1 Le premier jour de la semaine, à la pointe de l'aurore, elles allèrent à la tombe, portant les aromatesqu'elles avaient préparés. | 1 A hét első napján kora hajnalban a sírhoz mentek, magukkal vitték az illatszereket, amelyeket készítettek. |
2 Elles trouvèrent la pierre roulée de devant le tombeau, | 2 A követ a sírtól elhengerítve találták. |
3 mais, étant entrées, elles ne trouvèrent pas le corps du Seigneur Jésus. | 3 Amikor beléptek, nem találták az Úr Jézus testét. |
4 Et il advint, comme elles en demeuraient perplexes, que deux hommes se tinrent devant elles, en habitéblouissant. | 4 Történt pedig, hogy amíg ezen tanakodtak, egyszerre két férfi állt ott mellettük, ragyogó ruhában. |
5 Et tandis que, saisies d'effroi, elles tenaient leur visage incliné vers le sol, ils leur dirent: "Pourquoicherchez-vous le Vivant parmi les morts? | 5 Az asszonyok megijedtek, és a földre szegezték tekintetüket. Azok pedig így szóltak hozzájuk: »Miért keresitek az élőt a holtak között? |
6 Il n'est pas ici; mais il est ressuscité. Rappelez-vous comment il vous a parlé, quand il était encore enGalilée: | 6 Nincs itt, hanem feltámadt. Emlékezzetek csak vissza, mit mondott nektek, mikor még Galileában volt: |
7 Il faut, disait-il, que le Fils de l'homme soit livré aux mains des pécheurs, qu'il soit crucifié, et qu'ilressuscite le troisième jour." | 7 ‘Az Emberfiának a bűnös emberek kezébe kell kerülnie, hogy megfeszítsék, de harmadnapra föltámad.’« |
8 Et elles se rappelèrent ses paroles. | 8 Ekkor eszükbe jutottak ezek a szavai. |
9 A leur retour du tombeau, elles rapportèrent tout cela aux Onze et à tous les autres. | 9 Visszatértek tehát a sírtól, és elmondták mindezt a tizenegynek és a többieknek. |
10 C'étaient Marie la Magdaléenne, Jeanne et Marie, mère de Jacques. Les autres femmes qui étaientavec elles le dirent aussi aux apôtres; | 10 Mária Magdolna, Johanna, Mária, Jakab anyja, és a velük lévő többi asszony mondta el mindezt az apostoloknak. |
11 mais ces propos leur semblèrent du radotage, et ils ne les crurent pas. | 11 Ők azonban képzelődésnek tartották szavaikat, és nem hittek nekik. |
12 Pierre cependant partit et courut au tombeau. Mais, se penchant, il ne voit que les linges. Et il s'enalla chez lui, tout surpris de ce qui était arrivé. | 12 Péter mégis útra kelt, és a sírhoz futott. Behajolt, de csak a lepleket látta, ezért a történteken csodálkozva hazament. |
13 Et voici que, ce même jour, deux d'entre eux faisaient route vers un village du nom d'Emmaüs,distant de Jérusalem de 60 stades, | 13 Aznap ketten közülük egy Emmausz nevű helységbe mentek, amely Jeruzsálemtől hatvan stádium távolságra volt, |
14 et ils conversaient entre eux de tout ce qui était arrivé. | 14 s beszélgettek egymással mindarról, ami történt. |
15 Et il advint, comme ils conversaient et discutaient ensemble, que Jésus en personne s'approcha, et ilfaisait route avec eux; | 15 Miközben beszélgettek és tanakodtak, egyszer csak maga Jézus közeledett, és csatlakozott hozzájuk. |
16 mais leurs yeux étaient empêchés de le reconnaître. | 16 De a szemüket akadályozta valami, hogy fel ne ismerjék. |
17 Il Leur dit: "Quels sont donc ces propos que vous échangez en marchant?" Et ils s'arrêtèrent, levisage sombre. | 17 Megszólította őket: »Miről beszélgettek egymással útközben?« Ők szomorúan megálltak. |
18 Prenant la parole, l'un d'eux, nommé Cléophas, lui dit: "Tu es bien le seul habitant de Jérusalem àignorer ce qui y est arrivé ces jours-ci" -- | 18 Az egyik, akinek Kleofás volt a neve, azt felelte: »Te vagy az egyetlen idegen Jeruzsálemben, aki nem tudod, mi történt ott ezekben a napokban?« |
