Premier livre des Chroniques 29

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Le roi David dit à toute l’assemblée: “Mon fils Salomon, que Yahvé a choisi, est encore jeune et fragile, et la tâche est énorme, ce palais n’est pas pour un homme, mais pour Yahvé Dieu.	1 Majd így szólt Dávid király az egész gyülekezethez: »Egyedül fiamat, Salamont, aki még gyermek és gyenge, választotta ki Isten, pedig a munka nagy, mert nem embernek, hanem Istennek készül hajlék.
2 Courageusement, j’ai préparé ce qu’il fallait pour la Demeure de mon Dieu: l’or pour les objets d’or, l’argent pour les objets d’argent, le bronze pour les objets de bronze, le fer pour les objets de fer, le bois pour ce qui doit être fait en bois, et en outre de l’onyx, des pierres à sertir, des pierres de toutes couleurs, des pierres précieuses de toutes sortes, des quantités d’albâtre.	2 Én minden erőmmel előkészítettem a szükségeseket Istenem házához. Szereztem aranyat az arany-, ezüstöt az ezüst-, rezet a réz-, vasat a vas-, fát a fatárgyakhoz, ónix, stíbiumszerű és mindenféle színű köveket s mindenféle drágakövet és pároszi márványt bőségben.
3 Je donne par amour pour la Demeure de Yahvé l’or et l’argent de mon propre trésor, en plus de ce que j’ai déjà fourni pour la Sainte Maison:	3 Ezenkívül, amit az én Istenem házára felajánlottam, a saját vagyonomból is adok aranyat és ezüstöt az én Istenem templomához: azonfelül amit a szent épület céljaira előkészítettem,
4 3 000 pièces d’or, en or d’Ofir, et 7 000 pièces d’argent, en argent pur, pour revêtir les parois des salles.	4 háromezer talentum aranyat Ofír aranyából s hétezer talentum finom ezüstöt, hogy be lehessen vonni arannyal a templom falait
5 Chacun de vous offrira-t-il aujourd’hui généreusement à Yahvé ce qu’il a d’or pour les objets d’or, d’argent pour les objets d’argent, mais aussi pour payer le travail des artisans?”	5 és ahol aranyra van szükség, aranyból, ahol ezüstre van szükség, ezüstből el lehessen készíttetni a dolgokat a mesteremberek keze által. Ha valaki önként akar még áldozni valamit, töltse meg ma a tenyerét és hozza el, amit az Úrnak szán.«
6 Les chefs de familles, les chefs des tribus d’Israël, les chefs de mille et les chefs de cent, et ceux qui géraient les affaires du roi,	6 Fogadalmat tettek erre a nemzetségek vezetői, meg Izrael törzseinek elöljárói, meg az ezredesek, a századosok és a királyi vagyonfelügyelők,
7 donnèrent pour le culte de la Maison de Dieu: 5 000 pièces d’or, 10 000 pièces perses, 10 000 pièces d’argent, 18 000 pièces de bronze et 100 000 pièces de fer.	7 és az Isten házának műveire adtak ötezer talentum aranyat, tízezer szolidust, tízezer talentum ezüstöt, tizennyolcezer talentum rezet, meg százezer talentum vasat.
8 Ceux qui possédaient des pierres précieuses les apportèrent à Yéhiel le Guerchonite pour le trésor de la Maison de Yahvé.	8 Akinek drágaköve volt, odaadta az Úr házának kincsei közé, a gersonita Jáhiel kezébe.
9 Le peuple se réjouit de voir ces offrandes spontanées, car c’est du fond du cœur qu’ils avaient fait ces offrandes à Yahvé. Le roi David en fut lui aussi rempli de joie.	9 A nép örvendezett, amikor ők fogadalmi ajándékaikat önként megígérték, – teljes szívvel ajánlották fel ugyanis azokat az Úrnak, – s Dávid király is örvendezett nagy örömmel.
10 Devant toute l’assemblée David bénit Yahvé: “Sois béni, Yahvé, Dieu d’Israël, notre Père, depuis toujours et pour toujours!	10 Majd áldotta az Urat az egész sokaság előtt és mondta: »Áldott légy Uram, atyánknak, Izraelnek Istene mindörökkön örökké.
11 À toi Yahvé la grandeur, la puissance, la splendeur, l’éternité, la gloire, car tout ce qui est dans les cieux et sur la terre est à toi! Tu es notre souverain pour toujours ô Yahvé! Tu es celui qui règne sur toutes choses.	11 Tiéd Uram a fenség, a hatalom, a dicsőség és a győzelem: tiéd a dicséret, mert minden, ami az égben s a földön van, a tiéd, tiéd Uram a királyság és te vagy valamennyi fejedelem felett.
12 La richesse et l’honneur viennent de toi et tu gouvernes tout; dans ta main se trouvent force et puissance. Tu es celui qui donne à tous grandeur et force.	12 Tiéd a gazdagság, tiéd a dicsőség, te uralkodsz mindenen, a te kezedben van az erő s a hatalom, a te kezedben van a nagyság s az uralkodás mindenen.
13 Maintenant, notre Dieu, nous te rendons grâce, nous louons la splendeur de ton Nom.	13 Ezért most hálát adunk neked, Istenünk és dicsérjük hatalmas nevedet.
14 Qui suis-je et qui est mon peuple? N’est-ce pas toi qui nous permets aujourd’hui de te présenter ces offrandes? Tout vient de toi, et ce que nous t’avons donné, nous l’avons reçu de ta propre main.	14 Ki vagyok én és ki az én népem, hogy neked ajánlhatnánk mindezeket? Tiéd minden és mi csak azt adtuk neked, amit a te kezedből kaptunk.
