Sámuel második könyve 2
123456789101112131415161718192021222324
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
| KÁLDI-NEOVULGÁTA | Sacra Bibbia Garofalo |
|---|---|
| 1 Ezek után Dávid megkérdezte az Urat: »Felmenjek-e Júda valamelyik városába?« Az Úr azt mondta neki: »Menj fel.« Azt mondta erre Dávid: »Hova menjek fel?« Ő azt felelte neki: »Hebronba.« | 1 Dopo ciò, David interrogò Jahvè dicendo: «Devo salire in qualcuna delle città di Giuda?» Jahvè gli rispose: «Sali». David soggiunse: «Dove salirò?» Rispose: «A Hebron». |
| 2 Felment tehát Dávid két feleségével, a jezreeli Ahinoámmal és a kármeli Nábál volt feleségével, Abigaillal együtt. | 2 Allora David vi salì insieme con le due mogli, Akhinoam la Jizreelita e Abigail, moglie di Nabal il Charmelita. |
| 3 Azokat az embereket, akik vele voltak, szintén felvitte Dávid, mindenkit a maga házanépével együtt, s azok Hebron városaiban telepedtek meg. | 3 David fece salire anche gli uomini, che vivevano con lui, ciascuno con la propria famiglia. Ed essi abitarono nelle città di Hebron. |
| 4 Erre eljöttek Júda férfiai és felkenték ott Dávidot Júda házának királyává. Aztán hírül vitték Dávidnak, hogy a jábesgileádi emberek eltemették Sault. | 4 Vennero gli uomini di Giuda, là unsero David re della casa di Giuda. Fu riferito a David: «Gli uomini di Jabesh di Galaad hanno seppellito Saul». |
| 5 Erre Dávid követeket küldött a jábesgileádi emberekhez és ezt üzente nekik: Áldjon meg az Úr titeket, amiért azt az irgalmasságot cselekedtétek uratokkal, Saullal, hogy eltemettétek. | 5 Allora David inviò messaggeri ai capi di Jabesh di Galaad e disse loro: «Benedetti voi da Jahvè che avete fatto quest’opera di misericordia al vostro signore Saul e lo avete seppellito! |
| 6 Nos, az Úr ugyan majd megfizet nektek irgalmassággal és hűséggel, de én is meg akarom hálálni, hogy ezt cselekedtétek. | 6 Ebbene Jahvè sia con voi costantemente misericordioso! Io pure avrò per voi benevolenza, perché avete fatto una tale azione. |
| 7 Legyen csak kezetek erős és legyetek csak bátor emberek, noha uratok, Saul meghalt, mert Júda háza máris felkent engem királyává. | 7 Ora rinfrancatevi e siate prodi, poiché Saul vostro signore è morto, ma la casa di Giuda ha unto me come re su di loro». |
| 8 Ámde Ábner, Nér fia, Saul hadvezére, fogta Isbaált, Saul fiát, körülhordozta a Mahanaimban, | 8 Abner figlio di Ner, capo dell’esercito di Saul, aveva preso Ishbaal, figlio di Saul, e lo aveva condotto a Makhanaim; |
| 9 és megtette Gileád, Gessúri, Jezreel, Efraim, Benjamin és egész Izrael királyává. | 9 in seguito lo fece re di Galaad, degli Asheriti, di Jizreel, di Efraim, di Beniamin, cioè di tutto Israele. |
| 10 Negyven esztendős volt Isbaál, Saul fia, amikor uralkodni kezdett Izraelen és két esztendeig uralkodott. Dávidot csak Júda háza követte. | 10 Ishbaal, figlio di Saul, era un uomo di quarant’anni quando cominciò a regnare su Israele e regnò due anni. Solo la casa di Giuda aveva seguito David. |
| 11 Azoknak a napoknak az összege, amelyek alatt Dávid Hebronban tartózkodott és csak Júda házán uralkodott, hét esztendő és hat hónap volt. | 11 Il numero dei giorni in cui David regnò sulla casa di Giuda a Hebron fu di sette anni e sei mesi. |