19 "Quoi donc?" Leur dit-il. Ils lui dirent: "Ce qui concerne Jésus le Nazarénien, qui s'est montré unprophète puissant en oeuvres et en paroles devant Dieu et devant tout le peuple, | 19 Ő megkérdezte tőlük: »Micsoda?« Azt felelték: »A Názáreti Jézus esete, aki tettben és szóban hatalmas próféta volt Isten és az egész nép előtt. |
20 comment nos grands prêtres et nos chefs l'ont livré pour être condamné à mort et l'ont crucifié. | 20 Hogy hogyan adták őt a főpapok és főembereink halálos ítéletre, és hogyan feszítették meg őt. |
21 Nous espérions, nous, que c'était lui qui allait délivrer Israël; mais avec tout cela, voilà le troisièmejour depuis que ces choses sont arrivées! | 21 Pedig mi azt reméltük, hogy ő fogja megváltani Izraelt. Azonfelül ma már harmadik napja, hogy ezek történtek. |
22 Quelques femmes qui sont des nôtres nous ont, il est vrai, stupéfiés. S'étant rendues de grand matinau tombeau | 22 De néhány közülünk való asszony is megzavart bennünket, akik hajnalban a sírnál voltak, |
23 et n'ayant pas trouvé son corps, elles sont revenues nous dire qu'elles ont même eu la vision d'angesqui le disent vivant. | 23 s mivel nem találták a testét, visszajöttek azzal a hírrel, hogy angyalok jelenését is látták, akik azt mondták, hogy él. |
24 Quelques-uns des nôtres sont allés au tombeau et ont trouvé les choses tout comme les femmesavaient dit; mais lui, ils ne l'ont pas vu!" | 24 Társaink közül néhányan a sírhoz mentek, és úgy találták, ahogy az asszonyok mondták, de őt magát nem látták.« |
25 Alors il leur dit: "O coeurs sans intelligence, lents à croire à tout ce qu'ont annoncé les Prophètes! | 25 Erre ő azt mondta nekik: »Ó, ti oktalanok és késedelmes szívűek arra, hogy elhiggyétek mindazt, amit a próféták mondtak! |
26 Ne fallait-il pas que le Christ endurât ces souffrances pour entrer dans sa gloire?" | 26 Hát nem ezeket kellett elszenvednie a Krisztusnak, hogy bemehessen dicsőségébe?« |
27 Et, commençant par Moïse et parcourant tous les Prophètes, il leur interpréta dans toutes les Ecrituresce qui le concernait. | 27 És kezdve Mózesen és valamennyi prófétán, mindent megmagyarázott nekik, ami az Írásokban róla szólt. |
28 Quand ils furent près du village où ils se rendaient, il fit semblant d'aller plus loin. | 28 Mikor odaértek a faluhoz, ahová mentek, úgy tett, mintha tovább akarna menni. |
29 Mais ils le pressèrent en disant: "Reste avec nous, car le soir tombe et le jour déjà touche à sonterme." Il entra donc pour rester avec eux. | 29 De marasztalták: »Maradj velünk, mert esteledik, és lemenőben van már a nap!« Bement hát, hogy velük maradjon. |
30 Et il advint, comme il était à table avec eux, qu'il prit le pain, dit la bénédiction, puis le rompit et leleur donna. | 30 Amikor asztalhoz ült velük, fogta a kenyeret, áldást mondott, megtörte, és odanyújtotta nekik. |
31 Leurs yeux s'ouvrirent et ils le reconnurent... mais il avait disparu de devant eux. | 31 Ekkor megnyílt a szemük, és felismerték, de ő eltűnt a szemük elől. |
32 Et ils se dirent l'un à l'autre: "Notre coeur n'était-il pas tout brûlant au-dedans de nous, quand il nousparlait en chemin, quand il nous expliquait les Ecritures?" | 32 Ők pedig így szóltak egymáshoz: »Hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton, és feltárta előttünk az Írásokat?« |
33 A cette heure même, ils partirent et s'en retournèrent à Jérusalem. Ils trouvèrent réunis les Onze etleurs compagnons, | 33 Még abban az órában útra keltek, és visszatértek Jeruzsálembe, ahol egybegyűlve találták a tizenegyet és a velük levőket. |
34 qui dirent: "C'est bien vrai! le Seigneur est ressuscité et il est apparu à Simon!" | 34 Azok elmondták: »Valóban feltámadt az Úr, és megjelent Simonnak!« |
