Királyok második könyve 17

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBLES DES PEUPLES
1 Ácháznak, Júda királyának tizenkettedik esztendejétől uralkodott Hósea, Éla fia, Szamariában Izraelen kilenc esztendeig.	1 Osée, fils d’Éla commença à régner sur Israël, à Samarie, en la douzième année d’Akaz, roi de Juda; il régna 9 ans.
2 Azt cselekedte, ami gonosz az Úr előtt, de nem annyira, mint Izrael azon királyai, akik előtte voltak.	2 Il fit ce qui est mal au regard de Yahvé, mais pas autant que les rois d’Israël qui l’avaient précédé.
3 Ő ellene felvonult Szalmanasszár, az asszírok királya s Hósea a szolgájává lett s adót fizetett neki.	3 Salmanasar roi d’Assyrie vint l’attaquer, et Osée dut se soumettre: il lui paya un tribut.
4 Amikor azonban az asszírok királya azon kapta Hóseát, hogy lázadó szándékkal követeket küldött Egyiptom királyához Szóba, hogy ne kelljen adót fizetnie az asszírok királyának, mint ahogy minden esztendőben szokott, – hatalmába kerítette, megkötöztette s tömlöcbe vettette.	4 Mais le roi d’Assyrie s’aperçut que Osée conspirait contre lui: il avait envoyé des messagers à Saïs, vers le roi d’Égypte, et il ne payait plus le tribut, comme chaque année, au roi d’Assyrie. Celui-ci le fit donc arrêter et mettre en prison, enchaîné.
5 Keresztülvonult ugyanis az egész országon, felment Szamaria ellen, három esztendeig ostromolta	5 Le roi d’Assyrie envahit tout le pays; il arriva devant Samarie et l’assiégea durant trois ans.
6 és Hósea kilencedik esztendejében bevette az asszírok királya Szamariát s elhurcolta Izraelt Asszíriába és Hálában és Hábornál, Gózán folyója mellett, a médek városaiban telepítette le őket.	6 La neuvième année d’Osée, le roi d’Assyrie s’empara de Samarie et il déporta les Israélites en Assyrie. Il les établit à Halah sur le Habor, le fleuve de Gozan, ainsi que dans les villes de Médie.
7 Az történt ugyanis, hogy Izrael fiai vétkeztek az Úr ellen, az ő Istenük ellen, aki kihozta őket Egyiptom földjéről s a fáraónak, Egyiptom királyának kezéből s más isteneket tiszteltek	7 Cela arriva parce que les fils d’Israël avaient péché contre Yahvé leur Dieu, qui les avait fait monter du pays d’Égypte et les avait délivrés de la main du Pharaon, roi d’Égypte: ils s’étaient tournés vers d’autre dieux.
8 s azon nemzetek szertartásai szerint jártak, amelyeket az Úr elpusztított Izrael fiai és Izrael királyai színe elől, mivel hasonlóképpen cselekedtek,	8 Les Israélites imitèrent les coutumes des nations que Yahvé avait dépossédées devant les fils d’Israël.
9 meg hogy Izrael fiai igaztalan dolgokkal megbántották az Urat, Istenüket s magaslatokat építettek maguknak minden városukban, az őrtornyoktól kezdve a megerősített városokig,	9 Ils prononcèrent contre Yahvé, leur Dieu, des paroles indécentes, ils se construisirent des Hauts-Lieux dans toutes leurs villes, depuis la tour de garde jusqu’à la ville fortifiée.
10 és emlékoszlopokat meg berkeket csináltak maguknak minden magas halmon és minden lombos fa alatt,	10 Ils mirent des pierres levées et des pieux sacrés sur toute colline élevée et sous tout arbre vert.
11 s ott gyújtottak illatot az oltárokon, azon nemzetek szokása szerint, amelyeket az Úr eltávolított színük elől s nagyon gonosz dolgokat cselekedtek, hogy bosszantsák az Urat	11 Et là, dans tous ces Hauts-Lieux, ils faisaient fumer l’encens comme avaient fait les nations que Yahvé avait chassées devant eux; ils commirent encore toutes sortes d’actions mauvaises pour mettre Yahvé en colère.
