1 Il me dit: “Fils d’homme, mange ce que je te présente, mange-le, puis va parler à la maison d’Israël.” | 1 Ekkor azt mondta nekem: »Emberfia, ami előtted van, edd meg; edd meg ezt a tekercset és menj, beszélj Izrael fiaihoz.« |
2 J’ouvris la bouche et il me fit manger ce rouleau. | 2 Erre felnyitottam számat, s ő megetette velem azt a tekercset |
3 Il me dit encore: “Fils d’homme, mange et remplis ton ventre avec ce rouleau que je te donne.” Je le mangeai donc, et dans ma bouche il était doux comme du miel. | 3 és így szólt hozzám: »Emberfia, a gyomrod vegye be, és belső részeid teljenek meg ezzel a tekerccsel, amelyet én neked adok.« Erre megettem azt, és olyan édes lett a számban, mint a méz. |
4 Il me dit: “Fils d’homme, va vers la maison d’Israël et dis-leur mes paroles. | 4 Azt mondta nekem: »Emberfia, menj Izrael házához és intézd hozzájuk az én igéimet. |
5 Tu n’es pas envoyé vers un peuple étranger dont la langue te serait difficile, mais vers la maison d’Israël. | 5 Mert nem érthetetlen beszédű és ismeretlen nyelvű néphez szól a te küldetésed, hanem Izrael házához, |
6 Si je t’envoyais vers des foules étrangères au parler obscur et à la langue difficile, dont tu ne comprends pas le langage, ils pourraient bien t’écouter. | 6 és nem számos, érthetetlen beszédű és ismeretlen nyelvű néphez, amelyeknek nyelvét nem tudod megérteni – ha azokhoz küldenélek, ők hallgatnának rád! – |
7 Mais la maison d’Israël ne voudra pas t’écouter, car elle ne veut pas m’écouter; ils ont tous la tête dure et le cœur obstiné. | 7 Izrael háza azonban nem akar rád hallgatni, mert nem akar rám hallgatni; Izrael egész házának ugyanis kemény a homloka és megátalkodott a szíve. |
8 Aussi ai-je rendu ta face aussi dure que la leur, et ton front aussi dur que leur front. | 8 Íme, arcodat keményebbé teszem az ő arcuknál, és homlokodat keményebbé az ő homlokuknál. |
9 Je fais de ton front un diamant, plus dur que le rocher: tu ne les craindras pas, tu n’auras pas peur d’eux, car ils ne sont qu’une race de rebelles.” | 9 Gyémánthoz és kovához teszem hasonlóvá arcodat; ne félj tőlük és ne ijedj meg arcuktól, mert ellenszegülő ház ez!« |
10 Il me dit: “Fils d’homme, reçois dans ton cœur, écoute de tes oreilles, toutes mes paroles que je vais te dire; | 10 Azt mondta nekem: »Emberfia! Minden beszédemet, amelyet hozzád intézek, fogadd szívedbe és hallgasd meg füleddel; |
11 puis va, rends-toi chez les déportés, chez les gens de ton peuple. Tu leur parleras et tu leur diras: Ainsi parle Yahvé…! qu’ils écoutent ou n’écoutent pas.” | 11 aztán menj a száműzöttekhez, néped fiaihoz, szólj hozzájuk és mondjad nekik: Így szól az Úr Isten! Hátha meghallgatják és elhagyják bűneiket!« |
12 Alors l’esprit m’enleva tandis que j’entendais derrière moi une acclamation formidable: “Bénie soit la Gloire de Yahvé, de son Lieu Saint elle rayonne!” | 12 Erre a lélek elragadott engem, és magam mögött nagy földindulás robaját hallottam, amint Isten dicsősége felemelkedett a helyéről, |
13 J’entendis les ailes des êtres qui battaient l’une contre l’autre, j’entendis aussi le bruit des roues: ce fut un énorme vacarme. | 13 és az élőlények egymást verdeső szárnyainak csattogását, az élőlényeket kísérő kerekek robogását, meg a nagy földindulás robaját. |
14 L’esprit m’avait enlevé, il m’avait emporté. Je restai plein d’amertume, l’esprit fiévreux, car la main de Yahvé pesait fortement sur moi. | 14 Engem is felemelt a lélek és elragadott. Ekkor elmentem keserűséggel lelkem felindulásában, de az Úr keze velem volt és megerősített engem. |
15 Lorsque j’arrivai à Tel-Aviv, chez les déportés installés sur les bords du fleuve Kébar, je restai sept jours comme hébété au milieu d’eux. | 15 Erre elmentem a száműzöttekhez Tel-Abíbba, azokhoz, akik a Kebár folyó mellett laktak; aztán leültem oda, ahol ők ültek, és hét napig maradtam ott és szomorkodtam közöttük. |
