Deuxième livre des Rois 25

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 En la neuvième année de son règne, au dixième mois, le dix du mois, Nabuchodonosor, roi deBabylone, vint attaquer Jérusalem avec toute son armée, il campa devant la ville et la cerna d'un retranchement.	1 Ezért aztán az történt, hogy uralkodásának kilencedik esztendejében, a tizedik hónapban, a hó tizedik napján felvonult Nebukadnezár, Babilon királya és egész serege, Jeruzsálem ellen, és körülvette a várost és ostromműveket épített köréje.
2 La ville fut investie jusqu'à la onzième année de Sédécias.	2 Így tartották elzárva és körülvéve a várost Cidkija király tizenegyedik esztendejéig,
3 Au quatrième mois, le neuf du mois, alors que la famine sévissait dans la ville et que la populationn'avait plus rien à manger,	3 a negyedik hó kilencedik napjáig, úgyhogy a városban elhatalmasodott az éhség, s nem volt kenyere a föld népének.
4 une brèche fut faite au rempart de la ville. Alors le roi s'échappa de nuit avec tous les hommes deguerre par la porte entre les deux murs, qui est près du jardin du roi -- les Chaldéens cernaient la ville -- et il pritle chemin de la Araba.	4 Ekkor rést ütöttek a városon, mire éjszaka az összes harcos futásnak eredt, azon a kapun át, amely a két kőfal között, a király kertje mellett van (a kaldeusok körös-körül megszállva tartották a várost). Így futott el Cidkija is, azon az úton, amely a puszta mezőségére vezet.
5 Les troupes chaldéennes poursuivirent le roi et l'atteignirent dans les plaines de Jéricho, où tous sessoldats se dispersèrent loin de lui.	5 Ám a kaldeusok serege üldözőbe vette a királyt és Jerikó síkján utol is érte. Ekkor az összes harcos, aki vele volt, elszéledt s magára hagyták.
6 Les Chaldéens s'emparèrent du roi et le menèrent à Ribla auprès du roi de Babylone, qui le fit passeren jugement.	6 Megfogták tehát a királyt és elvitték Babilon királya elé, Reblátába. Miután az ítéletet tartott felette,
7 Il fit égorger les fils de Sédécias sous ses yeux, puis il creva les yeux de Sédécias, le mit aux fers etl'emmena à Babylone.	7 Cidkija fiait szeme láttára megölette, aztán szemét kivájatta, őt magát láncra verette, s elvitette Babilonba.
8 Au cinquième mois, le sept du mois -- c'était en la dix-neuvième année de Nabuchodonosor, roi deBabylone --, Nebuzaradân, commandant de la garde, officier du roi de Babylone, fit son entrée à Jérusalem.	8 Az ötödik hónapban, a hó hetedik napján, azaz Babilon királyának tizenkilencedik esztendejében eljött Nebuzaradán, a testőrök kapitánya, Babilon királyának szolgája Jeruzsálembe
9 Il incendia le Temple de Yahvé, le palais royal et toutes les maisons de Jérusalem.	9 és felgyújtotta az Úr házát és a király házát és Jeruzsálem házait és minden házat elégetett tűzzel.
10 Les troupes chaldéennes qui étaient avec le commandant de la garde abattirent les remparts quientouraient Jérusalem.	10 Jeruzsálem falait körös-körül lerombolta a kaldeusok egész serege, amely a testőrök kapitányával volt,
11 Nebuzaradân, commandant de la garde, déporta le reste de la population laissée dans la ville, lestransfuges qui avaient passé au roi de Babylone et le reste de la foule.	11 a nép maradékát pedig, amely megmaradt a városban, valamint a szökevényeket, akik átszöktek Babilon királyához, meg a többi népet elhurcolta Nebuzaradán, a testőrök kapitánya,
12 Du petit peuple du pays, le commandant de la garde laissa une partie, comme vignerons et commelaboureurs.	12 csak a föld szegényeiből hagyott ott néhány szőlőművest és földművest.
13 Les Chaldéens brisèrent les colonnes de bronze du Temple de Yahvé, les bases roulantes et la Merde bronze qui étaient dans le Temple de Yahvé, et ils en emportèrent le bronze à Babylone.	13 A rézoszlopokat, amelyek az Úr templomában voltak, meg az állványokat, meg a réztengert, amely az Úr házában volt, összetörték a káldok, s a rezet mind elvitték Babilonba.
14 Ils prirent aussi les vases à cendres, les pelles, les couteaux, les navettes et tous les ustensiles debronze qui servaient au culte.	14 A rézfazekakat, a lapátokat, a villákat, a serlegeket, a mozsárkákat s az összes rézeszközt, amelyekkel a szolgálatot végezték, elvitték.
15 Le commandant de la garde prit les encensoirs et les coupes d'aspersion, tout ce qui était en or ettout ce qui était en argent.	15 A tömjénezőket és a csészéket, mind az aranyból, mind az ezüstből valókat, szintén elvitte a testőrök kapitánya,
16 Quant aux deux colonnes, à la Mer unique et aux bases roulantes, que Salomon avait fabriquéespour le Temple de Yahvé, on ne pouvait évaluer ce que pesait le bronze de tous ces objets.	16 éppúgy, mint a két oszlopot, az egy tengert meg az állványokat, amelyeket Salamon készíttetett az Úr templomába. Meg sem lehetett mérni mindezen tárgyak rezét.
