Évangile selon Marc 12

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Jésus se mit à leur parler en paraboles: "Un homme a planté une vigne, il l’a entourée d’un mur, il a creusé un pressoir et bâti un abri pour le garde. Et puis il l’a remise à des fermiers pendant que lui s’en allait à l’étranger.	1 Ezután példabeszédekben kezdett szólni hozzájuk: »Egy ember szőlőt ültetett, kerítést készített köréje, présgödröt ásott, és tornyot épített . Aztán kiadta azt bérlőknek, és idegen földre utazott.
2 “Quand la saison en est venue, il envoie un serviteur pour rencontrer les fermiers et recevoir de leurs mains les fruits de la vigne.	2 Amikor elérkezett az ideje, elküldött egy szolgát a bérlőkhöz, hogy hozzon tőlük a szőlő terméséből.
3 Mais les fermiers le prennent, le battent et le renvoient les mains vides.	3 Azok megragadták a szolgát, megverték, és üres kézzel bocsátották el.
4 De nouveau il leur envoie un autre serviteur; lui aussi ils le frappent à la tête et le couvrent d’insultes.	4 Erre másik szolgát küldött hozzájuk; ennek még a fejét is betörték, és gyalázattal illették.
5 Il en envoie un autre qui est tué; puis beaucoup d’autres qu’ils battent ou qu’ils tuent.	5 Majd ismét másikat küldött, de azt is megölték, azután még másokat is. Ezek közül némelyeket megvertek, a többieket pedig megölték.
6 “Il lui en restait un, son fils bien-aimé; il le leur envoie en dernier en se disant: ‘Ils auront du respect pour mon fils.’	6 Volt neki egy igen kedves fia, utoljára azt küldte el hozzájuk. Azt gondolta ugyanis: ‘A fiamat tiszteletben fogják tartani.’
7 “Mais ces fermiers se disent entre eux: ‘C’est lui l’héritier, allons-y, tuons-le! L’héritage sera pour nous.’	7 A bérlők azonban így szóltak egymáshoz: ‘Itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség!’
8 “Ils le prennent donc et le tuent; puis ils le jettent hors de la vigne.	8 Megragadták, megölték és kidobták a szőlőn kívülre.
9 “Que fera le propriétaire de la vigne? Il viendra, il fera périr ces fermiers et confiera la vigne à d’autres.	9 Mit fog ezután tenni a szőlő ura? Eljön, megöli a bérlőket, a szőlőt pedig másoknak adja.
10 Peut-être avez-vous lu cette Écriture: La pierre rejetée par les constructeurs est devenue la pierre d’angle.	10 Vagy nem olvastátok az Írást: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett;
11 C’est le Seigneur qui l’avait donnée, et nous restons à l’admirer.”	11 az Úr tette azzá, és ez csodálatos a mi szemünkben’?«
12 Les chefs auraient voulu s’emparer de lui, mais ils avaient peur de la foule. Ils avaient bien compris en effet que cette parabole de Jésus était pour eux. Ils le laissèrent là et s’en allèrent.	12 Ekkor el akarták őt fogni, de féltek a tömegtől. Megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet. Otthagyták hát őt, és elmentek.
13 Alors on lui envoie quelques Pharisiens, avec des Hérodiens, pour le prendre au piège dans ses paroles.	13 Később odaküldtek hozzá a farizeusok és Heródes-pártiak közül néhányat, hogy megfogják őt beszédében.
14 Ils arrivent et lui disent: "Maître, nous savons que tu es droit, tu ne te laisses influencer par personne et tu ne cherches pas à te faire bien voir des gens; mais tu enseignes les chemins de Dieu selon la vérité. Est-il permis de payer l’impôt à César ou non, devons-nous donner ou non?”	14 Odajöttek, azt mondták neki: »Mester! Tudjuk, hogy igazmondó vagy, és nem nézed az emberek személyét, hanem az Isten útját az igazság szerint tanítod. Szabad-e adót fizetni a császárnak, vagy nem? Fizessünk vagy ne fizessünk?«
15 Jésus a vu leur hypocrisie; il leur dit: "Pourquoi essayez-vous de m’avoir? Apportez-moi un denier pour que je le voie.”	15 Ő azonban tisztában volt képmutatásukkal, ezért azt mondta nekik: »Miért kísértetek engem? Hozzatok nekem egy dénárt, hadd lássam!«
16 Ils en apportent un et Jésus leur dit: "Cette tête, et ce nom qu’on a gravé, de qui sont-ils?” Ils lui répondent: "De César.”	16 Azok hoztak egyet. Ekkor megkérdezte tőlük: »Kié ez a kép és a felirat?« Azt felelték neki: »A császáré.«
17 Alors Jésus leur dit: "Rendez à César ce qui est de César, et à Dieu ce qui est de Dieu.” Ils en restèrent fort étonnés.	17 Erre Jézus azt mondta nekik: »Adjátok meg tehát a császárnak, ami a császáré, és az Istennek, ami az Istené.« És csodálkoztak rajta.
