A Prédikátor könyve 10

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.	1 - Le mosche morte corrompono l'aroma dell'unguento:[così] più che la sapienza e la gloria ha peso un po' di follia.
2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.	2 Il cuor del savio è alla sua destrae il cuor dello stolto alla sua sinistra.
3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.	3 E quando lo stolto cammina per via, essendo egli uno sciocco, tutti reputa stolti.
4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.	4 Se l'animo del potente si leva contro di te, non abbandonare il tuo posto; giacchè il rimedio [della calma] fa cessare le più grandi colpe.
5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:	5 C'è un male, ch'io vidi sotto il sole, derivante, qual errore, da chi governa:
6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.	6 lo stolto [cioè] posto nella dignità più altae i nobili confinati in basso.
7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.	7 Vidi schiavi a cavallo, e principi andare a piedi come schiavi.
8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!	8 Chi scava una fossa, ci cadrà dentro, e chi abbatte una siepe, lo morderà una serpe.
9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.	9 Chi smuove sassi ne sarà colpito, e chi spacca le legna, corre rischio d'esserne ferito.
10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.	10 Se spuntato è il ferro, e non è più come prima, ma ha perduto il taglio, molta fatica ci vuole ad affilarlo;[così] frutto d'industre lavoro è la sapienza.
11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.	11 Se il serpe morde in silenzio, non è da meno di esso chi sparla in segreto.
12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;	12 Le parole della bocca del savio son [piene di] grazia; le labbra dello stolto lo mandano in rovina:
13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.	13 il principio delle sue parole è stoltezza, e la fine del suo parlare, perniciosa follia.
14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«	14 Lo stolto moltiplica le parole, mentre l'uomo ignora quel che fu prima di lui, e chi mai potrebbe indicargli ciò che avverrà dopo?
15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.	15 Il travagliarsi degli stolti gli stanca [vanamente], giacchè non sanno [neppure] andare in città!
16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!	16 Guai a te, o paese, che hai per re un fanciullo, e i cui principi si rimpinzano [sin] dal mattino.
17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.	17 Beato il paese, il cui re è nobile, e i cui principi mangiano a tempo debito, per ristorar le forze e non per gozzoviglia.
18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.	18 Per via della pigrizia precipiterà il soffitto, e per l'inerzia delle mani farà acqua la casa.
19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.	19 A sollazzo banchettan [gli stolti], e del vino [abusano] per crapulare in vita: tutto obbedisce al danaro.
20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!	20 [Neppur] col pensiero non sparlare del re, e [neppur] nel segreto di tua stanza non dir male del ricco: perchè gli ucccelli del cielo trasporteran la tua voce, e i volatili riferiran le tue parole.