Jób könyve 38

KÁLDI-NEOVULGÁTA	Le Sainte Bible Fillion
1 És felelt az Úr Jóbnak a fergetegből, és ezt mondta:	1 Alors le Seigneur parla à Job du milieu d'un tourbillon, et lui dit:
2 »Kicsoda az, aki elhomályosítja a gondviselést belátás nélküli beszédével?	2 Quel est celui qui obscurcit les pensées par des discours inconsidérés?
3 Övezd fel derekadat, mint férfihez illik, én kérdezlek, te meg felelj nekem!	3 Ceins tes reins comme un homme; Je t'interrogerai, et tu Me répondras.
4 Hol voltál, amikor a föld alapjait megvetettem? Jelentsd meg nekem, ha tudsz okosat!	4 Où étais-tu quand Je jetais les fondements de la terre? Dis-le-Moi, si tu as de l'intelligence.
5 Ki határozta meg méreteit? Hisz tudod! Ki vont azon mérőzsinórt?	5 Sais-tu qui en a réglé les mesures, ou qui a tendu sur elle le cordeau?
6 Mibe bocsátották alapzatát, és ki tette le a sarkkövét,	6 Sur quoi ses bases sont-elles affermies? ou qui a posé sa pierre angulaire,
7 miközben együttesen dicsértek engem a hajnali csillagok, és ujjongtak az Isten fiai mindnyájan?	7 tandis que les astres du matin Me louaient ensemble, et que les fils de Dieu poussaient des cris de joie?
8 Ki zárta el a tengert kapukkal, mikor kitört, s az anyaméhből előjött,	8 Qui a enfermé la mer avec des portes, lorsqu'elle s'élançait comme du sein maternel,
9 amikor felhővel ruháztam, ködből pólyát adtam neki	9 lorsque Je lui donnais les nuées pour vêtement, et que Je l'enveloppais d'obscurité comme de langes d'enfant?
10 és körülvettem határaimmal, zárt és kapukat adtam neki,	10 Je l'ai resserrée dans Mes limites; Je lui ai mis des barrières et des portes;
11 és mondtam: Idáig jössz és nem mégy tovább! Itt törjék meg hullámaid gőgje!	11 et J'ai dit: Tu viendras jusqu'ici, et tu ne passeras pas plus loin, et tu briseras là l'orgueil de tes flots.
12 Vajon kirendelted-e már a reggelt, amióta megvagy, és kijelölted-e a hajnalpír helyét,	12 Est-ce toi qui, depuis ta naissance, as donné des ordres à l'étoile du matin, et qui as montré sa place à l'aurore?
13 hogy megragadja a földnek széleit és lerázza róla a gonoszokat?	13 As-tu saisi les extrémités de la terre, la secouant pour en rejeter les impies?
14 Hogy olyanná legyen az, mint a pecsétagyag, és színeket öltsön, miként a ruha,	14 Elle se transforme alors comme l'argile sous le cachet, et elle se montre comme couverte d'un vêtement.
15 hogy elvegyék a gonoszoktól a világosságukat, és megtörjék a felemelt kart?	15 La lumière des impies leur sera enlevée; et leur bras, qui se lève, sera brisé.
16 Eljutottál-e a tenger mélységeibe? Jártál-e az óceán fenekén?	16 Es-tu entré jusqu'au fond de la mer, et t'es-tu promené aux extrémités de l'abîme?
17 Kitárultak-e előtted a halál kapui, és láttad-e a halálárnyék portáit?	17 Les portes de la mort t'ont-elles été ouvertes? et as-tu vu ces portes ténébreuses?
18 Szemlélted-e a földet széltében? Jelentsd meg nekem mindezt, ha tudod!	18 As-tu considéré l'étendue de la terre? Indique-Moi toutes ces choses si tu les connais.
19 Melyik út visz a világosság lakóhelyéhez, és hol van a sötétség helye,	19 Sur quelle route habite la lumière, et quelle est la demeure des ténèbres,
20 hogy mindegyiket határába elvezesd, és tudd az ösvényt házához!?	20 afin que tu les conduises toutes deux à leurs limites, et que tu connaisses les sentiers de leur séjour.
