Királyok második könyve 25

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Ezért aztán az történt, hogy uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hó tizedik napján felvonult Nebukadnezár, Babilon királya és egész serege, Jeruzsálem ellen, és körülvette a várost és ostromműveket épített köréje.	1 En la neuvième année du règne de Sédécias, le dixième jour du dixième mois, Nabukodonozor, roi de Babylone, arriva avec toute son armée devant Jérusalem. Ils campèrent face à la ville et construisirent un retranchement tout autour:
2 Így tartották elzárva és körülvéve a várost Cidkija király tizenegyedik esztendejéig,	2 elle fut assiégée jusqu’en la onzième année du roi Sédécias.
3 a negyedik hó kilencedik napjáig, úgyhogy a városban elhatalmasodott az éhség, s nem volt kenyere a föld népének.	3 Le 9 du quatrième mois, la famine était telle dans la ville qu’il n’y avait plus de pain pour le peuple-du-pays.
4 Ekkor rést ütöttek a városon, mire éjszaka az összes harcos futásnak eredt, azon a kapun át, amely a két kőfal között, a király kertje mellett van (a kaldeusok körös-körül megszállva tartották a várost). Így futott el Cidkija is, azon az úton, amely a puszta mezőségére vezet.	4 C’est alors que s’ouvrit une brèche dans le rempart et, de nuit, tous les hommes de guerre s’enfuirent par la Porte-entre-les-Deux-Murs qui domine le jardin du roi, et ils prirent le chemin de la Steppe.
5 Ám a kaldeusok serege üldözőbe vette a királyt és Jerikó síkján utol is érte. Ekkor az összes harcos, aki vele volt, elszéledt s magára hagyták.	5 L’armée des Kaldéens se lança à la poursuite du roi; ils l’atteignirent dans la plaine de Jéricho et toute sa troupe se dispersa loin de lui.
6 Megfogták tehát a királyt és elvitték Babilon királya elé, Reblátába. Miután az ítéletet tartott felette,	6 On saisit le roi et on l’amena devant le roi de Babylone, à Ribla; on le fit passer en jugement.
7 Cidkija fiait szeme láttára megölette, aztán szemét kivájatta, őt magát láncra verette, s elvitette Babilonba.	7 Le roi de Babylone égorgea les fils de Sédécias sous ses yeux, puis il lui creva les yeux et l’emmena à Babylone enchaîné d’une double chaîne de bronze.
8 Az ötödik hónapban, a hó hetedik napján, azaz Babilon királyának tizenkilencedik esztendejében eljött Nebuzaradán, a testőrök kapitánya, Babilon királyának szolgája Jeruzsálembe	8 Le 7 du cinquième mois, on était dans la dix-neuvième année de Nabukodonozor, roi de Babylone, ce fut l’entrée à Jérusalem de Nébouzaradan, chef des gardes et officier du roi de Babylone.
9 és felgyújtotta az Úr házát és a király házát és Jeruzsálem házait és minden házat elégetett tűzzel.	9 Il brûla la Maison de Yahvé, le palais royal, et toutes les maisons de Jérusalem.
10 Jeruzsálem falait körös-körül lerombolta a kaldeusok egész serege, amely a testőrök kapitányával volt,	10 Les troupes kaldéennes qui accompagnaient le chef des gardes détruisirent le rempart tout autour de Jérusalem.
11 a nép maradékát pedig, amely megmaradt a városban, valamint a szökevényeket, akik átszöktek Babilon királyához, meg a többi népet elhurcolta Nebuzaradán, a testőrök kapitánya,	11 Nébouzaradan, chef des gardes, déporta le reste de la population: ceux qui étaient restés dans la ville, ceux qui avaient déserté pour passer au roi de Babylone et le reste des artisans.
12 csak a föld szegényeiből hagyott ott néhány szőlőművest és földművest.	12 Le chef des gardes laissa les petites gens du pays pour travailler comme vignerons et cultivateurs.
13 A rézoszlopokat, amelyek az Úr templomában voltak, meg az állványokat, meg a réztengert, amely az Úr házában volt, összetörték a káldok, s a rezet mind elvitték Babilonba.	13 Les Kaldéens brisèrent les colonnes de bronze de la Maison de Yahvé, les bases et la Mer de bronze qui étaient dans la Maison de Yahvé, et ils emportèrent tout ce bronze à Babylone.
14 A rézfazekakat, a lapátokat, a villákat, a serlegeket, a mozsárkákat s az összes rézeszközt, amelyekkel a szolgálatot végezték, elvitték.	14 Ils emmenèrent aussi les chaudrons, les pelles, les couteaux, les coupes et tous les objets de bronze qui servaient au culte.
15 A tömjénezőket és a csészéket, mind az aranyból, mind az ezüstből valókat, szintén elvitte a testőrök kapitánya,	15 Le chef des gardes prit encore les brûloirs et les cruchettes, tout ce qui était en or ou en argent.
16 éppúgy, mint a két oszlopot, az egy tengert meg az állványokat, amelyeket Salamon készíttetett az Úr templomába. Meg sem lehetett mérni mindezen tárgyak rezét.	16 Les deux colonnes, la Mer et ses bases que Salomon avait faites pour la Maison de Yahvé, cela représentait un poids de bronze incalculable.
