Salmos 77

BIBLIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Del maestro de coro... Yedutún. De Asaf. Salmo.	1 A karvezetőnek. Iditun szerint. Ászáf zsoltára.
2 Mi voz hacia Dios: yo clamo, mi voz hacia Dios: él me escucha.	2 Hangosan kiáltok az Úrhoz, hangosan kérem Istent, hogy figyeljen rám.
3 En el día de mi angustia voy buscando al Señor, por la noche tiendo mi mano sin descanso, mi alma el consuelo rehúsa.	3 Szorongatásom napján Istent keresem, éjjel is hozzá emelem kezeimet: nem lankadnak el. Nem akar megvigasztalódni a lelkem.
4 De Dios me acuerdo y gimo, medito, y mi espíritu desmaya. Pausa.	4 Sóhajtozom, ha Istenről elmélkedem, eleped a lelkem, ha rá gondolok.
5 Los párpados de mis ojos tú retienes, turbado estoy, no puedo hablar;	5 Szememet ébren tartod, nyugtalan vagyok, beszélni sem tudok.
6 pienso en los días de antaño, de los años antiguos	6 A hajdani időkre gondolok, a régmúlt esztendők járnak eszemben.
7 me acuerdo; en mi corazón musito por la noche, medito y mi espíritu inquiere:	7 Szívem elmélkedik éjszaka, gondolkodom és töpreng a lelkem.
8 ¿Acaso por los siglos desechará el Señor, no volverá a ser propicio?	8 Vajon örökre elvet Isten, s nem kegyelmez többé?
9 ¿Se ha agotado para siempre su amor? ¿Se acabó la Palabra para todas las edades?	9 Végleg elfogyott irgalma, elmarad nemzedékről nemzedékre szálló ígérete?
10 ¿Se habrá olvidado Dios de ser clemente, o habrá cerrado de ira sus entrañas? Pausa.	10 Elfelejtette Isten a könyörületességet, vagy haragjában visszatartja irgalmát?
11 Y digo: «Este es mi penar: que se ha cambiado la diestra del Altísimo».	11 Így szóltam: »Az az én bajom, hogy megváltozott a Fölségesnek jobbja.«
12 Me acuerdo de las gestas de Yahveh, sí, recuerdo tus antiguas maravillas,	12 Megemlékezem az Úr cselekedeteiről, megemlékezem csodáidról amelyeket kezdettől műveltél,
13 medito en toda tu obra, en tus hazañas reflexiono.	13 Elmélkedem minden műveden, és végzéseiddel foglalkozom.
14 ¡Oh Dios, santos son tus caminos! ¿Qué dios hay grande como Dios?	14 Isten, szentséges a te utad; Ki olyan nagy Isten, mint a mi Istenünk?
15 Tú, el Dios que obras maravillas, manifestate tu poder entre los pueblos;	15 Te vagy az Isten! Te csodákat művelsz, megmutattad a népeknek hatalmadat.
16 con tu brazo a tu pueblo rescataste, a los hijos de Jacob y de José. Pausa.	16 Karoddal megváltottad népedet, Jákob és József fiait.
17 Viéronte, oh Dios, las aguas, las aguas te vieron y temblaron, también se estremecieron los abismos.	17 Láttak téged, Isten, a vizek, láttak téged a vizek és remegtek, és reszkettek a mélységek.
18 Las nubes derramaron sus aguas, su voz tronaron los nublados, también cruzaban tus saetas.	18 A felhők ontották a vizet, megzendültek a fellegek, nyilaid repültek.
19 ¡Voz de tu trueno en torbellino! Tus relámpagos alumbraban el orbe, la tierra se estremecía y retemblaba.	19 Mennydörgésed zengett a forgószélben, villámaid beragyogták a földkerekséget, rengett a föld és remegett.
20 Por el mar iba tu camino, por las muchas aguas tu sendero, y no se descubrieron tus pisadas.	20 Tengeren vitt át utad, nagy vizeken vezetett át ösvényed és lábad nyoma nem volt látható.
21 Tú guiaste a tu pueblo cual rebaño por la mano de Moisés y de Aarón.	21 Mint juhnyájat vezetted népedet Mózes és Áron kezével.