Deuxième livre des Rois 6

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Les frères prophètes dirent à Elisée: "Voici que l'endroit où nous habitons près de toi est trop étroitpour nous.	1 Majd azt mondták a prófétafiak Elizeusnak: »Íme, ez a hely, ahol felügyeleted alatt lakunk, szűk nekünk.
2 Allons donc jusqu'au Jourdain; nous y prendrons chacun une poutre et nous nous ferons là unedemeure." Il répondit: "Allez."	2 Hadd menjünk el a Jordánhoz s hadd hozzon mindenki az erdőből egy-egy szálfát, hogy ott lakóhelyet építsünk magunknak.« Ő azt mondta: »Menjetek el.«
3 L'un d'eux dit: "Consens à accompagner tes serviteurs", et il répondit: "J'irai";	3 Azt mondta erre egyikük: »Gyere azonban te is el szolgáiddal.« Ő felelte: »Elmegyek.«
4 il partit avec eux. Arrivés au Jourdain, ils coupèrent le bois.	4 El is ment velük. Amikor aztán a Jordánhoz jutottak, vágták a fát.
5 Or, comme l'un deux abattait sa poutre, la lame de fer tomba dans l'eau, et il s'écria: "Hélas,Monseigneur! Et encore elle était empruntée!"	5 Történt azonban, hogy amint egyikük egy szálfát kivágott, a fejsze vasa beleesett a vízbe. Erre ő felkiáltott s azt mondta: »Jaj, jaj, jaj, uram, ezt is csak kölcsön kaptam.«
6 Mais l'homme de Dieu lui demanda: "Où est-elle tombée?" Et l'autre lui montra la place. Alors ilcassa un bout de bois, le jeta à cet endroit et fit flotter le fer.	6 Azt mondta erre az Isten embere: »Hova esett?« Amikor az megmutatta neki a helyet, ő levágott egy fadarabot, odahajította s felúszott a vas.
7 Il dit: "Retire-le", et l'homme étendit la main et le prit.	7 Erre azt mondta: »Vedd ki.« Az kinyújtotta kezét s kivette.
8 Le roi d'Aram était en guerre avec Israël. Il tint conseil avec ses officiers et dit: "Vous ferez unedescente contre telle place."	8 Szíria királya pedig hadakozott Izraellel s megállapodott szolgáival: »Ezen és ezen a helyen vessünk lest.«
9 Elisée envoya dire au roi d'Israël: "Sois sur tes gardes pour cette place, car les Araméens ydescendent",	9 Elküldött erre az Isten embere Izrael királyához ezzel az üzenettel: »Vigyázz, ne vonulj át ezen s ezen a helyen, mert ott akarnak lesbe állni a szírek.«
10 et le roi d'Israël envoya des hommes à la place qu'Elisée lui avait dite. Il l'avertissait et le roi setenait sur ses gardes, et cela pas rien qu'une ou deux fois.	10 Elküldött tehát Izrael királya arra a helyre, amelyet neki az Isten embere mondott s előre elfoglalta és vigyázott ott magára nem egyszer, sem kétszer.
11 Le coeur du roi d'Aram fut troublé par cette affaire, il convoqua ses officiers et leur demanda: "Nem'apprendrez-vous pas qui nous trahit auprès du roi d'Israël?"	11 Felháborodott ezen a dolgon Szíria királyának szíve s összehívta szolgáit és azt mondta: »Miért nem jelentitek nekem, ki az én árulóm Izrael királyánál?«
12 L'un de ses officiers répondit: "Non, Monseigneur le roi; c'est Elisée, le prophète d'Israël, qui révèleau roi d'Israël les paroles que tu prononces dans ta chambre à coucher."	12 Azt mondta erre egyik szolgája: »Nem úgy van az, uram király, de Elizeus próféta, aki Izraelben van, megjelent minden szót Izrael királyának, amelyet te a hálókamrádban beszélsz.«
13 Il dit: "Allez, voyez où il est, et j'enverrai le saisir." On lui fit ce rapport: "Voici qu'il est à Dotân."	13 Azt mondta erre nekik: »Menjetek s nézzétek meg, hol van, hogy odaküldjek s elfogassam.« Jelentették is neki: »Íme, Dótánban van.«
14 Alors le roi envoya là-bas des chevaux, des chars et une forte troupe, qui arrivèrent de nuit etcernèrent la ville.	14 Ekkor lovakat, szekereket és erős csapatokat küldött oda s azok, amikor éjjel megérkeztek, körülvették a várost.
