Livre des Psaumes 59

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Au maître de chant. Sur l’air “ne détruis pas…”. De David. Poème. Lorsque Saül envoya garder sa maison pour le mettre à mort.	1 A karvezetőnek. A »Ne semmisíts meg« szerint. Miktám Dávidtól. Amikor Saul elküldte embereit, hogy figyeljék a házát és öljék meg őt.
2 Mon Dieu, délivre-moi de mes ennemis, protège-moi contre mes agresseurs.	2 Ments meg ellenségeimtől, Isten, támadóimtól szabadíts meg engem!
3 Délivre-moi des hommes malfaisants et sauve-moi des violents.	3 Ments meg a gonosztevőktől, oltalmazz meg a vérengző emberektől!
4 Que de monde à l’affût sur mes pas, combien de puissants ameutés contre moi! Mais je n’ai, Seigneur, ni faute, ni péché,	4 Mert íme, életemre leselkednek, rám rohannak az erősek.
5 je n’y suis pour rien s’ils accourent et se préparent: éveille-toi, viens à moi et regarde.	5 Bár nincs bennem sem bűn, sem gonoszság, Uram, bűn nélkül járom egyenes utamat. Kelj fel, állj elém és lásd;
6 Seigneur, Dieu Sabaot et Dieu d’Israël, réveille-toi, fais rendre compte à ces païens, sois sans pitié pour tous ces renégats.	6 Hisz Uram, a seregek Istene te vagy, Izrael Istene. Siess, látogasd meg e nemzeteket mind, ne könyörülj senkin, aki gonoszat cselekszik!
7 Ils reviennent au soir, ils aboient comme des chiens qui rôdent par la ville.	7 Minden este megjelennek, mint az éhes kutyák, s a várost körös-körül bejárják.
8 Ils disent des horreurs sans même se cacher, leurs lèvres s’ouvrent, il en sort des épées: “Qui donc pourrait nous entendre?”	8 Íme egyre jártatják szájukat, kard van ajkukon: »hiszen ki hallja meg?«
9 Mais toi, Seigneur, tu t’en amuses, tu te moques de tous ces païens.	9 Ám te, Uram, kineveted őket, megsemmisíted mind e nemzeteket.
10 Ô toi, ma force, je regarde vers toi, ma forteresse, c’est Dieu.	10 Én erősségem, terád figyelek, mert te vagy én oltalmam, Istenem.
11 S’il vient à moi dans sa bonté, je verrai la perte de ceux qui m’attendent.	11 Istenem, akinek irgalma megelőz engem.
12 Ô Dieu, ordonne leur massacre, il ne faut pas que ton peuple oublie. Toi, si vaillant, chasse-les et tue.	12 Isten megadja nekem, hogy elnézzek ellenségeim fölött. Ne öld meg őket, hogy népem meg ne feledkezzék; de hatalmaddal szórd szerteszét és alázd meg őket, Uram, én oltalmazóm!
13 Leurs paroles ont laissé dans leur bouche un péché, ils seront victimes de leur orgueil, des insultes et des mensonges qu’ils ont dits.	13 Szájuk vétke, ajkuk beszéde, saját kevélységük ejtse őket tőrbe! Átkozódásukért, hazug beszédükért
14 Écrase-les dans ta fureur, écrase-les et qu’ils ne soient plus. Alors on saura que Dieu est maître en Jacob et jusqu’au bout du monde.	14 veszítsd el őket haragodban, pusztítsd el, ne legyenek többé; Hadd tudják meg, hogy Isten uralkodik Jákobon, s a föld kerekségén!
15 Laissons-les revenir le soir, qu’ils aboient comme des chiens rôdant par la ville.	15 Minden este megjelennek és ugatnak, mint a kutyák, s a várost körös-körül bejárják;
16 Qu’ils chassent pour manger et qu’ils grognent s’ils ne sont pas repus.	16 Étel után barangolnak, és üvöltenek, ha jól nem laknak.
17 Mais moi je chanterai ta force, dès le matin je redirai tes bontés. Car tu t’es fait ma citadelle et mon refuge au jour de l’angoisse.	17 Én azonban hatalmadat énekelem, minden reggel magasztalom irgalmadat, mivel te oltalmazóm voltál, és menedékem sanyargatásom napján.
18 Ô toi, ma force, je veux te chanter; Dieu, ma citadelle, n’est pour moi que bonté.	18 Én erősségem, neked zengem énekem, mert te, Isten, oltalmazóm vagy nekem: Istenem, én irgalmasságom!