Evangélium Lukács szerint 20

Torna indietro

Káldi-Neovulgáta	Sacra Bibbia Garofalo
¹ Történt pedig, hogy egy napon, amikor a népet tanította a templomban és az evangéliumot hirdette, odamentek a főpapok és az írástudók a vénekkel együtt,	¹ E avvenne, in uno di quei giorni, che mentr’egli insegnava al popolo nel tempio ed annunziava la buona novella, sopraggiunsero i gran sacerdoti e gli scribi, con gli anziani,
² és így szóltak hozzá: »Mondd meg nekünk, milyen hatalommal teszed ezeket, vagy ki adta neked ezt a hatalmat?«	² e si rivolsero a lui dicendo: «Di’ a noi: con quale autorità fai questo, o chi ti diede tale autorità?»
³ Ő így válaszolt nekik: »Én is kérdezek tőletek valamit: Mondjátok meg nekem,	³ Egli rispose: «Vi farò anchio una domanda: ditemi,
⁴ János keresztsége a mennyből való volt-e vagy az emberektől?«	⁴ il battesimo di Giovanni veniva dal cielo o dagli uomini?»
⁵ Azok így tanakodtak egymás között: »Ha azt mondjuk: ‘A mennyből volt’, azt fogja felelni: ‘Miért nem hittetek hát neki?’	⁵ Ma quelli fecero fra loro questo ragionamento: «Se rispondiamo: “Dal cielo”, dirà: “Perché non gli avete creduto?”.
⁶ Ha pedig azt mondjuk: ‘Az emberektől’, akkor az egész nép megkövez bennünket, mert meg van győződve, hogy János próféta.«	⁶ Se rispondiamo: “Dagli uomini”, tutto il popolo ci lapiderà, perché è persuaso che Giovanni era un profeta».
⁷ Ezért azt válaszolták, hogy nem tudják, honnét való.	⁷ E risposero di non sapere da dove veniva.
⁸ Erre Jézus azt mondta nekik: »Akkor én sem mondom meg nektek, hogy milyen hatalommal teszem ezeket.«	⁸ E Gesù disse loro: «Nemmeno io vi dico con quale autorità faccio questo».
⁹ A népnek pedig ezt a példabeszédet kezdte mondani: »Egy ember szőlőt ültetett. Kiadta bérbe a szőlőműveseknek, azután elutazott hosszabb időre.	⁹ Si mise poi a dire al popolo questa parabola: «Un uomo piantò una vigna, poi l’affidò a dei vignaioli e andò fuori paese per lunghi anni.
¹⁰ Amikor eljött az ideje, elküldött egy szolgát a szőlőművesekhez, hogy a szőlő terméséből adják oda neki a ráeső részt. De a szőlőmunkások megverték, és üres kézzel elkergették.	¹⁰ A suo tempo mandò da quei vignaioli un servo, perché gli consegnassero la sua parte dei frutti della vigna; ma i vignaioli, dopo averlo picchiato, lo mandarono via a mani vuote.
¹¹ Ekkor egy másik szolgát küldött; azok azonban azt is megverték, gyalázattal illették, és üres kézzel elkergették.	¹¹ Mandò ancora un altro servo, ed essi picchiarono e insultarono anche quello e lo rimandarono a mani vuote.
¹² Erre egy harmadikat is küldött; de azok azt is megsebesítették és kidobták.	¹² Ne mandò ancora un terzo, ma quelli anche questo ferirono e cacciarono via.
¹³ Akkor a szőlő ura így szólt: ‘Mit tegyek? Elküldöm az én kedves fiamat; őt talán megbecsülik.’	¹³ Allora il padrone della vigna disse: “Che devo fare? Manderò il mio figlio, l’unigenito; lo rispetteranno, come spero”.
¹⁴ A szőlőművesek azonban, amikor meglátták őt, így tanakodtak maguk között: ‘Ez az örökös; öljük meg, és miénk lesz az örökség!’	¹⁴ Ma i vignaioli, vedutolo, fecero tra loro questo ragionamento: “Costui è l’erede: uccidiamolo, affinché l’eredità passi a noi”.