12 és a tisztátalanságokat tisztelték, amelyekről pedig megparancsolta nekik az Úr, hogy e dolgot ne cselekedjék.	12 Ils se mirent au service de sales idoles alors que Yahvé leur avait dit: “Vous ne ferez pas cela.”
13 Figyelmeztette erre az Úr Izraelt és Júdát minden prófétája és látnoka által: »Térjetek vissza nagyon gonosz útjaitokról s tartsátok meg parancsaimat és szertartásaimat teljesen azon törvény szerint, amelyet atyáitoknak parancsoltam s amint nektek szolgáim, a próféták által meghagytam.«	13 Pourtant Yahvé avait solennellement averti Israël et Juda par la bouche de tous les prophètes et de tous les voyants: “Renoncez à votre mauvaise conduite et observez mes commandements et mes ordres, selon cette Loi que j’ai ordonnée à vos pères et que je vous ai communiquée par la bouche de mes serviteurs les prophètes.”
14 Ám ők nem hallgattak rá, hanem megkeményítették nyakukat atyáik nyakassága szerint, akik szintén nem akartak engedelmeskedni az Úrnak, Istenüknek.	14 Mais ils n’écoutèrent pas. Et plus encore que leurs pères, qui n’avaient pas cru en Yahvé, leur Dieu, ils firent la forte tête.
15 Elvetették törvényeit és szövetségét, amelyet atyáikkal kötött s figyelmeztetéseit, amelyekkel figyelmeztette őket s a hiábavalóságokat követték s hiábavalóságokat cselekedtek és utánozták a nemzeteket, amelyek körülöttük voltak s amelyek felől azt parancsolta nekik az Úr, hogy ne tegyenek úgy, mint ahogy azok cselekedtek.	15 Ils méprisèrent ses commandements et l’Alliance qu’il avait conclue avec leurs pères, les ordonnances qu’il leur avait données. Ils s’attachèrent à des idoles inutiles et devinrent eux-mêmes aussi inutiles que leurs idoles, comme les nations qui les entouraient, alors que Yahvé leur avait commandé de ne pas les imiter.
16 Elhagyták az Úrnak, az ő Istenüknek valamennyi parancsát, két öntött borjút és berkeket csináltak maguknak, imádták az ég egész seregét, szolgálták Baált,	16 Ils abandonnèrent tous les commandements de Yahvé leur Dieu, ils se firent des idoles de métal: leurs deux veaux! Ils dressèrent des pieux sacrés, ils se prosternèrent devant toutes les puissances du ciel, et ils servirent Baal.
17 bemutatták fiaikat s lányaikat a tűz által, jóslást és jövendölést űztek s arra adták magukat, hogy azt cselekedjék, ami gonosz az Úr előtt, hogy bosszantsák őt.	17 Ils sacrifièrent leurs fils et leurs filles par le feu, ils pratiquèrent la sorcellerie et la magie, ils se vendirent pour faire ce qui est mal au regard de Yahvé, pour le mettre en colère.
18 Ezért igen megharagudott az Úr Izraelre s eltávolította őket színe elől, úgyhogy nem maradt meg csak Júda törzse. –	18 Finalement, Yahvé s’emporta contre Israël et le rejeta loin de lui. Seule la tribu de Juda est restée.
19 Ámde Júda sem tartotta meg az Úrnak, az ő Istenének parancsait, hanem azokat a tévedéseket követte, amelyeket Izrael csinált. –	19 Mais Juda non plus n’a pas observé les commandements de Yahvé, son Dieu; ils ont imité les pratiques qui étaient devenues habituelles en Israël.
20 Elvetette ugyanis az Úr Izrael egész ivadékát s megsanyargatta s rablók kezébe adta őket, amíg el nem vetette őket színe elől,	20 C’est pourquoi Yahvé a rejeté toute la race d’Israël, il les a frappés, il les a livrés aux mains de pillards et en fin de compte il les a rejetés loin de lui.
