il territorio della Samaria, a Cona, a Bet-Oron, a Belmàin, a Gerico, a Coba, ad Aisorà e nella valle di Salem,
5 Megszállták a magas hegyek csúcsait, a falvakat lakosaik fallal megerősítették, háború esetére ellátták élelemmel, mert földjeiket éppen akkor aratták le.	5 e disposero di occupare in anticipo tutte le cime dei monti più alti, di circondare di mura i villaggi di quelle zone e di raccogliere vettovaglie in preparazione alla guerra, poiché nelle loro campagne era appena terminata la mietitura.
6 Joakim, aki ezekben a napokban főpap volt Jeruzsálemben, írt Betúlia és Bét-Omesztajim lakóinak, amely Ezdrelonnal szemben a Dótain melletti mezővel szemben fekszik,	6 Inoltre Ioakìm, sommo sacerdote a Gerusalemme in quel tempo, scrisse agli abitanti di Betùlia e di Betomestàim, situata di fronte a Èsdrelon, all’imbocco della pianura che si estende vicino a Dotàim,
7 hogy szállják meg a hegyek hágóit, mert ezeken át lehetett eljutni Júdába és könnyen megakadályozhatták az átkelést, mert a hágó olyan keskeny volt, hogy nem több, mint két ember fért el benne.	7 ordinando loro di occupare i valichi dei monti, perché di là si apriva la via d’ingresso alla Giudea e sarebbe stato facile arrestarli al valico, dove per la strettezza del passaggio tutti erano obbligati a procedere a due a due.
8 Izrael fiai úgy cselekedtek, amint Joakim főpap és a nép vezetőinek Jeruzsálemben levő tanácsa elrendelte.	8 Gli Israeliti fecero come avevano loro ordinato il sommo sacerdote Ioakìm e il consiglio degli anziani di tutto il popolo d’Israele, che si trovava a Gerusalemme.
9 Minden férfi Izraelben az Úrhoz kiáltott nagy állhatatossággal, megalázkodtak és böjtöt tartottak,	9 E ogni Israelita levò il suo grido a Dio con fervida insistenza e tutti si umiliarono con grande zelo.
10 ők maguk, asszonyaik és gyermekeik, állataik és minden jövevény, béres és rabszolga szőrzsákkal övezték csípőjüket.	10 Essi con le mogli e i bambini, i loro armenti e ogni forestiero e mercenario e i loro schiavi si cinsero di sacco i fianchi.
11 Izrael emberei, az asszonyok és gyermekek, akik Jeruzsálemben laktak, leborultak a szentély előtt, hamut hintettek fejükre, és kitárták szőrruhájukat az Úr temploma előtt.	11 Ogni uomo o donna israelita e i fanciulli che abitavano a Gerusalemme si prostrarono davanti al tempio e cosparsero il capo di cenere e, vestiti di sacco, alzarono le mani davanti al Signore.
12 Az oltárt is szőrzsákkal fedték be, s egy szívvel buzgón kiáltottak Izrael Urához, ne engedje, hogy elrabolják gyermekeiket, zsákmányul vigyék asszonyaikat, örökrészük városait lerombolják, a szentélyt megszentségtelenítsék és gyalázattal illessék a pogányok.	12 Ricoprirono di sacco anche l’altare e alzarono il loro grido al Dio d’Israele, tutti insieme senza interruzione, supplicando che i loro figli non fossero destinati al bottino, le loro mogli alla schiavitù, le città di loro eredità alla distruzione, il santuario alla profanazione e al ludibrio in mano alle genti.
13 Az Úr meghallgatta szavukat és rátekintett szorongattatásukra. A nép sok napon át böjtölt egész Júdeában és Jeruzsálemben a mindenható Úr szentélye előtt.	13 Il Signore ascoltò il loro grido e volse lo sguardo alla loro tribolazione, mentre il popolo digiunava da molti giorni in tutta la Giudea e a Gerusalemme, davanti al santuario del Signore onnipotente.
14 Joakim főpap és mindazok, akik az Úr színe előtt álltak, a papok és az Úr szolgái, mind szőrzsákkal övezték csípőjüket, bemutatták az állandó áldozatot, a nép fogadalmi és önkéntes áldozatát.	14 Il sommo sacerdote Ioakìm e tutti gli altri sacerdoti che stavano davanti al Signore e tutti i ministri del culto divino, con i fianchi cinti di sacco, offrivano l’olocausto perenne, i sacrifici votivi e le offerte spontanee del popolo.
15 Hamu volt a turbánjukon, s minden erejükből az Úrhoz kiáltottak, hogy látogassa meg irgalmában Izrael egész házát.	15 Avevano cosparso di cenere i loro turbanti e invocavano intensamente il Signore, perché provvedesse benignamente a tutta la casa d’Israele.