Sámuel második könyve 3

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Hosszú háborúság lett aztán Saul háza és Dávid háza között, de Dávid egyre gyarapodott és erősödött, Saul háza pedig napról-napra gyengült.	1 So the war dragged on between the House of Saul and the House of David, but David grew steadilystronger and the House of Saul steadily weaker.
2 Dávidnak a következő fiai születtek Hebronban: elsőszülötte Ámnon volt, a jezreeli Ahinoámtól;	2 The sons born to David at Hebron were: his first-born Amnon, by Ahinoam of Jezreel;
3 utána Keleáb, Abigailtól, a kármeli Nábál volt feleségétől; a harmadik Absalom, Maákának, Talmáj, gessúri király lányának fia;	3 his second Chileab, by Abigail widow of Nabal of Carmel; the third Absalom son of Maacah, daughter ofTalmai king of Geshur;
4 a negyedik Adoniás, Haggit fia; az ötödik Safárja, Abitál fia;	4 the fourth Adonijah son of Haggith; the fifth Shephatiah son of Abital;
5 a hatodik Jetraám, Eglától, Dávid feleségétől. Ezek születtek Dávidnak Hebronban.	5 the sixth Ithream, by David's wife, Eglah. These were born to David at Hebron.
6 Tehát, amíg folyt a harc Saul háza és Dávid háza között, Ábner, Nér fia vezette Saul házát.	6 This is what took place during the war between the House of Saul and the House of David. Abner tookcomplete control in the House of Saul.
7 Volt azonban Saulnak egy mellékfelesége, név szerint Reszfa, Ája lánya. Azt mondta egyszer Isbaál Ábnernek:	7 Now, there was a concubine of Saul's called Rizpah daughter of Aiah, and Abner took her. Ishbaal saidto Abner, 'Why have you slept with my father's concubine?'
8 »Miért mentél be apám mellékfeleségéhez?« Erre ő nagyon megharagudott Isbaál szavaiért, és azt mondta: »Hát Júda felé fordult kutyafej vagyok-e én ma, én, aki irgalmasságot cselekedtem apád, Saul házával, testvéreivel és hozzátartozóival, s nem adtalak Dávid kezébe? S te ma belém kötsz, s megdorgálsz azért az asszonyért?	8 At these words of Ishbaal, Abner flew into a rage. 'Am I a dog's head?' he shouted. 'Here am I, ful offaithful love towards the House of Saul your father, his brothers and his friends, not leaving you to the hands ofDavid, and now you find fault with me over a woman!
9 Büntesse Isten Ábnert most és mindenkor, ha úgy nem teszek Dáviddal, amint az Úr megesküdött Dávidnak:	9 May God bring unnameable il s on Abner, and worse ones, too, if I do not bring about what Yahweh hassworn to David:
10 ‘Elveszem a királyságot Saul házától, s Dávid trónját állítom Izrael és Júda fölé, Dántól Beersebáig.’«	10 to take the sovereignty from the House of Saul, and establish David's throne over Israel as well asJudah, from Dan to Beersheba!'
11 Ő erre semmit sem mert felelni neki, mivel félt tőle.	11 Ishbaal dared not say a single word to Abner in reply, as he was afraid of him.
12 Ábner csakugyan követeket küldött maga helyett Dávidhoz, hogy mondják: »kié ez az ország«, és hogy mondják: »köss velem barátságot, s veled lesz a kezem, s hozzád térítem egész Izraelt.«	12 Abner sent messengers on his own behalf to say to David, '. . . and furthermore, come to anagreement with me and I wil give you my support to win al Israel over to you.'
13 Ő azt mondta: »Jó, barátságot kötök veled, de egy dolgot megkövetelek tőled; azt mondom: Ne kerülj a színem elé, amíg el nem hozod Míkolt, Saul lányát: úgy jöjj, és úgy kerülj elém.«	13 'Very wel ,' David said, 'I wil come to an agreement with you. I impose one condition however; you wilnot be admitted to my presence unless you bring me Michal, Saul's daughter, when you come to see me.'
14 Majd követeket küldött Dávid Isbaálhoz, Saul fiához is, és ezt üzente: »Add vissza feleségemet, Míkolt, akit száz filiszteus előbőre árán jegyeztem el magamnak.«	14 David then sent messengers to say to Ishbaal son of Saul, 'Give me back my wife Michal, whom Iacquired for a hundred foreskins of the Philistines.'