21 már attól az időtől kezdve, amikor Izrael elszakadt Dávid házától s Jeroboámot, Nábát fiát tették királyukká, mert Jeroboám elszakította Izraelt az Úrtól s nagyon nagy bűnre vitte őket,	21 Lorsque Jéroboam fils de Nabat a arraché Israël à la maison de David, lorsqu’on l’a consacré comme roi, il a éloigné Israël loin de Yahvé: il lui a fait commettre un grand péché.
22 Izrael fiai pedig követték Jeroboám minden bűnét, amelyet cselekedett s el nem távoztak azoktól,	22 Les Israélites ont persévéré dans tous les péchés que Jéroboam avait commis, ils ne s’en sont pas détournés.
23 amíg az Úr el nem távolította Izraelt színe elől, ahogy megmondta valamennyi szolgája a próféták által. Így hurcolták el Izraelt földjéről Asszíriába mind a mai napig.	23 Si bien qu’à la fin Yahvé a rejeté Israël loin de lui, comme il l’avait dit par la bouche de tous ses serviteurs les prophètes; Israël a été déporté en Assyrie loin de sa terre jusqu’à ce jour.
24 Erre az asszírok királya gyarmatosokat hozatott Babilonból, Kútából, Ávából, Hamatból és Szefárvaimból s letelepítette őket Szamaria városaiba Izrael fiai helyébe s azok birtokukba vették Szamariát s letelepedtek városaiban.	24 Le roi d’Assyrie fit venir des gens de Babylone, de Kouta, d’Avva, de Hamat, et de Séfarvayim; il les installa dans les villes de Samarie à la place des Israélites. Ils prirent ainsi possession de la Samarie et s’établirent dans ses villes.
25 Ottlétük kezdetén azonban nem félték az Urat, mire az Úr oroszlánokat bocsátott rájuk s azok öldösték őket.	25 Au début, quand ils s’installèrent dans ce lieu, ces gens n’honoraient pas Yahvé, aussi Yahvé envoya-t-il contre eux des lions qui en firent un carnage.
26 Jelentették erre az asszírok királyának és azt mondták: »Azok a népek, amelyeket átvitettél és letelepíttettél Szamaria városaiba, nem ismerik azon föld Istenének törvényeit s az Úr oroszlánokat bocsátott rájuk s íme, azok öldösik őket, mivel nem ismerik azon föld Istenének szertartását.«	26 Alors ils dirent au roi d’Assyrie: “Les nations que tu as déportées et installées dans les villes de Samarie ne connaissent pas la Loi du Dieu du pays. C’est pourquoi il a envoyé contre elles des lions et ceux-ci les font mourir, car ils ne connaissent pas la Loi du Dieu du pays.”
27 Ezt parancsolta erre az asszírok királya: »Vigyetek oda egyet azon papok közül, akiket onnan fogságba hoztatok s menjen s lakjon közöttük s tanítsa meg őket azon föld Istenének törvényeire.«	27 Le roi d’Assyrie donna donc cet ordre: “Renvoyez là-bas l’un des prêtres que j’ai déportés, il s’y établira et il leur apprendra la Loi du Dieu du pays.”
28 Elment tehát egy azon papok közül, akiket fogságba vittek Szamariából s letelepedett Bételben és megtanította őket, hogy miképpen tiszteljék az Urat.	28 L’un des prêtres de Samarie qui avaient été déportés y alla donc; il s’établit à Béthel et il leur apprit comment on devait honorer Yahvé.
29 Mindazonáltal minden nemzet megcsinálta a maga istenét s elhelyezte a magaslati templomokban, amelyeket a szamariaiak építettek, minden nemzet a maga városában, amelyben lakott.	29 Mais chaque nation se faisait ses propres dieux et les plaçait dans les maisons des Hauts-Lieux que les Samaritains avaient construits, chaque nation dans les villes où elle habitait.
