A zsoltárok könyve 31
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | CATHOLIC PUBLIC DOMAIN |
---|---|
1 A karvezetőnek. Zsoltár Dávidtól. | 1 The understanding of David himself. Blessed are they whose iniquities have been forgiven and whose sins have been covered. |
2 Uram, tebenned remélek, soha meg ne szégyenüljek, igazságodban szabadíts meg engem! | 2 Blessed is the man to whom the Lord has not imputed sin, and in whose spirit there is no deceit. |
3 Hajtsd hozzám füledet, siess, szabadíts meg! Légy oltalmazó sziklám és megerősített házam, hogy megszabadíts engem! | 3 Because I was silent, my bones grew old, while still I cried out all day long. |
4 Mert erősségem és menedékem vagy, a te nevedért légy vezérem és viseld gondomat! | 4 For, day and night, your hand was heavy upon me. I have been converted in my anguish, while still the thorn is piercing. |
5 Ments ki ebből a csapdából, amelyet ellenem titokban felállítottak, hiszen te vagy erősségem. | 5 I have acknowledged my offense to you, and I have not concealed my injustice. I said, “I will confess against myself, my injustice to the Lord,” and you forgave the impiety of my sin. |
6 Kezedbe ajánlom lelkemet, ments meg engem, Uram, igazság Istene! | 6 For this, everyone who is holy will pray to you in due time. Yet truly, in a flood of many waters, they will not draw near to him. |
7 Gyűlölöd azokat, akik üres hiúságok után futnak, én azonban az Úrba vetem bizalmamat. | 7 You are my refuge from the tribulation that has surrounded me. You are my exultation: rescue me from those who are surrounding me. |
8 Ujjongva örvendek irgalmasságodnak, hisz megláttad megalázottságomat, észrevetted ínségemet, | 8 I will give you understanding, and I will instruct you in this way, in which you will walk. I will fix my eyes upon you. |
9 és nem juttattál ellenség kezére, sőt tágas térre állítottad lábamat. | 9 Do not become like the horse and the mule, which have no understanding. Their jaws are constrained with bit and bridle, so as not to draw near to you. |
10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongatnak engem, szemem, lelkem, testem a búsulástól elsenyved, | 10 Many are the scourges of the sinner, but mercy will surround him that hopes in the Lord. |
11 mert fájdalomban enyészik el életem, és éveim siránkozásban. Az ínségtől ellankad erőm és remegnek csontjaim. | 11 Rejoice in the Lord and exult, you just ones, and glory, all you upright of heart. |
12 Temérdek ellenségem miatt csúfsággá lettem, szomszédaim és ismerőseim nagyon félnek tőlem: akik meglátnak az utcán, elfutnak előlem. | |
13 Mint a halott, feledésbe mentem a szívekben, mint összetört edény, olyanná lettem. | |
14 Mert hallottam sokak szidalmazását, az iszonyatot mindenfelől; Amint egybegyűltek ellenem mindannyian, s azon tanakodtak, hogy elveszik életem. | |
15 Én azonban benned bízom, Uram; Azt mondom: »Te vagy az én Istenem! | |
16 Sorsom a te kezedben van.« Ments meg ellenségeim kezéből s üldözőimtől. | |
17 Ragyogtasd fel szolgád fölött arcodat, szabadíts meg irgalmasságodban. | |
18 Uram, ne hagyd, hogy szégyen érjen, hisz segítségül hívlak téged. Érje szégyen a gonoszokat és némuljanak el az alvilágban; | |
19 Némuljanak el az álnok ajkak, melyek az igaz ellen gonoszat szólnak, kevélyen és megvetéssel. | |
20 Uram, milyen bőséges a te édességed, amelyet elrejtettél a téged félők számára, amelyet a benned bízóknak juttatsz az emberek fiai előtt! | |
21 Elrejted őket arcod rejtekében az emberek háborgatása elől; Megoltalmazod őket hajlékodban a perlekedő nyelvektől. | |
22 Áldott az Úr, mert csodásan megmutatta irgalmát nekem a megerősített városban! | |
23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: »Elvetettél szemed elől engem!« Te azonban meghallgattad könyörgésem szavát, amikor kiáltottam hozzád. | |
24 Szeressétek az Urat, szentjei mind, mert az Úr megőrzi a hűségest, de bőségesen megfizet a kevélyen cselekvőknek. | |
25 Legyetek bátrak és erősítsétek meg szívetek, mindnyájan, akik az Úrban reménykedtek! |