Ezdrás könyve 7

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Miután ezek megtörténtek, Artaxerxész, a perzsák királya uralkodásának idejében Ezdrás, Szárája fia, aki Azarja fia, aki Helkija fia,	1 Après tout cela, sous le règne d’Artaxerxès roi de Perse, Esdras fils de Séraya, fils d’Azarias, fils de Hilkiyas,
2 aki Sallum fia, aki Szádok fia, aki Ahitób fia,	2 fils de Challoum, fils de Sadoq, fils d’Ahitoub,
3 aki Amarja fia, aki Azarja fia, aki Marajót fia,	3 fils d’Amarya, fils d’Azarias, fils de Mérayot,
4 aki Zarahja fia, aki Ózi fia, aki Bokki fia,	4 fils de Zérahyas, fils d’Ouzi, fils de Bouki,
5 aki Abisue fia, aki Fineesz fia, aki Eleazár fia, aki Áron, az első főpap fia volt;	5 fils d’Abichoua, fils de Pinhas, fils d’Éléazar, fils du grand prêtre Aaron -
6 ez az Ezdrás feljött Babilonból. Mint írástudó, igen jártas volt Mózes törvényében, amelyet az Úr, Izrael Istene adott, a király pedig teljesítette minden kérését, mert az Úrnak, az ő Istenének keze volt rajta.	6 cet Esdras donc, arriva de Babylone. C’était un scribe très instruit dans la Loi que Yahvé Dieu d’Israël avait donnée par Moïse. Comme Yahvé son Dieu était avec lui, le roi lui accorda tout ce qu’il demandait.
7 Artaxerxész királynak hetedik esztendejében indultak el egynéhányan Izrael fiai, a papok fiai, a leviták fiai, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák közül Jeruzsálembe	7 Des Israélites, des prêtres, des lévites, des chantres, des portiers, et des serviteurs, arrivèrent à Jérusalem la septième année du roi Artaxerxès.
8 és az ötödik hónapban, tehát még a királynak hetedik esztendejében meg is érkeztek Jeruzsálembe.	8 Esdras arriva à Jérusalem le cinquième mois de la septième année du roi.
9 Az első hónap első napján indult el ugyanis Babilonból, és az ötödik hónap első napján ért Jeruzsálembe, mivel Isten jóságos keze volt rajta.	9 Il avait fixé son départ de Babylone au premier jour du premier mois, et il arriva à Jérusalem le premier jour du cinquième mois avec l’aide de Dieu.
10 Ezdrás ugyanis szívvel-lélekkel azon volt, hogy tanulmányozza az Úr törvényét és jogot meg igazságot tegyen és tanítson Izraelben.	10 En effet, il s’était attaché de tout son cœur à étudier la Loi de Yahvé, à la mettre en pratique et à en enseigner les lois et les coutumes à Israël.
11 A rendelet mása pedig, amelyet Artaxerxész király adott át Ezdrás papnak, aki mint írástudó igen jártas volt az Úrnak Izrael számára adott törvényeiben, előírásaiban és szertartásaiban, így hangzik:	11 Voici la copie de la lettre que le roi Artaxerxès donna à Esdras, le prêtre scribe (un scribe instruit des paroles et des lois que Yahvé avait données à Israël):
12 »Artaxerxész, a királyok királya, üdvözli Ezdrás papot, aki mint írástudó igen jártas a menny Istenének törvényében.	12 “Artaxerxès, le roi des rois, à Esdras, le prêtre, scribe de la Loi du Dieu du ciel.
13 Úgy rendelkezem, hogy veled vonulhasson birodalmamban bárki, aki vissza akar térni Jeruzsálembe Izrael népe, valamint papjai és levitái közül.	13 “Voici l’ordre que je donne: tous les hommes, prêtres et lévites du peuple d’Israël, qui habitent mon royaume et qui veulent retourner à Jérusalem, peuvent partir avec toi.
14 Maga a király és hét tanácsosa küld ugyanis téged, hogy vizsgáld felül Júdát és Jeruzsálemet Istened törvénye szellemében, amely kezedben van	14 Le roi et ses sept conseillers t’envoient pour inspecter Juda et Jérusalem selon la Loi de ton Dieu que tu portes en main.
15 és hogy magaddal vidd az ezüstöt és az aranyat, amelyet a király és tanácsosai saját jószántukból ajánlottak fel Izrael Istenének, akinek lakóhelye Jeruzsálemben van.	15 Tu porteras l’argent et l’or que le roi et ses conseillers offrent de plein gré au Dieu d’Israël qui habite à Jérusalem.
16 Mindazt az ezüstöt meg aranyat, amelyet Babilon egész tartományában fel tudsz hajtani, és a nép kíván felajánlani, meg amit a papok Istenük jeruzsálemi temploma javára önként adományoznak,	16 Tu porteras tout l’argent et l’or que tu trouveras dans la province de Babylone, et les offrandes que le peuple et les prêtres offrent généreusement pour le Temple de leur Dieu à Jérusalem.
