Livre des Psaumes 9

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Au maître de chant. Sur l’air “mort au fils…”. Psaume de David.	1 A karvezetőnek. A »Mút labbén« dallama szerint. Dávid zsoltára.
2 Je veux te louer, Seigneur, de toute mon âme, je veux redire toutes tes merveilles.	2 Uram, teljes szívemből dicsérlek, hirdetem minden csodatettedet.
3 Je veux me réjouir et que ma joie éclate pour toi, je fêterai ton nom, ô Très-Haut.	3 Örvendezem és ujjongok benned, zsoltárral dicsőítem, ó Fölséges, nevedet!
4 Car l’ennemi recule, il chancelle puis il tombe devant toi,	4 Mert ellenségeim meghátráltak, színed előtt meginogtak s elpusztultak.
5 quand tu juges et te prononces en ma faveur depuis ton trône où tu sièges, ô juste juge.	5 Mert fölkaroltad peremet és ügyemet, aki igazságosan ítélsz, trónodra ültél.
6 Tu as maté les païens, fait périr les méchants; tu as effacé leurs noms pour toujours.	6 Megdorgáltad a nemzeteket, elpusztítottad az istentelent, nevüket eltörölted mindörökre.
7 L’ennemi est achevé, ruiné à jamais, ses villes déracinées: on n’en parlera plus.	7 Ellenségeim csatát vesztettek, eltűntek, romba döntötted városaikat, velük együtt tűnt el emlékük is.
8 Voici que le Seigneur règne et c’est pour toujours, son trône est là, il va juger.	8 Íme az Úr mindörökké trónol, ítéletre készen tartja trónusát.
9 Il jugera le monde avec justice, il fera avec droiture le procès des nations.	9 Megítéli igazsággal a föld kerekségét, méltányosan ítéli meg a népeket.
10 Que le Seigneur soit à l’opprimé son refuge, son lieu fort dans les temps de détresse.	10 Az Úr lesz az elnyomott menedéke, szorongatásai között alkalmas időben segítője.
11 En toi se confient ceux qui connaissent ton nom, car tu n’oublies pas, Seigneur, ceux qui te cherchent.	11 Bízzanak is benned, akik megismerték neved, mert a téged keresőket nem hagyod el, Uram.
12 Jouez pour le Seigneur qui habite en Sion, racontez ses exploits parmi les païens.	12 Zengjetek az Úrnak, aki a Sionon lakik, tetteit hirdessétek a nemzetek között.
13 Car il fait rendre compte, il n’oublie pas le sang ni les cris des malheureux.	13 Mert megemlékezett róluk, aki számon kéri a vért, nem feledte el a szegények szavát.
14 Aie pitié de moi, Seigneur, vois comme on me maltraite, redonne-moi la vie quand je suis presque mort,	14 Könyörülj rajtam, Uram, nézd, szorongatnak ellenségeim! De te fölemelsz a halál kapuiból engem,
15 et je dirai toutes tes louanges aux portes et sur les places de notre chère Sion.	15 hogy hirdessem teljes dicséretedet, Sion leányának kapuiban ujjongjak szabadításodon.
16 Les païens sont tombés dans la fosse qu’ils ont faite, leur pied s’est pris au filet qu’ils avaient caché.	16 A nemzetek beestek a maguk ásta verembe, a tőrben, amelyet elrejtettek, saját lábuk akadt meg.
17 Le Seigneur s’est montré, il a rendu justice, le méchant s’est trouvé pris dans ses propres méfaits.	17 Megnyilatkozott az Úr, ítéletet tartott, saját keze művein fennakadt a gonosz.
18 Que les méchants retournent dessous terre, tous ces païens qui oublient Dieu.	18 Az alvilágba térnek a vétkesek, minden nemzet, amely megfeledkezett Istenről!
19 Car le pauvre n’est pas oublié jusqu’à la fin, l’espoir des humbles ne sera pas sans fin déçu.	19 Mert nem marad örökre elfeledve a szegény, nem vész el végleg a szegények reménye.
20 Lève-toi, Seigneur, les hommes seraient-ils plus forts? Que les nations soient jugées en ta présence.	20 Kelj fel, Uram! Ember ne legyen elbizakodott, színed előtt ítéletre kerüljenek a nemzetek.
21 Impose-leur ta crainte, Seigneur, que ces païens sachent qu’ils ne sont que des hommes.	21 Bocsáss rájuk, Uram, rettegést, hadd tudják meg a nemzetek, hogy csak emberek!