| 12 Majd kivonult Ábner, Nér fia, Isbaálnak, Saul fiának a legényeivel a Mahanaimból Gibeonba. | 12 Abner figlio di Ner, insieme con i servitori di Ishbaal figlio di Saul, uscì da Makhanaim alla volta di Gabaon. |
| 13 Erre Joáb, Száruja fia és Dávid legényei is kivonultak, és Gibeon tavánál találkoztak. Miután így összekerültek, egymással szemben telepedtek le: ezek a tónak ezen az oldalán, azok pedig a túlsón. | 13 Anche Joab figlio di Zeruia e i servitori di David uscirono: si incontrarono nello stesso tempo presso la piscina di Gabaon e si posero gli uni da una parte della Piscina, gli altri dall’altra parte della piscina. |
| 14 Ekkor Ábner azt üzente Joábnak: »Keljen fel néhány legény, s rendezzen harci játékot előttünk.« Joáb azt felelte erre: »Jó, keljen fel.« | 14 Disse allora Abner a Joab: «Su, si alzino i giovani e lottino in nostra presenza». Rispose Joab: «Si alzino». |
| 15 Fel is keltek, és kiálltak szám szerint: tizenketten Benjaminból, Isbaálnak, Saul fiának a részéről, és tizenketten Dávid legényei közül. | 15 Si alzarono dunque e sfilarono secondo il numero stabilito, dodici per Beniamin e Ishbaal figlio di Saul; dodici tra i servitori di David. |
| 16 Mindenki megragadta azonban párja fejét, s beledöfte kardját ellenfele oldalába, s így valamennyien elestek. Ezért nevezték el Gibeonnak azt a helyét Hősök mezejének. | 16 Ciascuno afferrò l’avversario per la testa e conficcò la spada nel fianco dell’avversario, così da cadere insieme. Perciò quel luogo fu chiamato campo dei Fianchi, quello vicino a Gabaon. |
| 17 Erre nagyon kemény harc támadt azon a napon, ám Dávid legényei megszalasztották Ábnert és Izrael embereit. | 17 In quel giorno la battaglia divenne oltremodo dura: Abner con gli uomini di Israele fu sconfitto dai servitori di David. |
| 18 Ott volt Száruja három fia is: Joáb, Abisáj és Aszaél. Aszaél olyan gyors futó volt, mint az erdei vadkecske. | 18 Orbene, i tre figli di Zeruia, Jaob, Abishai e Asael si trovavano là. Asael dal piede veloce come una gazzella selvatica |
| 19 Aszaél már most üldözőbe vette Ábnert, s nem tért el sem jobbra, sem balra, s nem hagyott fel Ábner üldözésével. | 19 inseguì Abner: non piegò né a destra né a sinistra nell’inseguimento di Abner. |
| 20 Hátratekintett azért Ábner és azt mondta: »Te vagy-e az, Aszaél?« Ő azt felelte: »Én vagyok.« | 20 Abner si voltò indietro e disse: «Tu sei Asael?» Rispose: «Sì». |
| 21 Azt mondta erre neki Ábner: »Térj jobbra vagy balra, s fogd meg valamelyik legényt, s vedd el a holmiját.« Aszaél azonban csak nem akart felhagyni kergetésével. | 21 Gli disse Abner: «Piega a destra o a sinistra, afferra qualcuno tra i giovani e prenditene le spoglie». Ma Asael non volle desistere dall’inseguimento. |
| 22 Ismét szólt tehát Ábner Aszaélnek: »Térj vissza, ne kergess, hogy ne legyek kénytelen téged a földre szegezni, mert akkor nem emelhetném fel arcomat Joáb, a fivéred előtt.« | 22 Riprese ancora Abner: «Cessa di inseguirmi! Perché vuoi che ti stenda a terra? come potrei allora levare la faccia verso Joab tuo fratello?» |