15 Isbaál el is küldött érte, és elvetette őt a férjétől, Fáltieltől, Lais fiától.	15 So Ishbaal sent for her to be taken from her husband Paltiel son of Laish.
16 Férje ugyan siránkozva követte őt egész Bahurimig, de Ábner rászólt: »Eredj, térj vissza«, s akkor visszatért.	16 Her husband set off with her and fol owed her, weeping as he went, as far as Bahurim; but Abner saidto him, 'Go back!' and he went.
17 Ábner aztán beszédet intézett Izrael véneihez, s ezeket mondta: »Tegnap is, tegnapelőtt is azt kívántátok, hogy Dávid uralkodjék rajtatok.	17 Now Abner conferred with the elders of Israel. 'For a long time now,' he said, 'you have wanted Davidas your king.
18 Most tehát cselekedjetek, mert az Úr így szólt Dávidhoz: ‘Szolgámnak, Dávidnak a keze által mentem meg népemet, Izraelt, a filiszteusok és minden ellensége kezéből.’«	18 Now you must take action, since Yahweh has said of David, "By the hand of my servant David I shaldeliver my people Israel from the clutches of the Philistines and al their enemies." '
19 Ugyanígy szólt Ábner a benjaminitákhoz is. Aztán elment, hogy közölje Hebronban Dáviddal mindazt, amit Izrael s egész Benjamin határozott.	19 Abner also spoke to the men of Benjamin and then went to Hebron to tel David everything that hadbeen agreed by Israel and the House of Benjamin.
20 El is jutott Dávidhoz Hebronba húsz emberrel, s Dávid lakomát szerzett Ábnernek s embereinek, akik vele jöttek.	20 Abner, accompanied by twenty men, came to David at Hebron, and David held a feast for Abner andthe men who were with him.
21 Aztán azt mondta Ábner Dávidnak: »Hadd menjek el, hogy egybegyűjtsem eléd, uram-királyom elé, egész Izraelt és szövetséget kössek veled, s uralkodj mindeneken, miként lelked kívánja.« Amikor aztán Dávid elkísérte Ábnert, s az békességgel elment,	21 Abner then said to David, 'I must get up and go. I am going to rally al Israel to my lord the king, so thatthey will make an alliance with you, and you wil reign over al that you desire.' So David al owed Abner to go,and he went unmolested.
22 legott megjöttek Joábbal Dávid legényei, akik megverték a portyázókat, s igen nagy zsákmányt hoztak. Ábner ekkor már nem volt Dávidnál Hebronban, mert az elbocsátotta, és ő békében elment.	22 David's retainers were just then coming back with Joab from a raid, bringing a great quantity of bootywith them. Abner was no longer with David at Hebron, since David had allowed him to go, and he had goneunmolested.
23 Joáb és az egész sereg, amely vele volt, csak azután érkezett. Elbeszélték azonban Joábnak: »Eljött Ábner, Nér fia a királyhoz. Az elbocsátotta, és ő békében elment.«	23 When Joab and the whole company with him had arrived, Joab was told, 'Abner son of Ner has beento the king, and the king has al owed Abner to go away unmolested.'
24 Bement erre Joáb a királyhoz és azt mondta: »Mit műveltél? Íme, Ábner idejött hozzád, miért engedted tehát elmenni és távozni?	24 Joab then went to the king and said, 'What have you done? Abner comes to you and you let him goaway and now he has gone-why?
25 Nem ismered-e Ábnert, Nér fiát? Hiszen csak azért jött hozzád, hogy megcsaljon, s tudja, mit teszel-veszel, s tudomása legyen mindenről, amit cselekszel.«	25 You know Abner son of Ner! He came to trick you, to discover your every move, to find out what youare doing.'
26 Amikor aztán Joáb kiment Dávidtól, követeket küldött Ábner után, s visszahozatta őt Szír vízvermétől, anélkül azonban, hogy Dávid tudta volna.	26 Joab left David's presence and sent messengers after Abner and these, unknown to David, broughthim back from the storage-wel at Sirah.