18 Des Saducéens vinrent trouver Jésus; ces gens-là disent qu’il n’y a pas de résurrection. Ils l’interrogent donc de la façon suivante:	18 Ekkor odamentek hozzá a szaddúceusok, akik azt mondják, hogy nincs feltámadás. Megkérdezték őt:
19 "Maître, Moïse nous a dit ceci dans l’Écriture: Si un homme perd son frère qui est marié mais qui n’a pas encore d’enfants, il prendra la femme de ce frère pour lui assurer une descendance.	19 »Mester! Mózes megírta nekünk, hogy ha valakinek a testvére meghal és hátrahagyja feleségét gyermek nélkül, akkor a testvér vegye el annak a feleségét, és támasszon utódot testvérének .
20 Or il y avait sept frères; le premier s’est marié et est mort sans avoir d’enfants.	20 Volt egyszer hét testvér. Az első feleséget vett magának és meghalt, nem hagyva utódot.
21 Le deuxième a pris la veuve et est mort sans laisser non plus d’enfants. Il en a été de même pour le troisième.	21 Akkor a második vette el azt, de ez is meghalt, és nem hagyott utódot. Éppúgy a harmadik.
22 Aucun des sept n’a laissé d’enfants; la femme est morte la dernière.	22 Elvette az asszonyt hasonlóképpen mind a hét, és nem hagytak utódot. Mindezek után végül meghalt az asszony is.
23 “À la résurrection, s’ils ressuscitent, duquel d’entre eux sera-t-elle la femme? Car les sept l’ont eue pour femme.”	23 A feltámadáskor tehát, amikor feltámadnak, ezek közül melyiknek lesz a felesége? Mert hétnek volt a felesége.«
24 Jésus leur dit: "Vos difficultés viennent sûrement de ce que vous ne connaissez ni les Écritures, ni la puissance de Dieu.	24 Jézus azt felelte nekik: »Nyilván azért tévelyegtek, mert nem ismeritek az Írásokat, sem az Isten hatalmát!
25 Quand ils ressuscitent d’entre les morts, ni hommes, ni femmes ne se marient: ils sont dans les cieux semblables aux anges.	25 Hiszen amikor a halottak föltámadnak, nem házasodnak, sem férjhez nem mennek, hanem olyanok lesznek, mint az angyalok a mennyben.
26 “Quant à savoir si les morts ressuscitent, n’avez-vous pas approfondi le livre de Moïse au passage du Buisson Ardent? Dieu lui dit: Je suis le Dieu d’Abraham, le Dieu d’Isaac, le Dieu de Jacob!	26 A halottak felől pedig, mármint hogy feltámadnak, nem olvastátok Mózes könyvében a csipkebokornál, hogy miként mondta neki Isten, amikor szólt: ‘Én vagyok Ábrahám Istene és Izsák Istene és Jákob Istene?’
27 Il n’est pas un Dieu des morts mais des vivants. Vous êtes complètement dans l’erreur.”	27 Ő nem a halottak Istene, hanem az élőké. Így tehát nagyon tévedtek.«
28 Un maître de la Loi avait suivi leur discussion. Voyant comment Jésus avait su leur répondre, il lui posa cette question: "Quel est le premier de tous les commandements?”	28 Ekkor odajárult hozzá az egyik írástudó, aki hallotta őket vitatkozni. Mivel látta, hogy jól megfelelt nekik, megkérdezte őt: »Melyik a legelső az összes parancs közül?«
29 Jésus lui répond: "Voici le premier: Écoute, Israël, le Seigneur notre Dieu est un Seigneur unique.	29 Jézus így felelt neki: »Az összes parancs közül a legelső ez: ‘Halld, Izrael! A mi Urunk, Istenünk az egyetlen Úr!
30 Tu aimeras le Seigneur ton Dieu de tout ton cœur, de toute ton âme, de toute ton intelligence et de toute ta force.	30 Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből!’ Ez az első parancsolat.