17 Tizennyolc könyöknyi magas volt az egyik oszlop, rajta három könyöknyi magas rézoszlopfő, az oszlopfőn hálózat és gránátalmák, mind rézből. Ugyanilyen mívű volt a másik oszlop is.	17 En effet, la hauteur d’une colonne était de 18 coudées, elle était surmontée d’un chapiteau de bronze, et la hauteur d’un chapiteau était de trois coudées. Il y avait aussi le filet et les grenades qui entouraient le chapiteau, ils étaient en bronze; les deux colonnes étaient semblables.
18 Elvitte továbbá a testőrök kapitánya Szeraját, az első papot és Szofoniást, a másodpapot és a három ajtónállót,	18 Le chef des gardes prit Séraya, le chef des prêtres, Séfanyas, le prêtre en second, et les trois gardiens des portes.
19 a városból pedig azt az udvari tisztet, aki a harcosok elöljárója volt s öt férfit azok közül, akik a király előtt álltak, akiket a városban talált és Szófert, a sereg vezérét, aki a föld népe közül az újoncokat válogatta és hatvan embert a népből, akiket a városban talált.	19 Il prit encore un eunuque de la ville qui était préposé aux hommes de troupes, cinq hommes attachés au service personnel du roi qui se trouvaient dans la ville, le secrétaire du chef de l’armée, celui qui recrutait parmi le peuple-du-pays, et 60 de ceux-ci qui se trouvaient alors dans la ville.
20 Ezeket Nebuzaradán, a testőrök kapitánya vette és elvitte Babilon királyához Reblátába	20 Nébouzaradan, chef des gardes, les arrêta et les amena au roi de Babylone à Ribla.
21 s Babilon királya levágatta és megölette őket Reblátában, Hamat földjén. Így hurcolták el Júdát földjéről.	21 Le roi de Babylone les fit mettre à mort à Ribla, au pays de Hamat. Ainsi Juda fut déporté loin de sa terre.
22 Annak a népnek pedig, amely Júda földjén megmaradt, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya meghagyott, Gedalját, Sáfán fiának, Ahikámnak fiát rendelte elöljáróul.	22 Nabukodonozor, roi de Babylone, avait laissé une partie de la population dans le pays de Juda; il lui donna comme gouverneur Godolias, fils d’Ahikam, fils de Chafan.
23 Amikor ezt a vitézek vezérei embereikkel együtt mindannyian meghallották, azt tudniillik, hogy Babilon királya Gedalját rendelte ki, elmentek Gedaljához Micpába: Izmael, Natanja fia és Johanán, Kárea fia és a netofáti Szeraja, Tánehumet fia és Jaszanja, egy maákáti ember fia és társaik.	23 Lorsque les chefs d’armée et leurs hommes apprirent que le roi de Babylone avait mis en place Godolias, ils vinrent le trouver à Mispa: c’était Ismaël, fils de Nétanya, Yohanan, fils de Karéa, Séraya, fils de Tanhoumet, qui était de Nétofa, Yaazanya du pays de Maaka. Ils vinrent donc avec leurs troupes.
24 Erre Gedalja megesküdött nekik és társaiknak és azt mondta: Ne féljetek a káldeaiak szolgálatától, maradjatok az országban és szolgáljatok Babilon királyának, s jól lesz dolgotok.	24 Godolias leur prêta serment à eux et à leurs hommes. Il leur dit: “N’ayez pas peur des Kaldéens, restez dans le pays, servez le roi de Babylone et tout ira bien pour vous.”
25 A hetedik hónapban azonban az történt, hogy Izmael, a királyi származású Elisáma fiának, Natanjának fia és vele tíz ember elment és halálra sújtotta Gedalját meg azokat a zsidókat és kaldeusokat, akik vele voltak Micpában.	25 Mais au septième mois, Ismaël fils de Nétanya, fils d’Élichama, qui était de la famille royale, arriva avec dix hommes et mit à mort Godolias ainsi que les Judéens et les Kaldéens qui étaient auprès de lui à Mispa.
26 Erre felkerekedett az egész nép, az aprajától a nagyjáig a vitézek vezéreivel együtt s elment Egyiptomba, mert félt a kaldeusoktól.	26 Alors tout le peuple, du plus petit jusqu’au plus grand, s’enfuit en Égypte avec les chefs de l’armée par peur des Kaldéens.
27 Történt továbbá Joachin, Júda királya elhurcolásának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hó huszonhetedik napján, hogy Evilmerodák, Babilon királya, abban az esztendőben, amikor uralkodni kezdett, felemelte Joachinnak, Júda királyának fejét a tömlöcből.	27 En la trente-septième année de la déportation de Joïakin, roi de Juda, au douzième mois, le 27 du mois, Évil-Mérodak, roi de Babylone, fit grâce à Joïakin, roi de Juda, et le sortit de prison. Évil-Mérodak, qui était monté sur le trône cette année-là,
28 Kegyesen beszélt vele, királyi székét azon királyok széke fölé helyezte, akik nála voltak Babilonban,	28 se lia d’amitié avec Joïakin, il plaça son trône au-dessus des trônes des autres rois déportés avec lui à Babylone.
29 megváltoztatta ruháit, amelyeket a tömlöcben viselt, mindenkor az ő színe előtt étkezett életének valamennyi napján,	29 Il lui fit enlever ses vêtements de prisonnier, et désormais, jusqu’à la fin de sa vie, Joïakin prit ses repas à la table du roi.
30 s állandó ellátást rendelt neki s azt ő meg is kapta a királytól napról-napra, életének valamennyi napján.	30 Sa nourriture fut constamment assurée par le roi de Babylone, jour après jour, jusqu’à la fin de sa vie.