15 Le lendemain, Elisée se leva de bon matin et sortit. Et voilà qu'une troupe entourait la ville avec deschevaux et des chars! Son serviteur lui dit: "Ah! Monseigneur, comment allons-nous faire?"	15 Amikor aztán reggel az Isten emberének szolgája felkelt és kiment, látta a sereget, a lovakat meg a szekereket a város körül s jelentette urának és azt mondta: »Jaj, jaj, jaj, uram, mitévők legyünk?«
16 Mais il répondit: "N'aie pas peur, car il y en a plus avec nous qu'avec eux."	16 Ő azonban felelte: »Ne félj, mert többen vannak velünk, mint velük.«
17 Et Elisée fit cette prière: "Yahvé, daigne ouvrir ses yeux pour qu'il voie!" Yahvé ouvrit les yeux duserviteur et il vit: voilà que la montagne était couverte de chevaux et de chars de feu autour d'Elisée!	17 Majd imádkozott Elizeus és azt mondta: »Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson.« Erre megnyitotta az Úr a legény szemét s az látott: s íme, a hegy tele volt lovakkal s tüzes szekerekkel Elizeus körül.
18 Comme les Araméens descendaient vers lui, Elisée pria ainsi Yahvé: "Daigne frapper ces gens deberlue", et il les frappa de berlue, selon la parole d'Elisée.	18 Amikor aztán az ellenség felvonult ellene, Elizeus ismét imádkozott az Úrhoz, ezekkel a szavakkal: »Sújtsd, kérlek, vaksággal e nemzetet.« Erre az Úr azzal sújtotta őket, hogy nem láttak, – Elizeus szava szerint.
19 Alors Elisée leur dit: "Ce n'est pas le chemin, et ce n'est pas la ville. Suivez-moi, je vous conduiraivers l'homme que vous cherchez." Mais il les conduisit à Samarie.	19 Ekkor Elizeus így szólt hozzájuk: »Nem ez az út s nem ez a város, gyertek utánam s majd megmutatom nektek azt az embert, akit kerestek.« Azzal elvitte őket Szamariába.
20 A leur entrée dans Samarie, Elisée dit: "Yahvé ouvre les yeux de ces gens et qu'ils voient." Yahvéouvrit leurs yeux et ils virent: voilà qu'ils étaient au milieu de Samarie!	20 Amikor aztán beértek Szamariába, azt mondta Elizeus: »Uram, nyisd meg a szemüket, hadd lássanak.« Erre megnyitotta az Úr a szemüket s látták, hogy Szamaria közepében vannak.
21 Le roi d'Israël, en les voyant, dit à Elisée: "Faut-il les tuer, mon père?"	21 Izrael királya, amikor meglátta őket, azt mondta Elizeusnak: »Levágassam-e őket, apám?«
22 Mais il répondit: "Ne les tue pas. Ceux même que ton épée et ton arc ont fait captifs, les mets-tu àmort? Offre-leur du pain et de l'eau pour qu'ils mangent et qu'ils boivent, et qu'ils aillent chez leur maître."	22 Ám ő azt mondta: »Ne vágasd le, mert nem kardoddal és íjaddal fogtad el őket, hogy levághatnád őket. Sőt tégy eléjük kenyeret és vizet, hogy egyenek s igyanak s aztán hadd menjenek urukhoz.«
23 Le roi leur servit un grand festin; après qu'ils eurent mangé et bu, il les congédia et ils partirent chezleur maître. Les bandes araméennes ne revinrent plus sur le territoire d'Israël.	23 Erre ő nagy lakomát készített nekik s miután ettek és ittak, elbocsátotta őket s azok elmentek urukhoz. Ettől kezdve nem jöttek többé a szíriai portyázók Izrael földjére.