17 csak fogadd el bátran. Vásárolj gondosan ezen a pénzen fiatal bikákat, kosokat, bárányokat, étel- és italáldozatokat, és mutasd be őket Istenetek templomának oltárán, amely Jeruzsálemben van.	17 Tu auras donc soin d’acheter avec cet argent des taureaux, des béliers, des agneaux, des offrandes et des libations; tu les offriras sur l’autel du Temple de votre Dieu à Jérusalem.
18 A maradék ezüsttel és arannyal pedig Istenetek akarata szerint rendelkezzetek és cselekedjetek úgy, ahogy neked és testvéreidnek tetszik.	18 Avec le reste de l’argent et de l’or, toi et tes frères vous ferez ce qui vous semble bon, selon la volonté de votre Dieu.
19 Az edényeket, amelyeket Istened házának használatára kézhez kapsz, vidd az Isten színe elé Jeruzsálembe.	19 Tu déposeras devant le Dieu de Jérusalem, pour le service de sa maison, les objets qui te sont confiés.
20 Sőt – amennyiben Istened templomának egyéb szükségletei is mutatkoznak, amelyeket fedezned kellene, azokat fedezi majd a királyi kincstár.	20 Si tu dois fournir encore autre chose pour la Maison de ton Dieu, tu le prendras sur le trésor royal.
21 Én Artaxerxész király felhívom és felszólítom az összes állami kincstárost a folyamon túl: bármit kér tőletek Ezdrás pap, a menny Istenének törvénytudója, szolgáltassátok ki haladéktalanul:	21 Moi, le roi Artaxerxès, j’ordonne ceci à tous les trésoriers de la province au-delà de l’Euphrate: vous exécuterez point par point tout ce que vous demandera le prêtre Esdras, scribe de la Loi du Dieu du ciel.
22 ezüstöt száz talentumig, búzát száz kórig, bort száz bátig és olajat száz bát erejéig, sót pedig korlátlan mennyiségben.	22 Vous pouvez dépenser pour tout cela, jusqu’à cent talents d’argent, cent mesures de blé, cent mesures de vin, cent mesures d’huile; quant au sel, vous le verserez sans compter.
23 Mindazt, ami a menny Istenének szertartásához hozzátartozik, gondosan meg kell tenni a menny Istenének temploma javára, hogy meg ne nehezteljen a királynak és fiainak országára.	23 On exécutera scrupuleusement tout ordre du Dieu du ciel concernant sa Maison, pour que sa colère ne s’emporte pas contre le royaume du roi et de ses fils.
24 Egyben tudatjuk veletek, hogy ami az összes papot, levitát, énekest, kapuőrt, templomszolgát és annak a templomnak a személyzetét illeti, nincsen jogotok adót, vámot és évi szolgáltatást kivetni rájuk.	24 Nous faisons encore savoir ceci: Vous ne percevrez ni taxe, ni impôt, ni droit de passage sur les prêtres, les lévites, les chantres, les portiers et les serviteurs, en un mot: sur tous ceux qui assurent le service de ce Temple de Dieu.
25 Te pedig Ezdrás, Istened bölcsességével, amely kezedet vezeti, nevezz ki bírákat és elöljárókat, hogy igazságot szolgáltassanak az egész népnek a folyamon túl azoknak, akik ismerik Istened törvényét. Amennyiben pedig nem ismernék, szabadon oktassátok ki őket rá.	25 “Quant à toi, Esdras, avec cette sagesse qui te vient de ton Dieu, tu établiras des juges et des magistrats pour rendre la justice à tout le peuple de la province au-delà du Jourdain, à tous ceux qui connaissent la Loi de ton Dieu et tu la feras connaître à celui qui ne la connaît pas encore.
26 Mindazt pedig, aki nem tartja meg lelkiismeretesen Istened törvényét és a király törvényét, ítéljék halálra vagy számkivetésre vagy jószágvesztésre, de legalábbis tömlöcre.«	26 Si quelqu’un n’observe pas la Loi de ton Dieu et la loi du roi, il sera traîné en justice et condamné à l’amende, à la prison, à l’exil ou à la mort.”
27 Áldott az Úr, atyáink Istene, aki azt adta a király szívébe, hogy dicsőségessé tegye a templomot, amely Jeruzsálemben van,	27 Béni soit Yahvé, le Dieu de nos pères: il a mis dans le cœur du roi cette décision de rendre glorieux le Temple de Yahvé qui est à Jérusalem.
28 és felém hajlította kegyét a király és tanácsosai meg minden nagybefolyású udvari tisztje előtt. Úgyhogy megerősítve az Úrnak, az én Istenemnek rajtam nyugvó keze által, összegyűjthettem a főembereket Izraelből, hogy hazatérjenek velem.	28 Il a rendu le roi, ses conseillers et tous les hauts fonctionnaires du roi, favorables à mes projets. Alors, plein de courage, car Yahvé mon Dieu était avec moi, j’ai réuni les chefs d’Israël pour qu’ils partent avec moi.