| 23 Ám ő semmibe sem vette szavát és nem akart letérni. Ábner erre dárdája végével úgy lágyékon sújtotta, hogy a dárda keresztülhatolt rajta, s ő ott helyben meghalt. Mindazok, akik azon a helyen mentek keresztül, ahol Aszaél elesett és meghalt, megálltak. | 23 Ma Asael rifiutò di allontanarsi e Abner lo colpì nel ventre col di dietro della lancia, così che la lancia gli uscì dall’altra parte: cadde là e morì sul posto. Chiunque giungeva sul luogo in cui Asael era caduto e morto si fermava. |
| 24 Joáb és Abisáj azonban tovább űzték a menekülő Ábnert. Közben leszállt a nap, s ők eljutottak a Vízvezeték halmához, amely a Völggyel szemben, a gibeoni puszta felé vivő úton van. | 24 Joab invece e Abishai continuarono a inseguire Abner: il sole tramontava ed essi giungevano al colle di Amma, che è di fronte alla valle, sulla strada del deserto di Gheba. |
| 25 Ekkor Benjamin fiai összegyűltek Ábner körül és zárt csoportba verődve kiálltak az egyik halom tetejére. | 25 Si raggrupparono allora i figli di Beniamin dietro Abner e, formando un corpo solo, si appostarono sulla sommità di una collina. |
| 26 Ábner azonban kiáltott Joábnak és azt mondta: »Hát végpusztulásig fog dühöngeni kardod? Nem tudod-e, hogy veszedelmes a kétségbeesés? Meddig nem szólsz még a népnek, hogy hagyjon fel testvérei üldözésével?« | 26 Gridò Abner a Joab e disse: «Dunque, la spada dovrà divorare senza fine? o non sai che, in fondo, le cose non fanno che aggravarsi? Quando ti deciderai a dare ordine alla tua gente di desistere dall’inseguimento dei propri fratelli?» |
| 27 Azt mondta erre Joáb: »Az Úr életére mondom, hogy ha szóltál volna, már reggel visszatért volna a nép, amely most testvéreit kergeti.« | 27 Rispose Joab: «Per la vita di Dio! se tu non avessi parlato, allora solo all’alba la mia gente avrebbe desistito dall’inseguire ciascuno il proprio fratello!» |
| 28 Aztán Joáb megfúvatta a harsonát, s megállt az egész sereg, s nem üldözték tovább Izraelt, s nem bocsátkoztak vele harcba. | 28 Joab fece suonare la tromba e tutta la gente si fermò. Non inseguì più Israele né continuò a combattere. |
| 29 Erre Ábner és emberei elvonultak, egész éjszaka meneteltek az Arabán. Átkeltek a Jordánon, megjárták egész Béthoront, s eljutottak a Mahanaimba. | 29 Abner e i suoi uomini se ne andarono per l’Araba tutta quella notte; attraversarono È Giordano e, dopo aver camminato anche l’intera mattinata, giunsero a Makhanaim. |
| 30 Joáb is visszavonult, hagyta Ábnert, és egybegyűjtötte az egész népet. Dávid legényei közül. Aszaélen kívül tizenkilenc ember hiányzott, | 30 Joab tornò dall’inseguimento di Abner e radunò tutta la gente: mancarono, dei servitori di David, diciannove uomini più Asael. |
| 31 Dávid szolgái pedig Benjaminból, s azon emberek közül, akik Ábnerrel voltak, háromszázhatvanat sújtottak halálra. | 31 I servitori di David invece avevano colpito di Beniamin, cioè degli uomini di Abner, trecentosessanta uomini, i quali erano morti. |
| 32 Majd felvették Aszaélt és eltemették apja sírboltjába Betlehemben. Aztán Joáb és azok az emberek, akik vele voltak, egész éjszaka meneteltek, s virradatkor meg is érkeztek Hebronba. | 32 Portarono Asael e lo seppellirono nel sepolcro di suo padre che era a Betlemme; Joab e i suoi uomini camminarono tutta la notte e furono a Hebron sull’alba. |