¹⁵ Aztán kidobták őt a szőlőből és megölték. Mit tesz velük ezután a szőlő ura?	¹⁵ E, cacciatolo fuori della vigna, lo uccisero. Che farà, dunque, ad essi il padrone della vigna?
¹⁶ Odamegy és elpusztítja azokat a szőlőműveseket, a szőlőt pedig másoknak adja.« Amikor meghallották ezt, így szóltak: »Távol legyen tőlünk!«	¹⁶ Verrà, farà perire quei vignaioli e darà ad altri la vigna». A queste parole dissero: «Non sia mai!»,
¹⁷ Ő azonban végignézett rajtuk és megkérdezte: »Mit jelent hát az, ami írva van: ‘A kő, amelyet az építők elvetettek, szegletkővé lett’?	¹⁷ Ed egli, fissandoli, disse: «Che significa, dunque, questo che è scritto: La pietra che hanno scartato i costruttori, questa è diventata capo d’angolo ?
¹⁸ Mindaz, aki erre a kőre ráesik, összezúzódik, akire pedig ez ráesik, szétmorzsolja azt.«	¹⁸ Chiunque cade su quella pietra si sfracellerà, e colui sul quale essa cadrà lo stritolerà».
¹⁹ Abban az órában a főpapok és az írástudók kezet akartak emelni rá, de féltek a néptől; megértették ugyanis, hogy róluk mondta ezt a példabeszédet.	¹⁹ E gli scribi e i gran sacerdoti cercavano di mettergli le mani addosso proprio allora, ma ebbero paura del popolo. Avevano, infatti, capito che aveva detto questa parabola per loro.
²⁰ Hogy szemmel tartsák őt, megfigyelőket küldtek, akik magukat igazaknak tettették, hogy megfoghassák őt beszéde alapján, és a hatóság és a helytartó hatalmába adhassák.	²⁰ E, messisi in osservazione, mandarono spioni che fingessero di essere giusti per coglierlo in parola e quindi consegnarlo all’autorità e al potere del governatore.
²¹ Ezek megkérdezték tőle: »Mester! Tudjuk, hogy helyesen szólsz és tanítasz, s hogy nem vagy személyválogató, hanem igazságban tanítod az Isten útját.	²¹ E gli posero una domanda dicendo: «Maestro, sappiamo che rettamente parli e insegni, e non guardi in faccia a nessuno, ma insegni la via di Dio secondo verità.
²² Szabad-e adót fizetnünk a császárnak, vagy nem?«	²² È lecito a noi pagare il tributo a Cesare, oppure no?»
²³ Ő észrevette álnokságukat, és azt mondta nekik:	²³ Ma egli, conoscendo la loro perfidia, disse loro:
²⁴ »Mutassatok nekem egy dénárt. Kinek a képe és felirata van rajta?« Azt felelték neki: »A császáré.«	²⁴ «Mostratemi un denaro. Di chi è l’effigie e l’iscrizione che porta?» Risposero: «Di Cesare».
²⁵ Erre azt mondta nekik: »Adjátok hát meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené.«	²⁵ Ed egli a loro: «Rendete, dunque, a Cesare ciò che è di Cesare e a Dio ciò che è di Dio».
²⁶ Így nem tudtak belekötni szavaiba, melyeket a nép előtt mondott; inkább elcsodálkoztak feleletén, és elhallgattak.	²⁶ E non poterono sorprendere la sua parola davanti al popolo e, stupiti della sua risposta, tacquero.
²⁷ Odamentek hozzá néhányan a szaddúceusok közül, akik tagadják a feltámadást, és megkérdezték őt:	²⁷ Vennero poi alcuni sadducei — quelli che dicono che non c’è risurrezione —
²⁸ »Mester, Mózes előírta nekünk: Ha valakinek meghal a testvére, akinek felesége volt, de gyermeke nem, akkor a testvér vegye el az asszonyt, és támasszon utódot testvérének .	²⁸ e dissero: «Maestro, Mosè ci ha lasciato scritto: Se a qualcuno muore un fratello ammogliato e senza figli, suo fratello sposi la vedova e susciti prole al fratello.
²⁹ Volt hét testvér. Az első megnősült, aztán meghalt gyermek nélkül.	²⁹ Ora, C’erano sette fratelli: il primo prese moglie e morì senza figli;