24 Il advint, après cela, que Ben-Hadad, roi d'Aram, rassembla toute son armée et vint mettre le siègedevant Samarie.	24 Történt pedig ezek után, hogy Ben-Hadad, Szíria királya egybegyűjtötte egész seregét s felment s ostrom alá vette Szamariát.
25 Il y eut une grande famine à Samarie et le siège fut si dur que la tête d'âne valait 80 sicles d'argent etle quarteron d'oignons sauvages cinq sicles d'argent.	25 Erre nagy éhínség támadt Szamariában, mert addig ostromolták, amíg egy szamárfejet nyolcvan ezüstön, egy negyed káb galambtrágyát pedig öt ezüstön adtak.
26 Comme le roi passait sur le rempart, une femme lui cria: "Au secours, Monseigneur le roi!"	26 Amikor aztán egyszer Izrael királya a várfalon járkált, felkiáltott hozzá egy asszony, s ezt mondta: »Segíts rajtam, uram király.«
27 Il répondit: "Si Yahvé ne te secourt pas, d'où pourrais-je te secourir? Serait-ce de l'aire ou dupressoir?"	27 Ő azt mondta: »Ha az Úr nem segít rajtad, én honnan segítselek? A szérűről vagy a sajtóról?« Majd azt mondta neki a király: »Mit akarsz?« Ő azt felelte:
28 Puis le roi lui dit: "Qu'as-tu?" Elle reprit: "Cette femme m'a dit: Donne ton fils, que nous lemangions aujourd'hui, et nous mangerons mon fils demain.	28 »Ez az asszony azt mondta nekem: ‘Add ide a fiadat, hogy ma megegyük, holnap aztán megesszük az én fiamat.’
29 Nous avons fait cuire mon fils et nous l'avons mangé; le jour d'après, je lui ai dit: Donne ton fils,que nous le mangions, mais elle a caché son fils."	29 Megfőztük tehát a fiamat s megettük. Másnap aztán azt mondtam neki: Add ide a fiadat, hogy megegyük. Ő azonban elrejtette fiát.«
30 Quand le roi entendit les paroles de cette femme, il déchira ses vêtements; le roi passait sur lerempart, et le peuple vit qu'en dessous, il portait le sac à même le corps.	30 Amikor ezt a király meghallotta, megszaggatta ruháját s tovább ment a várfalon; ekkor az egész nép látta, hogy alul a testén szőrzsákot viselt.
31 Il dit: "Que Dieu me fasse tel mal et y ajoute tel autre, si la tête d'Elisée fils de Shaphat lui resteaujourd'hui sur les épaules!"	31 Majd azt mondta a király: »Sújtson engem Isten most és mindenkoron, ha Elizeusnak, Sáfát fiának feje ma rajta marad!«
32 Elisée était assis dans sa maison et les anciens étaient assis avec lui, et le roi se fit précéder par unmessager. Mais avant que celui-ci n'arrivât jusqu'à lui, Elisée dit aux anciens: "Avez-vous vu que ce filsd'assassin a donné l'ordre qu'on m'ôte la tête! Voyez: quand arrivera le messager, fermez la porte et repoussez-leavec la porte. Est-ce que le bruit des pas de son maître ne le suit point?"	32 Elizeus ekkor a házában ült s körülötte ültek a vének. Odaküldött tehát előre egy embert, de mielőtt még ez a követ odaért volna, ő azt mondta a véneknek: »Tudjátok-e, hogy a gyilkos fia ideküld, hogy fejemet vegyék? Vigyázzatok tehát s ha a követ ideér, zárjátok be az ajtót s ne engedjétek bejönni, mert íme, ura lábának nesze követi őt.«
33 Il leur parlait encore que le roi descendit chez lui et dit: "Voici que tout ce mal vient de Yahvé!Pourquoi garderais-je confiance en Yahvé?"	33 Még beszélt velük, amikor megjelent a követ, aki hozzá jött és azt mondta: »Íme, ekkora baj származott az Úrtól, mit várjak még az Úrtól?«