31 Et voilà le deuxième: Tu aimeras ton prochain comme toi-même. Il n’y a pas de commandement plus grand que ces deux-là.”	31 A második pedig ez: ‘Szeresd felebarátodat, mint önmagadat!’ Ezeknél nincs nagyobb parancsolat.«
32 Le maître de la Loi lui dit: "Bien, Maître! Tu as dit en toute vérité que Dieu est unique et qu’il n’y en a pas d’autre que lui.	32 Az írástudó ekkor azt mondta neki: »Jól van, Mester! Helyesen mondtad, hogy egy az Isten, és nincs más rajta kívül;
33 L’aimer de tout son cœur, de toute son intelligence, de toute sa force, et aimer le prochain comme soi-même vaut mieux que tous les holocaustes et tous les sacrifices.”	33 és hogy őt szeretni teljes szívből és teljes értelemből és teljes lélekből és teljes erőből, a felebarátot pedig úgy szeretni, mint önmagunkat – többet ér minden égő és egyéb áldozatnál.«
34 Voyant qu’il disait là quelque chose de très juste, Jésus lui dit: "Tu n’es pas loin du Royaume de Dieu.” Dès ce moment, personne n’osa plus lui poser de questions.	34 Amikor Jézus látta, hogy milyen okosan felelt, azt mondta neki: »Nem vagy messze az Isten országától.« Ezután senki sem merte őt többé kérdezni.
35 Jésus était en train d’enseigner dans le Temple. Et voici qu’il demande: "Comment les maîtres de la Loi peuvent-ils dire que le Messie est fils de David?	35 Jézus azonban, amikor a templomban tanított, megkérdezte: »Hogyan mondhatják az írástudók, hogy a Krisztus Dávid Fia?
36 Car l’Esprit Saint a fait dire à David: Le Seigneur a dit à mon Seigneur: Siège à ma droite, et vois comment je fais de tes ennemis ton marchepied.	36 Hiszen maga Dávid mondja a Szentlélek által: ‘Így szól az Úr az én Uramhoz: Jobbom felől foglalj helyet, míg lábaid alá vetem ellenségeidet’ .
37 Si David lui-même l’appelle ‘Seigneur’, comment peut-il être son fils?” Une foule nombreuse l’écoutait avec plaisir.	37 Ha maga Dávid Urának nevezi őt, akkor hogyan lehet a fia?« S a hatalmas tömeg szívesen hallgatta őt.
38 Dans son enseignement il leur disait: "N’imitez pas les maîtres de la Loi qui se plaisent à circuler en longues robes, ou qui aiment les salutations sur les places publiques,	38 Ő pedig tanítás közben ezt mondta nekik: »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek hosszú köntösökben járni, és a piacon a köszöntéseket fogadni,
39 les premiers fauteuils dans les synagogues et les premières places dans les festins.	39 a zsinagógákban az első helyeken ülni, a lakomákon pedig a főhelyeken.
40 Ils s’introduisent avec leurs longues prières, et ensuite ils dévorent les maisons des veuves. Leur condamnation sera terrible.”	40 Felélik az özvegyek házait, és színleg nagyokat imádkoznak. Ezeket súlyosabban ítélik majd meg!«
41 Jésus s’était assis devant le trésor du Temple et observait comment la foule jetait des pièces de monnaie dans le tronc. Il y avait des riches qui en jetaient beaucoup;	41 Jézus ezután leült a templomkincstárral szemben, és figyelte, hogyan dob a tömeg pénzt a kincstárba: sok gazdag sokat dobott be.
42 puis vient une veuve pauvre qui jette deux petites pièces d’un demi-quart.	42 Aztán jött egy szegény özvegy, és bedobott két fillért, ami egy krajcár.
43 Alors Jésus appelle à lui ses disciples et leur dit: "En vérité, je vous le dis: cette veuve toute pauvre a jeté plus que tous les autres dans le tronc du Trésor.	43 Akkor odahívta tanítványait, és azt mondta nekik: »Bizony, mondom nektek: ez a szegény özvegy többet adott mindazoknál, akik pénzt dobtak a kincstárba.
44 Car tous ceux-là ont donné de ce qui ne leur manquait pas; mais elle, dans sa pauvreté, a mis tout ce qu’elle avait pour vivre.”	44 Mert azok mind abból adtak, amiben bővelkedtek, ez pedig az ő szegénységéből bedobta mindenét, amije volt, egész megélhetését.«