27 Amikor aztán Ábner visszatért Hebronba, Joáb álnokul félrevitte őt a kapuközbe, mintha beszélni akarna vele: s ott, bosszúból Aszaélnek, a fivérének a véréért, úgy lágyékon sújtotta, hogy meghalt.	27 When Abner reached Hebron, Joab took him aside in the town-gate, as if to have a quiet word withhim, and there struck him a mortal blow in the bel y to avenge the blood of his brother Asahel.
28 Amikor Dávid a már megtörtént dolgot meghallotta, azt mondta: »Ártatlan vagyok én és országom az Úr előtt mindörökké Ábnernek, Nér fiának vérétől.	28 Afterwards, when David heard of this, he said, 'I and my kingdom are for ever innocent before Yahwehof the blood of Abner son of Ner;
29 Szálljon az Joáb fejére és apja egész házára, s ne fogyjon ki Joáb házából a folyásban szenvedő, a leprás, a mankóval járó, a kard alatt elhulló, a kenyérben szűkölködő!«	29 may it fal on the head of Joab and on al his family! May the House of Joab never be free of menafflicted with haemorrhage or a virulent skin-disease, whose strength is in the distaff, who fall by the sword, wholack food.'
30 Így ölte meg Joáb és Abisáj, a fivére, Ábnert, azért, mert megölte Aszaélt, a fivérüket Gibeonban, a harcban.	30 (Joab and his brother Abishai had murdered Abner because he killed their brother Asahel at the battleof Gibeon.)
31 Majd azt mondta Dávid Joábnak és az egész vele levő népnek: »Szaggassátok meg ruháitokat, övezzétek fel magatokat zsákkal és jajveszékeljetek Ábner temetési menetének élén.« Dávid király maga a halotti kerevet után haladt,	31 David then said to Joab and the whole company with him, 'Tear your clothes, put on sackcloth, andmourn over Abner,' and King David walked behind the bier.
32 s amikor eltemették Ábnert Hebronban, Dávid király hangos sírásra fakadt Ábner sírja felett és sírt az egész nép is.	32 They buried Abner at Hebron, and the king wept aloud on his grave, and the people al wept too.
33 Majd gyászdalra zendített a király, és gyászolva Ábnert, azt mondta: »Nem úgy halt meg Ábner, mint a gyávák szoktak halni,	33 The king made this lament over Abner: Should Abner have died as a brute dies?
34 kezedet nem kötötték össze, lábadat béklyó nem terhelte, hanem miként álnok emberek által szoktak elesni, úgy estél el te!« Felzokogott erre az egész nép és még inkább siratta.	34 Your hands were not tied, your feet not chained; you fel as a man falls at the hands of criminals. Andal the people wept for him louder than ever.
35 Mindazonáltal még fényes nappal eljött az egész sokaság, hogy eledelt vegyen magához Dáviddal. Ám Dávid megesküdött, és azt mondta: »Büntessen engem az Úr most és mindenkor, ha naplemente előtt kenyeret vagy valami mást ízlelek.«	35 The people then al tried to persuade David to have some food while it was still daylight, but Davidswore this oath, 'May God bring unnameable il s on me, and worse il s, too, if I taste bread or anything whateveruntil the sun is down!'
36 Tudomásul vette ezt az egész nép, és tetszett nekik mindaz, amit a király az egész nép előtt cselekedett,	36 Al the people took note of this and it pleased them; indeed, everything the king did pleased thepeople.
37 és meggyőződött az egész nép és egész Izrael azon a napon, hogy nem a király intézkedésére ölték meg Ábnert, Nér fiát.	37 That day, al the people and al Israel understood that the king had had no part in the murder of Abnerson of Ner.
38 Sőt, a király azt mondta szolgáinak: »Nem tudjátok-e, hogy vezér és nagy ember esett el ma Izraelben?	38 The king said to his retainers, 'Do you not realise that a prince, a great man, has fal en in Israel today?
39 Én azonban még gyenge vagyok, csak most kentek királlyá, azok az emberek pedig, azaz Száruja fiai hatalmasabbak nálam. Ezért az Úr fizessen meg a gonosztevőnek gonoszsága szerint.«	39 I, though anointed king, am weak at present, and these men, the sons of Zeruiah, are too strong forme. May Yahweh repay the criminal as his crime deserves!'