30 A babiloni emberek ugyanis Szukkótbenótot csináltak, a kútai emberek Nergelt csináltak, a Hamatból való emberek Ásimát csináltak,	30 Ainsi les gens de Babylone se firent un Soukot-Bénot; les gens de Kouta, un Nergal; ceux de Hamat, un Achima;
31 a hivviták Nebaházt és Tartákot csináltak, azok pedig, akik Szefárvaimból valók voltak, megégették fiaikat tűzzel Adrameleknek és Anameleknek, Szefárvaim isteneinek tiszteletére.	31 les Avvites se firent un Nibhaz et un Tartak; les gens de Séfarvayim faisaient passer leurs enfants par le feu en l’honneur d’Adramélek et d’Anamélek, les divinités de Séfarvayim.
32 Egyszersmind azonban az Urat is tisztelték s az alsóbbrendűekből magaslati papokat szereztek maguknak s azokat a magaslati templomokba rendelték.	32 Ils servaient aussi Yahvé, c’est pourquoi ils choisirent parmi eux des prêtres pour les Hauts-Lieux, pour servir en leur nom dans les maisons des Hauts-Lieux.
33 Így, noha tisztelték az Urat, isteneiknek is szolgáltak, azon nemzetek szokásai szerint, amelyek közül Szamariába kerültek.	33 Ils servaient Yahvé mais ils servaient aussi leurs dieux selon les coutumes des nations d’où ils avaient été déportés.
34 Mind a mai napig régi szokásaikat követik: nem félik az Urat és nem tartják meg szertartásait, rendeleteit, törvényét és parancsát, amelyet az Úr Jákob fiainak adott – akit elnevezett Izraelnek –,	34 Jusqu’à ce jour ils suivent leurs anciennes coutumes. Ils n’honorent pas vraiment Yahvé, car ils ne tiennent pas compte de ses rites et de ses coutumes, selon la Loi et le commandement que Yahvé a donnés aux fils de Jacob, l’homme à qui il a donné le nom d’Israël.
35 akikkel szövetséget is kötött s akiknek megparancsolta: »Ne féljetek más isteneket, ne imádjátok, ne tiszteljétek őket s ne áldozzatok nekik,	35 Yahvé avait conclu avec eux une Alliance et il leur avait donné cet ordre: “Vous ne servirez pas les dieux étrangers, vous ne vous prosternerez pas devant eux, vous ne leur rendrez pas de culte et vous ne leur offrirez pas de sacrifices:
36 hanem az Urat, a ti Isteneteket, aki kihozott titeket Egyiptom földjéről nagy erővel és kinyújtott karral, őt féljétek s őt imádjátok s neki áldozzatok.	36 vous n’aurez que Yahvé, qui vous a fait monter du pays d’Égypte en montrant sa force, en frappant de grands coups. C’est lui que vous servirez, c’est devant lui que vous vous prosternerez et c’est à lui que vous offrirez des sacrifices.
37 Ügyeljetek, hogy a szertartásokat, a rendeleteket, a törvényt és a parancsot, amelyet számotokra megírt, minden időben megtartsátok s ne féljetek más isteneket,	37 “Vous observerez et vous mettrez en pratique tous les jours les préceptes, les ordonnances, la Loi et le commandement qu’il a écrits pour vous; vous ne servirez pas d’autres dieux.
38 s meg ne feledkezzetek a szövetségről, amelyet veletek megkötött s ne tiszteljetek más isteneket	38 N’oubliez pas l’Alliance que j’ai conclue avec vous et ne servez pas d’autres dieux.
39 hanem az Urat, a ti Isteneteket féljétek s akkor ő megszabadít titeket minden ellenségetek kezéből.«	39 C’est Yahvé, votre Dieu, que vous servirez, lui vous délivrera de la main de tous vos ennemis.”
40 Ám ők nem hallgattak erre, hanem régi szokásaik szerint cselekedtek.	40 Mais ils n’ont pas entendu, ils continuent avec leurs anciennes coutumes.
41 Félték tehát ugyan e nemzetek az Urat, de egyszersmind bálványaiknak is szolgáltak s fiaik és unokáik is úgy cselekszenek mind a mai napig, amint atyáik cselekedtek.	41 Ainsi donc, ces nations craignaient Yahvé mais elles servaient aussi leurs idoles, et leurs fils et leurs petits-fils agissent jusqu’à ce jour comme faisaient leurs pères.