A zsoltárok könyve 36
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | NOVA VULGATA |
---|---|
1 A karvezetőnek. Az Úr szolgájától, Dávidtól. | 1 Magistro chori. David, servi Domini. |
2 Elhatározza magában a gonosz, hogy vétkezik, szeme előtt nincs Isten félelme. | 2 Susurrat iniquitas ad impium in medio cordis eius; non est timor Dei ante oculos eius. |
3 Színe előtt álnokul cselekszik, hadd tapasztalják gyűlöletes gonoszságát. | 3 Quoniam blanditur ipsi in conspectu eius, ut non inveniat iniquitatem suam et oderit. |
4 Gonoszság és csalárdság szájának beszéde, tudni sem akar arról, hogy a jót cselekedje. | 4 Verba oris eius iniquitas et dolus, desiit intellegere, ut bene ageret. |
5 Fekvőhelyén gonoszságon jár az esze, minden utat, amely nem jó, kipróbál, s nem gyűlöli a rosszat. | 5 Iniquitatem meditatus est in cubili suo, astitit omni viae non bonae, malitiam autem non odivit. |
6 Uram, az égig ér kegyességed, a fellegekig hűséged. | 6 Domine, in caelo misericordia tua, et veritas tua usque ad nubes; |
7 Igazságosságod olyan, mint az Isten hegyei, ítéleteid hatalmas mélységek; Fenntartasz, Uram, embert és állatot. | 7 iustitia tua sicut montes Dei, iudicia tua abyssus multa: homines et iumenta salvabis, Domine. |
8 Istenem, milyen gazdag a te irgalmasságod! Az emberek fiai szárnyad oltalmába menekülnek. | 8 Quam pretiosa misericordia tua, Deus! Filii autem hominum in tegmine alarum tuarum sperabunt; |
9 Megrészegülnek házad dús javaitól, gyönyörűséged patakjával itatod őket. | 9 inebriabuntur ab ubertate domus tuae, et torrente voluptatis tuae potabis eos. |
10 Mert nálad van az élet forrása, és világosságod által látunk világosságot. | 10 Quoniam apud te est fons vitae, et in lumine tuo videbimus lumen. |
11 Terjeszd ki irgalmadat ismerőidre, igazságodat az igaz szívűekre. | 11 Praetende misericordiam tuam scientibus te et iustitiam tuam his, qui recto sunt corde. |
12 A kevélység lába ne taposson, s meg ne ingasson a bűnös keze engem. | 12 Non veniat mihi pes superbiae, et manus peccatoris non moveat me. |
13 Íme elhullanak a gonosztevők, úgy megkergeted őket, hogy meg sem állhatnak. | 13 Ibi ceciderunt, qui operantur iniquitatem, expulsi sunt nec potuerunt stare. |