15 Nous sommes des étrangers devant toi, rien que des migrants, comme l’étaient nos ancêtres; nos jours sur terre passent comme une ombre et que nous reste-t-il comme espoir?	15 Idegenek s jövevények vagyunk csak előtted, éppúgy, mint atyáink voltak valamennyien. Napjaink olyanok ezen a földön, mint a múló árnyék.
16 Yahvé, notre Dieu, c’est de ta main que sort toute cette richesse que nous avons rassemblée pour construire une Maison à ton Saint Nom: tout est à toi.	16 Urunk, Istenünk, ez az egész vagyon, amelyet készítettünk, hogy ház épüljön szent nevednek, a te kezedből való és a tiéd az egész.
17 Ô mon Dieu, je sais que tu sondes les cœurs et que tu aimes la droiture; c’est avec droiture que j’ai volontairement donné tout cela, et à présent j’ai vu avec joie ton peuple offrir ses dons spontanément.	17 Tudom Istenem, hogy vizsgálod a szíveket és szereted az egyszerűséget: azért én is szívem egyszerűségében, örvendezve ajánlottam fel mindezeket és láttam, hogy itt levő néped is nagy örömmel ajánlotta fel neked ajándékait.
18 Ô Yahvé, Dieu de nos pères Abraham, Isaac et Jacob, garde à jamais ces dispositions dans le cœur et dans l’esprit de ton peuple: conduis-le vers toi.	18 Uram, atyáinknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Izraelnek Istene, tartsd meg mindörökre szívüknek ezt a készségét és maradjon meg bennük mindig ez az érzés tiszteleted iránt!
19 Donne à mon fils Salomon une fidélité sans faille pour observer tes commandements, tes décrets, tes prescriptions; puisse-t-il les mettre en pratique et construire ce palais que j’ai préparé.”	19 Fiamnak, Salamonnak pedig adj tökéletes szívet, hogy megtartsa parancsolataidat, bizonyságaidat, szertartásaidat s tegyen meg mindent és építse fel azt a házat, amelynek költségeit előkészítettem.«
20 David dit alors à toute l’assemblée: “Maintenant bénissez Yahvé notre Dieu!” Et toute l’assemblée bénit Yahvé, le Dieu de ses pères; elle s’agenouilla et se prosterna devant Yahvé et devant le roi.	20 Majd megparancsolta Dávid az egész gyülekezetnek: »Áldjátok az Urat, a mi Istenünket!« Erre áldotta az egész gyülekezet az Urat, atyái Istenét és meghajolva hódolt Isten, majd a király előtt.
21 Le jour suivant, on offrit des sacrifices et des holocaustes à Yahvé: 1 000 taureaux, 1 000 béliers et 1 000 agneaux avec leurs offrandes de vin, ainsi que de nombreux sacrifices pour tout Israël.	21 Másnap aztán vágóáldozatokat vágtak az Úrnak és egészen elégő áldozatul bemutattak ezer bikát, ezer kost, ezer bárányt a hozzátartozó italáldozattal és sok minden szertartással együtt egész Izraelért.
22 Ce jour-là ils mangèrent et burent joyeusement en présence de Yahvé. Pour la seconde fois ils proclamèrent roi Salomon fils de David; ils lui donnèrent l’onction pour qu’il les gouverne au nom de Yahvé, et ils consacrèrent aussi Sadoq comme prêtre.	22 Aztán ettek és ittak az Úr előtt azon a napon nagy örömmel. Majd másodszor is felkenték Salamont, Dávid fiát: felkenték őt az Úrnak, fejedelmül, Szádokot pedig főpapul.
23 Salomon s’assit sur le trône de Yahvé et régna à la place de David, son père; il réussit bien et tout Israël lui obéissait.	23 Salamon bele is ült az Úr trónusába, mint király, atyja, Dávid helyett, és tetszett mindenkinek s engedelmeskedett neki egész Izrael.
24 Tous les chefs, les guerriers d’élite et les fils du roi David étaient soumis au roi Salomon.	24 A fejedelmek s a hatalmasok, sőt Dávid király valamennyi fia is mind kezüket adták s hódoltak Salamon királynak.
25 Grâce à Yahvé, Salomon était très considéré par tout Israël et son règne fut plus glorieux que celui des rois d’Israël qui l’avaient précédé.	25 Az Úr felmagasztalta Salamont egész Izrael előtt és olyan királyi dicsőséget adott neki, amilyen semmiféle királynak sem volt előtte Izraelben.
26 David, fils de Jessé, avait régné sur tout Israël.	26 Így uralkodott Dávid, Izáj fia egész Izraelen.
27 La durée de son règne sur Israël avait été de 40 ans; il avait régné à Hébron pendant 7 ans et à Jérusalem pendant 33 ans.	27 Az idő, amíg Izraelen uralkodott, negyven esztendő volt: Hebronban uralkodott hét esztendeig, Jeruzsálemben harmincháromig.
28 Il mourut dans une heureuse vieillesse, comblé de jours, de richesses et d’honneurs; Salomon, son fils, lui succéda.	28 Aztán meghalt, jó öregségben, betelve éltével, gazdagságával s a dicsőséggel, és fia, Salamon lett a király helyette.
29 Les actes du roi David, du premier jusqu’au dernier, sont écrits dans le Livre de Samuel le voyant, dans l’histoire de Nathan le prophète, dans l’histoire de Gad le voyant.	29 Dávid király dalait pedig, az elsőtől az utolsókig megírták Sámuel látnok könyvében, Nátán próféta könyvében, és Gád látnok könyvében,
30 On y lit tout ce qui concerne son règne, sa bravoure et tout ce qui est arrivé, à lui, à Israël et à tous les royaumes étrangers.	30 egész uralkodásával, vitézségével és az ő idejében vele, Izraellel, és a föld minden országával történtekkel együtt.