35 Et eux de raconter ce qui s'était passé en chemin, et comment ils l'avaient reconnu à la fraction dupain. | 35 Erre ők is elbeszélték, ami az úton történt, és azt, hogy hogyan ismerték fel őt a kenyértöréskor. |
36 Tandis qu'ils disaient cela, lui se tint au milieu d'eux et leur dit: "Paix à vous!" | 36 Amíg ezekről beszéltek, egyszer csak maga Jézus állt közöttük, és azt mondta nekik: »Békesség nektek!« |
37 Saisis de frayeur et de crainte, ils pensaient voir un esprit. | 37 Megrémültek és féltek, mert azt hitték, hogy szellemet látnak. |
38 Mais il leur dit: "Pourquoi tout ce trouble, et pourquoi des doutes montent-ils en votre coeur? | 38 De ő megkérdezte tőlük: »Miért rémültetek meg, és miért támad kétely szívetekben? |
39 Voyez mes mains et mes pieds; c'est bien moi! Palpez-moi et rendez-vous compte qu'un esprit n'a nichair ni os, comme vous voyez que j'en ai." | 39 Nézzétek meg a kezemet és lábamat, hogy valóban én vagyok! Tapintsatok meg, és lássátok, mert a szellemnek nincs húsa és csontja, de amint látjátok, nekem van.« |
40 Ayant dit cela, il leur montra ses mains et ses pieds. | 40 Ezt mondta, azután megmutatta nekik a kezét és a lábát. |
41 Et comme, dans leur joie, ils ne croyaient pas encore et demeuraient saisis d'étonnement, il leur dit:"Avez-vous ici quelque chose à manger?" | 41 Mivel örömükben még mindig nem hittek, és csak csodálkoztak, azt mondta nekik: »Van itt valami ennivalótok?« |
42 Ils lui présentèrent un morceau de poisson grillé. | 42 Erre adtak neki egy darab sült halat. |
43 Il le prit et le mangea devant eux. | 43 Elvette, és a szemük láttára evett belőle. |
44 Puis il leur dit: "Telles sont bien les paroles que je vous ai dites quand j'étais encore avec vous: il fautque s'accomplisse tout ce qui est écrit de moi dans la Loi de Moïse, les Prophètes et lesLuc Psaumes." | 44 Azután így szólt hozzájuk: »Ezek azok az igék, amelyeket elmondtam nektek, amikor még veletek voltam, hogy be kell teljesedni mindannak, ami meg van írva rólam Mózes törvényében, a prófétákban és a zsoltárokban.« |
45 Alors il leur ouvrit l'esprit à l'intelligence des Ecritures, | 45 Akkor megnyitotta értelmüket, hogy megértsék az Írásokat. |
46 et il leur dit: "Ainsi est-il écrit que le Christ souffrirait et ressusciterait d'entre les morts le troisièmejour, | 46 Azt mondta nekik: »Úgy van megírva, hogy a Krisztusnak szenvednie kell, és harmadnapon feltámadni a halálból. |
47 et qu'en son Nom le repentir en vue de la rémission des péchés serait proclamé à toutes les nations, àcommencer par Jérusalem. | 47 A nevében megtérést kell hirdetni a bűnök bocsánatára Jeruzsálemtől kezdve minden népnek. |
48 De cela vous êtes témoins. | 48 Ti tanúi vagytok ezeknek. |
49 "Et voici que moi, je vais envoyer sur vous ce que mon Père a promis. Vous donc, demeurez dans laville jusqu'à ce que vous soyez revêtus de la force d'en haut." | 49 Én majd elküldöm nektek azt, amit Atyám ígért. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.« |
50 Puis il les emmena jusque vers Béthanie et, levant les mains, il les bénit. | 50 Ezután kivezette őket Betánia közelébe, felemelte a kezét, és megáldotta őket. |
51 Et il advint, comme il les bénissait, qu'il se sépara d'eux et fut emporté au ciel. | 51 Áldás közben eltávozott tőlük, és fölvitetett a mennybe. |
52 Pour eux, s'étant prosternés devant lui, ils retournèrent à Jérusalem en grande joie, | 52 Leborulva imádták, azután nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. |
53 et ils étaient constamment dans le Temple à louer Dieu. | 53 Szüntelen ott voltak a templomban, és áldották Istent. |