16 Au bout de sept jours une parole de Yahvé me fut adressée: | 16 Amikor pedig elmúlt a hét nap, az Úr ezt a szózatot intézte hozzám: |
17 “Fils d’homme, je t’ai placé comme un guetteur pour la maison d’Israël: si tu entends une parole qui sort de ma bouche, aussitôt tu les avertiras de ma part. | 17 »Emberfia, őrállóul rendeltelek Izrael házához; ha hallod a szót az én számból, hirdesd azt nekik az én nevemben. |
18 Si je dis au méchant: Tu vas mourir! et si toi tu ne l’avertis pas, si tu ne parles pas de façon que ce méchant revienne de sa mauvaise conduite et ainsi sauve sa vie, ce méchant mourra à cause de sa faute, mais je te demanderai compte de son sang. | 18 Ha azt mondom a gonosznak: ‘Halállal halsz meg!’ – és te nem hirdeted neki, és nem beszélsz, hogy megtérjen gonosz útjáról és éljen, maga a gonosz a saját gonoszsága miatt hal ugyan meg, de a vérét a te kezeden keresem. |
19 Par contre, si tu avertis le méchant et qu’il ne veut pas renoncer à sa méchanceté et à sa mauvaise conduite, lui mourra à cause de sa faute, mais toi tu auras sauvé ta vie. | 19 Ha azonban hirdeted a gonosznak, de ő nem tér meg gonoszságából és gonosz útjáról, ő maga ugyan meghal istentelensége miatt, te azonban megmentetted lelkedet. |
20 “Si le juste cesse de faire le bien et commet l’injustice, je mettrai une pierre devant lui pour le faire tomber et il mourra. Si tu ne l’as pas averti, il mourra à cause de son péché, on oubliera les bonnes actions qu’il avait faites, mais à toi je te demanderai compte de son sang. | 20 De ha az igaz is eltér igazságosságától és istentelenséget cselekszik, akkor akadályt rakok elé és ő meghal; azért, mivel te nem figyelmeztetted őt, meghal bűne miatt, és nem lesz emlékezete igazságosságának, amelyet cselekedett, vérét azonban a te kezeden keresem. |
21 Par contre, si tu avertis le juste pour qu’il ne pèche pas et qu’il reste sans pécher, il vivra grâce à ton avertissement, et toi tu auras sauvé ta vie.” | 21 Ha azonban te figyelmeztetted az igazat, hogy ne vétkezzék az igaz, és ő nem vétkezik, valóban élni fog, mert figyelmeztetted őt, s így megmentetted lelkedet.« |
22 La main de Yahvé fut sur moi et il me dit: “Lève-toi, sors vers la vallée; là je te parlerai.” | 22 Akkor rajtam volt az Úr keze, és azt mondta nekem: »Kelj fel, menj ki a mezőre, hogy ott beszéljek veled.« |
23 Alors je me lève et je sors vers la vallée. Là je vois la Gloire de Yahvé: elle se tient là, tout comme lorsque j’ai vu la Gloire sur les bords du fleuve Kébar. Aussitôt je tombe sur ma face. | 23 Felkeltem, kimentem a mezőre, és íme, ott állt az Úr dicsősége, mint az a dicsőség, amelyet a Kebár folyó mellett láttam; és arcra borultam. |
24 Voici que l’esprit entre en moi et me fait tenir sur mes jambes; et Lui me parle et me dit: “Va, enferme-toi dans ta maison. | 24 Erre belém jött a lélek és lábra állított; beszélt nekem és így szólt hozzám: »Menj be és zárkózz be házad belsejébe. |
25 Regarde, fils d’homme, comme on te met des liens, on te ligote; tu ne pourras plus sortir pour partager avec eux. | 25 Rád pedig, emberfia, íme, bilincseket raknak, megkötöznek velük, és nem mégy ki közülük. |
26 Je fais que ta langue se colle à ton palais: te voilà muet et tu cesses de leur faire des reproches parce qu’ils sont une race de rebelles. | 26 A nyelvedet szájpadlásodhoz tapasztom; néma leszel, s nem leszel olyan, mint a korholó férfi, mert ellenszegülő ház ez! |
27 Mais plus tard je te parlerai, je t’ouvrirai la bouche et tu leur diras: Voici ce que dit Yahvé! écoute celui qui veut écouter, et celui qui ne veut pas, qu’il n’écoute pas, puisque c’est une race de rebelles.” | 27 Amikor pedig szólok neked, megnyitom szádat, és te ezt mondod nekik: Így szól az Úr Isten: a Aki hallja, hallja meg, és aki elhagyja, hagyja el bűnét, mert ellenszegülő ház ez!« |