³⁰ Előbb a második,	³⁰ anche il secondo
³¹ majd a harmadik vette feleségül őt, és hasonlóképpen mind a heten, gyermeket nem hagyva, mind meghaltak.	³¹ e poi il terzo presero la donna, e così gli altre sette, senza lasciar figli.
³² Végül meghalt az asszony is.	³² Alla fine, anche la moglie morì.
³³ A feltámadáskor ezek közül kinek lesz a felesége az asszony? Hiszen mind a hétnek felesége volt.«	³³ Alla risurrezione, di chi sarà moglie quella donna? perché tutti e sette l’ebbero per moglie».
³⁴ Jézus ezt felelte nekik: »E világ fiai házasodnak és férjhez mennek.	³⁴ Gesù rispose loro: «I figli di questo mondo prendono moglie e prendono marito,
³⁵ Azok pedig, akik méltók lesznek elnyerni a másik világot és a halálból való föltámadást, nem házasodnak, és férjhez sem mennek,	³⁵ ma coloro che saran ritenuti degni dell’altro mondo e della risurrezione dei morti non prendono moglie né marito;
³⁶ hiszen többé már meg sem halhatnak. Hasonlók lesznek ugyanis az angyalokhoz, és Isten fiai lesznek, mert a feltámadás fiai.	³⁶ e nemmeno potranno più morire, perché sono uguali agli angeli, e sono figli di Dio, essendo figli della risurrezione.
³⁷ Hogy pedig a halottak feltámadnak, azt Mózes is jelezte a csipkebokornál, amikor az Urat ‘Ábrahám Istenének, Izsák Istenének és Jákob Istenének’ mondta.	³⁷ E che i morti risorgano, lo indicò anche Mosè, nel passo del roveto, dove chiama il Signore: Il Dio di Abramo, di Isacco e di Giacobbe.
³⁸ Isten pedig nem a holtaké, hanem az élőké, hiszen mindenki érte él.«	³⁸ Ora, Dio non è Dio di morti, ma di viventi: tutti, infatti, per lui vivono».
³⁹ Ekkor néhány írástudó azt mondta neki: »Mester! Helyesen feleltél.«	³⁹ Alcuni scribi, in risposta, gli dissero: «Maestro, hai detto bene».
⁴⁰ És többé nem mertek kérdezni tőle semmit.	⁴⁰ E, difatti, non osarono più fargli alcuna domanda.
⁴¹ Ekkor ő kérdezte meg tőlük: »Hogyan mondhatják Krisztust Dávid fiának,	⁴¹ Ma egli disse loro: «Come si può dire che il Messia è figlio di Davide?
⁴² amikor maga Dávid mondja a zsoltárok könyvében: ‘Így szólt az Úr az én Uramhoz: Ülj az én jobbomra,	⁴² Lo stesso Davide, infatti, dice nel libro dei Salmi: Ha detto il Signore al mio Signore: Siedi alla mia destra,
⁴³ míg ellenségeidet lábad zsámolyává nem teszem!’	⁴³ finché io ponga i tuoi nemici a sgabello dei tuoi piedi.
⁴⁴ Dávid tehát Urának hívja őt. Hogyan lehet akkor az ő fia?«	⁴⁴ Davide, dunque, lo chiama Signore, e come può esser suo figlio?»
⁴⁵ Ezután az egész nép hallatára ezt mondta tanítványainak:	⁴⁵ Poi, mentre tutto il popolo era in ascolto, disse ai suoi discepoli:
⁴⁶ »Óvakodjatok az írástudóktól, akik szeretnek pompás öltözékben járni, és kedvelik azt, ha köszöntik őket a tereken, meg az első üléseket a zsinagógákban, és a főhelyeket a lakomákon.	⁴⁶ «Guardatevi dagli scribi, che amano passeggiare in lunghe vesti, esser salutati nelle piazze e avere i primi seggi nei banchetti;
⁴⁷ Felélik az özvegyek házát, miközben színleg nagyokat imádkoznak. Ezekre súlyosabb ítélet vár.«	⁴⁷ che divorano le case delle vedove e fanno mostra di pregare a lungo: costoro subiranno una condanna più severa».

Cambia Bibbia

Confronta con un'altra Bibbia

Versetti esaminati