21 Te ezt tudod, hisz akkor születtél, és napjaid száma igen nagy!	21 Savais-tu, alors, que tu devais naître, et connaissais-tu le nombre de tes jours?
22 Eljutottál-e a hó tárházához, és láttad-e a jégeső raktárait,	22 Es-tu entré dans les trésors de la neige, ou as-tu contemplé les trésors de la grêle,
23 amelyeket eltettem a szorongatás idejére, a harc és a háború napjára?	23 que J'ai préparés pour le temps de l'ennemi, pour le jour de la guerre et du combat?
24 Melyik út visz oda, ahol a világosság szétszóródik, s a hőség a föld fölött eloszlik?	24 Par quelle voie la lumière se divise-t-elle, et la chaleur se répand-elle sur la terre?
25 Ki hasított csatornát a sűrű zápornak és utat a csattogó villámnak,	25 Qui a ouvert une route aux pluies impétueuses, et un passage au tonnerre éclatant,
26 hogy lehulljon az eső olyan földre, ahol senki sem lakik, a pusztára, ahol ember nem tartózkodik,	26 pour faire pleuvoir dans une terre sans habitants, dans un désert où aucun mortel ne demeure;
27 hogy a sivár sivatagot jóllakassa, és zsenge füveket sarjasszon!?	27 pour inonder les lieux solitaires et isolés, et pour y faire germer l'herbe verte?
28 Ki az atyja az esőnek? Ki nemzette a harmat cseppjeit?	28 Qui est le père de la pluie, et qui a engendré les gouttes de rosée?
29 Kinek méhéből jött elő a jég, és ki szülte az ég zúzmaráját?	29 Du sein de qui la glace est-elle sortie? et qui a engendré la gelée du ciel?
30 Kővé merednek a vizek, és befagy a mélység színe!	30 Les eaux se durcissent comme la pierre, et la surface de l'abîme devient solide.
31 Együtt tudnád-e tartani a Fiastyúk ragyogó csillagait? Vagy elbírnád-e oldani a Kaszás kötelékeit?	31 Pourras-tu joindre ensemble les brillantes étoiles des Pléiades, et détourner l'Ours de son cours?
32 Elővezeted-e a hajnali csillagot idejében, és felhozod-e az estcsillagot a föld fiai fölé?	32 Est-ce toi qui fais paraître en son temps l'étoile du matin, et qui fais levez l'étoile du soir sur les habitants de la terre?
33 Ismered-e az ég törvényeit, és te határozod-e meg uralmát a földön?	33 Connais-tu l'ordre du ciel, et règles-tu son influence sur la terre?
34 Felemeled-e szavadat a felhőig, hogy vizek bősége borítson el téged?	34 Elèveras-tu ta voix jusqu'aux nuées, et des torrents d'eaux te recouvriront-ils?
35 Útjukra küldöd-e a villámokat, és jelentik-e neked megjövet: ‘Itt vagyunk’?	35 Lances-tu des tonnerres, et partent-ils à l'instant; et, revenant ensuite, te disent-ils: Nous voici?
36 Ki helyezte a bölcsességet az emberek belsejébe, vagy ki adott értelmet a kakasnak?	36 Qui a mis la sagesse dans le coeur de l'homme, ou qui a donné au coq l'intelligence?
37 Ki számlálja meg a felhőket bölcsességgel? Ki fekteti le az égnek tömlőit,	37 Qui exposera l'arangement des cieux, et qui fera taire leur harmonie?
38 amikor a porból szilárd föld lesz, s a rögök összetapadnak?	38 Quand la poussière se répand-elle sur la terre, et quand les mottes se colleront-elles ensemble?
39 Ejtesz-e prédát az oroszlánnak, és betöltöd-e kölykei étvágyát,	39 Prendras-tu la proie pour la lionne, et rassasieras-tu la faim de ses petits,
40 amikor búvóhelyükön meglapulnak és odújukban leselkednek?	40 lorsqu'ils sont couchés dans leurs antres, et qu'ils sont en embuscade dans leurs cavernes?
41 Ki készíti el a hollónak eledelét, amikor fiókái Istenhez kiáltanak és étel nélkül röpdösnek?	41 Qui prépare au corbeau sa nourriture, lorsque ses petits courent çà et là et crient vers Dieu, parce qu'ils n'ont rien à manger?