A krónikák első könyve 29

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék.	1 Le roi David dit alors à toute l'assemblée: "Mon fils Salomon, celui qu'a choisi Dieu, estjeune et faible alors que l'oeuvre est grande, car ce palais n'est pas destiné à un homme mais à Yahvé Dieu.
2 Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben.	2 De toutes mes forces, j'ai préparé la Maison de mon Dieu: l'or pour ce qui doit être en or,l'argent pour ce qui doit être en argent, le bronze pour ce qui doit être en bronze, le fer pour ce qui doit être enfer, le bois pour ce qui doit être en bois, des cornalines, des pierreries à enchâsser, des escarboucles et des pierresmulticolores, toutes sortes de pierres précieuses et quantité d'albâtre.
3 Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem,	3 Plus encore, ce que je possède personnellement en or et en argent, je le donne à la Maison demon Dieu, par amour pour la Maison de mon Dieu en plus de ce que j'ai préparé pour le Temple saint:
4 háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait	4 3.000 talents d'or, en or d'Ophir, 7.000 talents d'argent épuré pour en plaquer les parois dessalles.
5 és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.«	5 Qu'il s'agisse d'or pour ce qui doit être en or, d'argent pour ce qui doit être en argent, oud'oeuvre de main d'orfèvre, qui d'entre vous aujourd'hui est volontaire pour le consacrer à Yahvé?"
6 Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők,	6 Les officiers chefs de familles, les officiers des tribus d'Israël, les officiers de milliers et decentaines et les officiers chargés des travaux royaux furent volontaires.
7 és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat.	7 Ils donnèrent pour le service de la Maison de Dieu 5.000 talents d'or, 10.000 dariques, 10.000talents d'argent, 18.000 talents de bronze et 100.000 talents de fer.
8 Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe.	8 Y ajoutant ce qui se trouva comme pierres, ils remirent tout cela au trésor de la Maison deYahvé, à la disposition de Yehiel le Gershonite.
9 A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.	9 Le peuple se réjouit de ce qu'ils avaient fait, car c'était d'un coeur sans partage qu'ils avaientainsi fait des offrandes volontaires pour Yahvé; le roi David lui-même en conçut une grande joie.
10 Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta: »Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene mindörökkön örökké.	10 Il bénit alors Yahvé sous les yeux de toute l'assemblée. David dit: "Béni sois-tu, Yahvé,Dieu d'Israël notre père, depuis toujours et à jamais!
11 Tiéd Uram a fenség, a hatalom, a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret, mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd, tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett.	11 A toi, Yahvé, la grandeur, la force, la splendeur, la durée et la gloire, car tout ce qui est auciel et sur la terre est à toi. A toi, Yahvé, la royauté: tu es souverainement élevé au-dessus de tout.
12 Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség, te uralkodsz mindenen, a te kezedben van az erő s a hatalom, a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen.	12 La richesse et la gloire te précèdent, tu es maître de tout, dans ta main sont la force et lapuissance; à ta main d'élever et d'affermir qui que ce soit.
13 Ezért most hálát adunk neked, Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet.	13 A cette heure, ô notre Dieu, nous te célébrons, nous louons ton éclatant renom;
14 Ki vagyok én és ki az én népem, hogy neked ajánlhatnánk mindezeket? Tiéd minden és mi csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk.	14 car qui suis-je et qu'est-ce que mon peuple pour être en mesure de faire de telles offrandesvolontaires? Car tout vient de toi et c'est de ta main même que nous t'avons donné.
15 Idegenek s jövevények vagyunk csak előtted, éppúgy, mint atyáink voltak valamennyien. Napjaink olyanok ezen a földön, mint a múló árnyék.	15 Car nous ne sommes devant toi que des étrangers et des hôtes comme tous nos pères; nosjours sur terre passent comme l'ombre et il n'est point d'espoir.
16 Urunk, Istenünk, ez az egész vagyon, amelyet készítettünk, hogy ház épüljön szent nevednek, a te kezedből való és a tiéd az egész.	16 Yahvé, notre Dieu, tout ce que nous avons amoncelé pour la construction d'une Maison àton saint nom provient de ta main, et tout est à toi.
17 Tudom Istenem, hogy vizsgálod a szíveket és szereted az egyszerűséget: azért én is szívem egyszerűségében, örvendezve ajánlottam fel mindezeket és láttam, hogy itt levő néped is nagy örömmel ajánlotta fel neked ajándékait.	17 Je sais, ô mon Dieu, que tu sondes les coeurs et que tu te plais à la droiture, c'est d'un coeurdroit que je t'ai fait toutes ces offrandes et, à cette heure, j'ai vu avec joie ton peuple, ici présent, te faire cesoffrandes volontaires.
18 Uram, atyáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, tartsd meg mindörökre szívüknek ezt a készségét és maradjon meg bennük mindig ez az érzés tiszteleted iránt!	18 Yahvé, Dieu d'Abraham, d'Isaac et d'Israël, nos pères, garde à jamais cela, formes-en lesdispositions de coeur de ton peuple, et fixe en toi leurs coeurs.
19 Fiamnak, Salamonnak pedig adj tökéletes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, bizonyságaidat, szertartásaidat s tegyen meg mindent és építse fel azt a házat, amelynek költségeit előkészítettem.«	19 A mon fils Salomon donne un coeur intègre pour qu'il garde tes commandements, testémoignages et tes lois, qu'il les mette tous en pratique et bâtisse ce palais que je t'ai préparé."
20 Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.	20 Puis David dit à toute l'assemblée: "Bénissez donc Yahvé votre Dieu!" Et toute l'assembléebénit Yahvé, Dieu de ses pères, et s'agenouilla pour se prosterner devant Dieu et devant le roi.
21 Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért.	21 Puis les Israélites, le lendemain de ce jour, offrirent des sacrifices et des holocaustes àYahvé: mille taureaux, mille béliers, mille agneaux avec les libations conjointes, ainsi que de multiples sacrificespour tout Israël.
22 Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul.	22 Ils mangèrent et burent en ce jour devant Yahvé, dans une grande liesse. Puis, ayant faitSalomon, fils de David, roi pour la seconde fois, ils l'oignirent au nom de Yahvé comme chef, et oignirent Sadoqcomme prêtre.
23 Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael.	23 Salomon s'assit sur le trône de Yahvé pour régner à la place de David son père. Il prospéraet tout Israël lui obéit.
24 A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak.	24 Tous les officiers, tous les preux et même tous les fils du roi David se soumirent au roiSalomon.
25 Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.	25 Sous les yeux de tout Israël, Yahvé porta à son faîte la grandeur de Salomon et lui donna unrègne d'une splendeur que n'avait jamais connue aucun de ceux qui avaient régné avant lui sur Israël.
26 Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen.	26 David, fils de Jessé, avait régné sur tout Israël.
27 Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig.	27 Son règne sur Israël avait duré 40 ans; à Hébron il avait régné sept ans et à Jérusalem ilavait régné 33 ans.
28 Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette.	28 Il mourut dans une heureuse vieillesse, rassasié de jours, de richesses et d'honneur. PuisSalomon son fils régna à sa place.
29 Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében,	29 L'histoire du roi David, du début à la fin, n'est-ce pas écrit dans l'histoire de Samuel levoyant, l'histoire de Natân le prophète, l'histoire de Gad le voyant,
30 egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.	30 avec son règne entier, ses prouesses, et les heurs et malheurs qu'il dut traverser ainsiqu'Israël et tous les royaumes des pays.