17 La hauteur d'une colonne était de dix-huit coudées, elle avait un chapiteau de bronze et la hauteurdu chapiteau était de cinq coudées; il y avait un treillis et des grenades autour du chapiteau, le tout en bronze. Demême pour la seconde colonne.	17 Tizennyolc könyöknyi magas volt az egyik oszlop, rajta három könyöknyi magas rézoszlopfő, az oszlopfőn hálózat és gránátalmák, mind rézből. Ugyanilyen mívű volt a másik oszlop is.
18 Le commandant de la garde fit prisonnier Seraya, le prêtre en chef, Cephanyahu, le prêtre ensecond, et les trois gardiens du seuil.	18 Elvitte továbbá a testőrök kapitánya Szeraját, az első papot és Szofoniást, a másodpapot és a három ajtónállót,
19 De la ville, il fit prisonniers un eunuque, préposé aux hommes de guerre, cinq des familiers du roi,qui furent trouvés dans la ville, le secrétaire du chef de l'armée, chargé de la conscription, et 60 hommes du pays,qui furent trouvés dans la ville.	19 a városból pedig azt az udvari tisztet, aki a harcosok elöljárója volt s öt férfit azok közül, akik a király előtt álltak, akiket a városban talált és Szófert, a sereg vezérét, aki a föld népe közül az újoncokat válogatta és hatvan embert a népből, akiket a városban talált.
20 Nebuzaradân, commandant de la garde, les prit et les mena auprès du roi de Babylone à Ribla,	20 Ezeket Nebuzaradán, a testőrök kapitánya vette és elvitte Babilon királyához Reblátába
21 et le roi de Babylone les fit mettre à mort à Ribla, au pays de Hamat. Ainsi Juda fut déporté loin desa terre.	21 s Babilon királya levágatta és megölette őket Reblátában, Hamat földjén. Így hurcolták el Júdát földjéről.
22 Quant à la population qui était restée dans le pays de Juda et qu'avait laissée Nabuchodonosor, roide Babylone, celui-ci lui préposa Godolias fils d'Ahiqam fils de Shaphân.	22 Annak a népnek pedig, amely Júda földjén megmaradt, amelyet Nebukadnezár, Babilon királya meghagyott, Gedalját, Sáfán fiának, Ahikámnak fiát rendelte elöljáróul.
23 Tous les officiers des troupes et leurs hommes apprirent que le roi de Babylone avait instituéGodolias gouverneur et ils vinrent auprès de lui à Miçpa: Yishmaël fils de Netanya, Yohanân fils de Qaréah,Seraya fils de Tanhumèt, le Netophatite, Yaazanyahu, le Maakatite, eux et leurs hommes.	23 Amikor ezt a vitézek vezérei embereikkel együtt mindannyian meghallották, azt tudniillik, hogy Babilon királya Gedalját rendelte ki, elmentek Gedaljához Micpába: Izmael, Natanja fia és Johanán, Kárea fia és a netofáti Szeraja, Tánehumet fia és Jaszanja, egy maákáti ember fia és társaik.
24 Godolias leur fit un serment, à eux et à leurs hommes, et leur dit: "Ne craignez rien des Chaldéens,demeurez dans le pays, servez le roi de Babylone et vous vous en trouverez bien."	24 Erre Gedalja megesküdött nekik és társaiknak és azt mondta: Ne féljetek a káldeaiak szolgálatától, maradjatok az országban és szolgáljatok Babilon királyának, s jól lesz dolgotok.
25 Mais, au septième mois, Yishmaël fils de Netanya fils d'Elishama, qui était de race royale, et dixhommes avec lui, vinrent frapper à mort Godolias, ainsi que les Judéens et les Chaldéens qui étaient avec lui àMiçpa.	25 A hetedik hónapban azonban az történt, hogy Izmael, a királyi származású Elisáma fiának, Natanjának fia és vele tíz ember elment és halálra sújtotta Gedalját meg azokat a zsidókat és kaldeusokat, akik vele voltak Micpában.
26 Alors tout le peuple, du plus petit au plus grand, et les chefs des troupes partirent et allèrent enEgypte, parce qu'ils eurent peur des Chaldéens.	26 Erre felkerekedett az egész nép, az aprajától a nagyjáig a vitézek vezéreivel együtt s elment Egyiptomba, mert félt a kaldeusoktól.
27 En la trente-septième année de la déportation de Joiakîn, roi de Juda, au douzième mois, le 27 dumois, Evil-Mérodak, roi de Babylone, en l'année de son avènement, fit grâce à Joiakîn, roi de Juda, et le tira deprison.	27 Történt továbbá Joachin, Júda királya elhurcolásának harminchetedik esztendejében, a tizenkettedik hónapban, a hó huszonhetedik napján, hogy Evilmerodák, Babilon királya, abban az esztendőben, amikor uralkodni kezdett, felemelte Joachinnak, Júda királyának fejét a tömlöcből.
28 Il lui parla avec faveur et lui accorda un siège supérieur à ceux des autres rois qui étaient avec lui àBabylone.	28 Kegyesen beszélt vele, királyi székét azon királyok széke fölé helyezte, akik nála voltak Babilonban,
29 Joiakîn quitta ses vêtements de captif et mangea toujours à la table du roi, sa vie durant.	29 megváltoztatta ruháit, amelyeket a tömlöcben viselt, mindenkor az ő színe előtt étkezett életének valamennyi napján,
30 Son entretien fut assuré constamment par le roi, jour après jour, sa vie durant.	30 s állandó ellátást rendelt neki s azt ő meg is kapta a királytól napról-napra, életének valamennyi napján.